A magyar űrkutatás egyik fontos momentuma volt, mikor 2015-ben Magyarország csatlakozott az európai űrügynökséghez, 2018-tól pedig különösen nagy támogatást élvez a magyar űripar fejlesztése, melyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vesz.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön, hogy 62 évvel ezelőtt ezekben a napokban azt ünnepelte a világ, hogy a Jurij Gagarint szállító űrhajó a világűrbe ért.
Az elmúlt 60 évben több száz ember járt már az űrben – köztük egy magyar is, Farkas Bertalan – köszönhető ez annak, hogy az űrtechnológia rohamléptekben fejlődik.
Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti
a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét,
másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit, amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket – emelték ki.
Hozzátették, hogy
a világűrbe helyezett rendszerek ma már a gazdaság gerincét jelentik.
Az új űrkorszak egyik jellegzetessége várhatóan az lesz, hogy
a mostani 6000 műhold helyett már több százezer műhold fog keringeni felettünk,
alacsony Föld körüli pályán, ami számos kihívást jelent.
Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH Médiatanácsának tagja szerint a sok új műhold megjelenésével kapcsolatban a legfontosabb teendő, hogy ezek ne ütközzenek össze és koordináltan tudjanak közlekedni – írták.
Az űrforgalom-szabályozás a jelenkor egyik nagy kihívása, hiszen erre jelenleg nincsenek szabályok. A másik kihívás az, hogy a megnövekedett igényeket ki kell szolgálni frekvencia és pályahelypozíció szempontjából. Szükséges, hogy ezeknek a műholdaknak olyan megfelelő frekvenciasávja és pályapozíciója legyen, amelyen tudnak kommunikálni, ezért óriási szerep hárul az olyan nemzeti szabályozó hatóságokra, mint amilyen az NMHH is
– idézték a közleményben Bartóki-Gönczy Balázst.
Úgy folytatták, hogy az NMHH a hatósági feladatain túl egyéb módon is támogatja a hazai űripar fejlődését, a tavaly után idén is együttműködést kötött a Hatóság a Magyar Asztronautikai Társasággal.
A megállapodás egyik célkitűzése, hogy az általános és középiskolás gyerekek is egyre többet tudjanak meg az űrvilágról.
Támogatói voltunk annak is, hogy a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói Portugáliában egy rakétaépítő versenyen vettek részt, valamint az NMHH támogatása tette lehetővé, hogy a BME mérnökei elkészítsék a legújabb magyar kis műholdat, az MRC 100-at, mely idén fog kijutni a világűrbe. Ennek újdonsága, hogy már nemcsak egy kísérletet végezhetnek el rajta, hanem több felsőoktatási intézmény is tapasztalatot tud szerezni a világűrben azáltal, hogy a kisműhold fedélzetére önálló modult telepíthettek
– tette hozzá a közlemény alapján Bartóki-Gönczy Balázs.
Mint írták: Magyarországon 2018-tól különösen nagy támogatást kapott a magyar űripar fejlesztése, ennek egy újabb mérföldköve lesz az is, hogy
hazánk 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe.
A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át, döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani – fűzték hozzá.
Kiemelendőnek nevezték továbbá, hogy
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyerte el a 31. Európai Űrjogi és Űrpolitikai Nyári Egyetem rendezési jogát,
amelyet az Európai Űrügynökség jogi központjával (ECSL) együttműködésben tartanak minden év augusztusában Európa valamely nagy városában.
A programot az NMHH-val együttműködésben állítja össze az NKE és az ECSL, melynek köszönhetően az idei központi téma az űrtávközlés szabályozása lesz, az előadók között pedig a hatóság szakemberei is ott lesznek
– közölte Bartóki-Gönczy Balázs.
A 12 napos, mintegy 20 országot és 60 hallgatót, valamint a téma legnevesebb szakértőit felvonultató programot először rendezik Magyarországon – áll az NMHH közleményében.
