Fizikus statisztikus: Minden afelé mutat, hogy lesz negyedik hullám

Nem feltétlenül a műtét a leghatékonyabb az endómetrózis kezelésében brit kutatók szerint
2021-07-03
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek lebontani a műanyagokat
2021-07-04

Fizikus statisztikus: Minden afelé mutat, hogy lesz negyedik hullám

Néhány tényező ismeretének a birtokában szinte napra pontosan meg tudják mondani egy-egy járványhullám végét, vagy akár a teljes halálozást. Modelljeik alapján úgy tűnik, a korlátozásokkal való késlekedés exponenciálisan megnöveli a járványban elhunytak számát, azonban a gazdasági haszna zérus. A megoldást időben meghozott intézkedésekben, magas átoltottságban és hatékony vakcinában látja. Vattay Gábornak, az ELTE TTK Fizikai Intézet, Komplex rendszerek fizikája tanszék vezetőjének előadása a 43. Medicina konferencián.

Már lassan másfél éve volt, mikor megérkeztek Európából az első koronavírusos esetekről a hírek. Mikor Olaszországban bevezették a korlátozó intézkedéseket sokan várták volna, hogy az epidemiológusok, a szakértők majd mondanak valamit, hogy mikor lesz vége a járvány hullámnak, és mikor lehet majd feloldani a korlátozásokat azonban ez nem így történt.

Medicina konferencia A Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szakmai támogatásával, a növekedés.hu együttműködésével rendezték meg a Medicina Projekt 43. konferenciáját. A budapesti rendezvényen neves előadók számoltak be a gyógyítók járvány alatt végzett munkájáról, az egészségügyi intézményrendszer és a gyógyító munka finanszírozásának szükségszerű átalakításáról. A szakemberek kiemelten foglalkoztak a fertőzésen átesett betegek utókezelésével, a post Covid szindrómával, és szó volt a vírus terjedésének modellezéséről. A rendezvényen átadták a Medicina 2020 évkönyvhöz kötődő díjakat az ágazat kiválóságainak. A tanácskozáson elhangzott előadásokat honlapunkon, a medicina rovatban megtekinthetik az érdeklődők.

Nem tudtak és nem is akartak a szakemberek jóslatokba bocsátkozni, a matematikai modellek egyszerűen nem voltak rá alkalmasak a hibáik miatt.

Ezt a kérdéskört járta körül egy fizikus statisztikus szemével Vattay Gábor egyetemi tanár, az ELTE TTK Fizikai Intézetében A komplex rendszerek fizikája tanszék vezetője, a Medicina Fórum konferenciáján.

A matematikai modellekben rengeteg olyan paraméter van, amiket nem lehet kimérni – mondta. Tipikusan ilyen paraméter például, hogy hányszor találkoznak az idősek a fiatalokkal a boltban. Emellett az adatpontok száma is kevés, ráadásul, ha mindez nem lenne elég utoljára 1918-1919-ben lehetett volna élesben használni az ilyen jellegű modellezést, a spanyolnátha idején -tette hozzá.

Új számítási módszer, amivel pontosan modellezhető a járvány alakulása

Épp ezért a korábbi matematikai modelleknél valamilyen hatékonyabbat kellett keresni, azonban kiderült, hogy jelenleg még nincs ilyen a piacon.A felismerést követően az előadó, Vattay Gábor és kutatócsoportja nagyon rövid időn belül létrehozott egy olyan modellszámítási módszert, amivel rendkívüli pontossággal lehet a járvány alakulásával kapcsolatban különböző kalkulációkat végezni. Ennek a modellnek a segítségével a magyar járvány első hullámának végét rendkívüli precizitással sikerült megjósolni.

Az operatív törzs működésében egyébként nem vettek részt – mondta, azonban a munkájukat segítették adatokkal, számításokkal. Később az operatív törzs saját szakértői is elkészítették a modellszámításokat – fogalmazott.

Érdekes jelenségek a halálozási számok között

Később egy még pontosabb modellt is kidolgoztak – hangsúlyozta. Ezzel az újabb modellel megvizsgálva a járvány első hullámának adatait egy nagyon érdekes jelenségre lettek figyelmesek – ismertette.

A halálozási számokat nézve feltűnt neki, hogy az értékek egészen húsvétig egy felfutó, majd csökkenő görbét mutatnak, azonban húsvét után egy új parabolát képeztek az adatok, a leszállóágból újra felfutottak a halálozási értékek, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy ha nem lett volna Húsvét, akkor hetekkel hamarabb véget ér az első hullám és megközelítőleg 200 fővel kevesebben halnak meg itthon – húzta alá.

A járvány elemzését nyáron folytatták – fűzte hozzá. Akkor mindenki bizakodó volt, ők azonban Augusztus 16-án készítettek egy modellt, amivel megjósolták a járvány újabb hullámának kitörését és mindössze csak néhány hetet tévedtek vele. Ennek a tévedésnek is csak az volt az oka, hogy nem számoltak a fertőzés augusztus 20-i ünnepségek utáni hirtelen felgyorsuló terjedésével, helyette ők a szeptember 1-i iskolanyitást határozták meg a járvány újbóli berobbanásának kezdőpontjaként.

Nem számoltak a fertőzés augusztus 20-i ünnepségek utáni hirtelen felgyorsuló terjedésével

Nem számoltak a fertőzés augusztus 20-i ünnepségek utáni hirtelen felgyorsuló terjedésével

Segített az őszi szünet

A második hullám adatsorában is volt egy érdekesség – hangsúlyozta. Látható volt, hogy az október 23-i őszi szünet miatt hirtelen megállt az elhunytak számának növekedése, majd az iskolák újranyitása után megint emelkedő pályára állt.

Tehát egyértelmű volt, hogy az iskola, mint fertőzési góc kiiktatása csökkentette az elhunytak számát – fogalmazott.

Nem kiszámíthatatlan a járvány terjedése

Összességében tehát a járvány hullámzása, a járvány terjedésének dinamikája nem egy kiszámíthatatlan dolog – emelte ki. Amint egy járvány elindul, néhány szám határozza meg a terjedés gyorsaságát, ez függ az emberek viselkedésétől, a vírus viselkedésétől.

Ha ezután ismerjük a járványügyi intézkedéseket, akkor, ha nem történik valamilyen nagy változás a vírussal kapcsolatban, akkor nagyon pontosan lemodellezhető, hogy hány fertőzöttje és halottja lesz egy hullámnak – mondta.

Minimális késlekedés is sok halottal járhat

Az általuk így felállított modelleket megfigyelve egy nagyon fontos dolgot figyeltek meg, mégpedig azt, hogy a járványügyi intézkedésekkel való minimális késlekedés is exponenciálisan megnöveli a járvány áldozatainak számát – húzta alá.

Épp ezért, ha azt látjuk, hogy újra elkezdett felívelni a járvány terjedése, akkor érdemes minél hamarabb meghozni a szükséges intézkedéseket, ugyanis, ha például egy héttel hamarabb hoznak meg egy korlátozó intézkedést, akkor azt egy héttel korábban is lehet feloldani, így tehát összességében a gazdasági vesztesége egy korábban meghozott intézkedésnek zérus – hangsúlyozta.

Hatékony vakcinákkal a mutációk ellen

Végül még elmondta, hogy a mutációkat is figyelembe kell venni a jövőnket illetően. A mutációk alapvetően a fertőzöttek testében az immunrendszer és a kórokozó küzdelme közben alakulnak ki. Az alacsonyabb immunitást adó vakcinával beoltottak testében pedig egy hosszú harc is kibontakozhat, aminek során létrejöhetnek potenciálisan veszélyes új mutációk, épp ezért ő úgy gondolja, hogy a járvány legyőzésének a módja a magas átoltottság, és az erős immunitást adó vakcinák használata.

Az Egyesült Királyságban és Izraelben például egy nagyon erős trend mutatja, hogy elindult a görbe felfelé. Az oltások kapcsán elmondta, hogy most olyan ott a helyzet, mintha a lakosság 60 százaléka nem lenne beoltva. Minden trend afelé mutat, hogy hátra van még egy hullám. Vattay ugyanolyan paraméterekkel várja ezt a hullámot, mint a korábbiakat.

Az előadást a növekedés.hu youtube csatornáján nézheti meg.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close