Rotterdam kikötője a világ egyik, Európa legnagyobb forgalmú kikötője. Néhány évtizede még a világ legnagyobb forgalmú kikötője címmel is büszkélkedett, de azóta a dinamikusan növekvő délkelet-ázsiai kikötők leelőzték. Azonban Rotterdam jelentősége Európa számára nem csökkent, a hatalmas kikötőben iszonyatos mennyiségű áru fordul meg nap, mint nap.
A kikötő a Rajna-Maas-Schelde folyók deltájának közepén található, a sűrű víziút hálózat kitűnően alkalmas volt már korán tengeri kikötők kialakításához.
Egyrészt tehát jó adottságokkal rendelkezik a tenger felé, hiszen a korai időkben a vitorlások a parttól kissé távolabb eső Rotterdamig a dagállyal felhajózhattak, és itt a tengertől védve köthettek ki, vehették fel az árut.
Másrészt a város ezer szállal kapcsolódott a belföldi vízi utakhoz, ami abban a korban, amikor a szárazföldi közlekedés legjobb módja a folyókon, csatornákon való szállítás volt, kifejezetten hasznosnak bizonyult.
A modern időkben a mély folyótorkolatok a nagy tengeri hajók kikötését is lehetővé tette, teszi, és semmit sem veszített jelentőségéből az, hogy Rotterdam Európa egyik legmeghatározóbb belső vízi úthálózatának északnyugati végén található.
Már a Rajna is kiemelkedő az európai gazdaság és szállítás tekintetében, de a Rajna-Majna csatornán keresztül Rotterdam egy olyan útvonal egyik vége, amelynek a másik végpontja a Duna-delta a Fekete-tengeren.
Az évszázadok alatt nem véletlen, hogy Rotterdam és ezen keresztül Hollandia is a kereskedelem egyik világközpontja lett.

A kezdetek és a piszkos üzlet
A kikötő története a XIII. századig nyúlik vissza, annak létrejöttét a középkorban az tette lehetővé, hogy 1270-ben elkészült a Rotte folyó gátja, és innen is származik a település neve, hiszen Rotterdam azt jelenti, hogy a Rotte gátja. Városi rangot 1340-ben kapott IV. Vilmos hercegtől.
A kikötő jelentőségét a XVII. századtól igencsak megnövelte, hogy e város volt a Holland Kelet-Indiai Társaság egyik központja. A társaság sokkal több volt, mint egy kereskedelmi, hajózási vállalat.
A céget 1602-ben alapították, és Indiában, az Indiai-óceánon gyakorlatilag ez a társaság építette ki és igazgatta a holland gyarmatbirodalmat. A legfőbb árucikk, amivel kereskedtek, a fűszer volt.
Rotterdam egy másik, igencsak jövedelmező üzletben is érdekelt volt, az atlanti rabszolga kereskedelemben, amelyben Afrikából „szállítottak” rabszolgákat Amerikába.
Ha a borzalmas ember-szállítmány Közép-Amerikába tartott, onnan a hajók cukrot vittek Észak-Amerikába, és onnan rumot vissza Afrikába. Ha a rabszolgáknak szánt szerencsétlen embereket Észak-Amerikába vitték, akkor onnan dohányt, cukrot és gyapotot szállítottak Európába, és onnan textilt és más készárut Afrikába.
E háromszög kereskedelembe kapcsolódott be Rotterdam egészen 1814-ig, amikor a britek nyomására Hollandia kiszállt ebből a piszkos üzletből.
A modern rotterdami kikötő létrejötte
A modern rotterdami kikötőt egy új vízi út, a Nieuwe Waterweg (szó szerint új vízi út) megnyitása jelentette.
Az 1872-ben átadott, 20 kilométeres csatorna tette lehetővé a kikötő további jelentős bővítését. A kikötő a II. világháború alatt is fontos volt, nem véletlen, hogy a várost 1940-ben a németek szinte teljesen lebombázták.

Forrás: Wikipedia, Mlefter
A háború után azonban a város tovább növekedett, 1964-től egészen 2004-ig a világ legforgalmasabb kikötője volt. Az 1970-es években a kikötőt tovább bővítették a tenger felé, megépült az Europort kikötő, később a Maas torkolatánál a Maasvlakte kikötőrész.
A 2000-es évek elején tervezték megépíteni a Maas-völgyben a második bővítést, a második Maasvlakte kikötőt, de ez a beruházás elsősorban környezetvédelmi okokból éveket csúszott.
A folyamatosan bővülő rotterdami kikötő jól alkalmazkodott a megváltozó tengeri kereskedelemhez, amelyet ma háromféle áru jellemez: az ömlesztett tömegáruk, amelyeket hatalmas, úgynevezett bulk hajók szállítanak, mint például vasérc vagy gabona, a szénhidrogének, azaz a kőolaj vagy a cseppfolyós földgáz, illetve a konténeres áruszállítás.

Valójában amikor a rotterdami kikötőről beszélünk, az öt különböző egységet jelent. Az egész komplexum ma már 105 négyzetkilométeren terül el, és a méretét jól jellemzi, hogy a kora-újkori, még vitorláshajóknak épült eredeti rotterdami kikötőtől a folyó és a csatorna mentén összesen 40 kilométer hosszan nyúlik el a tengerig.
A kikötő éves árbevétele 63 milliárd euró, ami a holland GDP több, mint 8%-a, évente 100 000 belvízi és 30 000 tengeri hajót fogad, éves áruforgalma 469 millió tonna, éves konténerforgalma 13 450 000 TEU volt 2023-ban. (A TEU a konténerforgalom mérőszáma. Több méretben léteznek konténerek, általában 20, vagy 40 láb – 1 láb 31,6 cm, a 20 lábas konténer 6,32 méter – hosszúak, 1 TEU egy 20 láb hosszú konténernek felel meg, azaz egy 40 lábas konténer 2 TEU.)
Ezt a hatalmas forgalmat jelentős infrastruktúra szolgálja ki, hiszen Rotterdamnak 14 konténerterminálja és 20 konténerudvara van, ami 15,3 millió TEU árut tud kezelni, de 2027-ig egy új, 2,7 kilométeres konténer terminál építését tervezik, ami további 6-7 millió TEU áruforgalmat tud majd fogadni. A konténertermináloknál teljesen úttörő módon robotizált konténer-rakodást és szállítást valósítottak meg.

Forrás: Collections-GetArchive
Rotterdamnak ennél is fontosabb talán az ömlesztett áruforgalma. A rotterdami kikötő egyik, EECV rakpartjának vízmélysége 24 méter, ami lehetővé teszi, hogy a világ egyik legnagyobb merüléssel rendelkező hajója, az MS Berge Stahl ki tudjon itt kötni. Ez a hatalmas teherhajó vasércet szállít Brazíliából.
A petrolkémiai ipart szolgálja ki a rotterdami kikötő jelentős szénhidrogén terminál kapacitása, amelyre Hollandia vegyipara is épül.
A hatalmas kikötő természetesen problémákkal is jár, hiszen nemcsak a legális, hanem az illegális forgalom is hatalmas, csak 2021-ben 70 tonnányi kábítószert foglaltak le, de ez csak kis része volt annak, ami valóban itt megfordul.

Forrás: PxHere
A rotterdami kikötő nemcsak a legális és illegális áruforgalomban hatalmas, de sajnos a légszennyezésben is jelentős kibocsátó. A felmérések szerint Európa legnagyobb szennyezője a kikötő, évente a teljes létesítmény 13,7 millió tonna CO2-szennyezésért felelős, csak a ki és berakodás 640 000 tonnát termel.
A kikötő nem működhetne önmagában, ahhoz, hogy betöltse szerepét nemcsak a belső vízi utak fontosak, hanem az egyéb kapcsolatok is, azaz kifejezetten fejlett és nagy kapacitású vasúthálózat és közút, természetesen autópálya hálózat, ami Hollandiában, s a környező országokban rendelkezésre áll. Nem véletlen, hogy Rotterdam rendelkezik a világ legnagyobb őrzött teherautó parkolójával, ahol 569 kamion tud egyszerre parkolni.