A kozmikus sugárzás mérésének segítségével föld alatti építményeket feltérképező képalkotó rendszert fejlesztettek ki izraeli fizikusok és régészek.
Az izraeli kutatók először mutatták be a kozmikus sugárzásból származó müonokat mérő müondetektorok alkalmazását a régészetben, a felszín alatti környezet feltárásában.
A módszer azon alapul, hogy a müonok energiát veszítenek, miközben áthaladnak az anyagon, és energiaveszteségük mértéke az útvonaluk menti anyagok sűrűségétől függ.
Az első mérési eredményeket a „Jeremiás ciszternájának” nevezett, nagyméretű, kőbe vájt létesítményben próbálták ki, amely az ókori Jeruzsálemben épült, és a Dávid városa nevű régészeti lelőhelyen található.
A kísérlet igazolta a módszer hatékonyságát, amely forradalmasíthatja a régészetet, és lehetővé teheti a felszín alatti terek három dimenziós feltérképezését.
A kutatást közösen végezte a Tel-avivi Egyetem Fizikai és Csillagászati Intézete, a Régészeti és Ókori Keleti Kultúrák Tanszéke, valamint az Izraeli Régészeti Hatóság. Eredményüket a Journal of Applied Physics közölte.
A régészeknek mindig nehézséget okozott a föld alatti üregek megtalálása az egyiptomi piramisoktól a dél-amerikai maja városokig az izraeli régészeti lelőhelyekig
mondta a Jediót Ahronót című izraeli újságnak a régészeti tanszéket vezető Oded Lipsic professzor.
„A felszín feletti struktúrákat viszonylag könnyű feltárni, és vannak módszerek a falak és épületek helymeghatározására a talaj alatt. De nincsenek igazán jó eszközeink a régészeti lelőhelyek alatt rejtőző nagyobb üregek átfogó feltérképezésére. Most először kínálunk olyan módszert, amely bizonyítottan hatékony a kozmikus sugárzásból származó müonok segítségével„- tette hozzá.
„Szeretnénk, ha a régészek igényei a fizikusokat kisebb, egyszerűbb, olcsóbb, tartósabb és pontosabb detektorok kifejlesztésére ösztönözné, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak. A következő lépés az, hogy a fizika és a régészet adatait mesterséges intelligencia segítségével dolgozzuk fel, amely három dimenziós képet tud majd alkotni a föld alatti rétegekről. Próbahelyszínünk Tel Azeka lesz, az Éla-völgyben”
– jelezte a kutatások további irányát.
Nem mi találtuk fel ezt a módszert. Már az 1960-as években is használtak müonokat az egyiptomi piramisok rejtett kamráinak keresésére, és a közelmúltban újra fellendült ez a kutatás. A mi újításunk abban áll, hogy kisméretű, hordozható detektorokat fejlesztettünk, amelyeket a régészeti helyszíneken is használni lehet
közölte Erez Ecion fizikaprofesszor.
„Más ugyanis egy laboratóriumi körülmények között működő detektor, és más egy olyan, amelyet be kell vinni egy barlangba vagy ásatásra, ahol gyakorlati problémák merülnek fel az áramellátással, a hőmérséklettel, a páratartalommal. Detektorunkkal harminc méteres távolságig lehet használható képeket kapni. A cél több detektor egyidejű elhelyezése, vagy egy detektor mozgatása, hogy teljes régészeti lelőhelyeket lehessen három dimenzióban feltérképezni még az első ásó megjelenése előtt„- tette hozzá.
