A közel-keleti háború miatt elhúzódó energiaellátási sokkra kell felkészülni, és az Európai Unió az üzemanyag-korlátozástól a további stratégiai olajtartalékok felszabadításáig „minden lehetőséget” vizsgál – mondta az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa.
Dan Jorgensen a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilapban megjelent interjúban kijelentette, hogy
ez hosszú válság lesz, és az energiaárak nagyon hosszú ideig magasabbak lesznek
a korábbi szinteknél.
Hozzátette:
az EU azzal számol, hogy egyes kritikus fontosságú termékek esetében a helyzet még tovább romlik a következő hetekben.
„Most már komolyabb retorikát és szavakat használunk, mint a válság korábbi szakaszaiban, és elemzéseink egyértelműen azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzet elhúzódik” – fogalmazott az uniós biztos.
Jorgensen szerint az Európai Unióban „még” nincs ellátásbiztonsági válság, de Brüsszel már készíti a terveket a konfliktus strukturális, hosszan tartó hatásainak kezelésére.
Hozzátette:
a helyzet még nem jutott el odáig, hogy korlátozni kellene az olyan kritikus fontosságú termékek forgalmazását, mint a repülőgép-üzemanyag vagy a gázolaj, az EU azonban „a legrosszabb forgatókönyvek” megvalósulására is felkészül.
Arra a kérdésre, hogy a lehetőségek között szerepelhet-e például a motorüzemanyagok magasabb etanoltartalmának engedélyezése, vagy a repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó előírások szigorának enyhítése – lehetővé téve ezzel az Egyesült Államokból származó import növelését -, a dán EU-biztos azt mondta: a helyzet még nem jutott abba a szakaszba, hogy módosítani kellene bármelyik EU-szabályozást.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság minden lehetőséget vizsgál, és minél súlyosabbá válik a helyzet, annál inkább szükségessé válhat „a jogszabályi eszköztár felülvizsgálata”.
A repülőgép-üzemanyagok esetében eltér az amerikai és az uniós szabályozás: az EU előírásai szerint a kerozin fagyállóságát legalább mínusz 47 fokig biztosítani kell, az Egyesült Államok mínusz 40 fokon jelölte meg ezt a határértéket.
Dan Jorgensen a Financial Times-interjúban kijelentette: nem zárja ki további stratégiai energiahordozó-készletek felszabadítását arra az esetre, ha helyzet „még komorabbá válik”.
Az energiaügyi EU-biztos nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni arról, hogy az uniós elemzések alapján mikor jönne el ennek az ideje, csak annyit mondott, hogy az EU nagyon komolyan veszi ezt a lehetőséget, és készen áll ennek a lépésnek a megtételére, ha ez szükségessé válik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) márciusban rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi stratégiai olajtartalékot szabadított fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus energiapiaci hatásait. A műveletben az Európai Unió tagországai is részt vettek.
Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a Financial Timesban megjelent interjúban leszögezte ugyanakkor, hogy az EU nem készül annak a jogszabálynak a módosítására, amely az idei évtől megtiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.
Dan Jorgensen úgy fogalmazott: az Egyesült Államokból és más partnerországokból származó LNG-import növelése elfogadható, mivel ezek a beszállítók „szabadpiaci körülmények között tevékenykednek”.
