Steiner Attila: komoly iparfejlesztési lehetőség van a zöldgazdaságban
2022-06-01
Három oltás véd a legjobban a koronavírus-fertőzés ellen egy globális elemzés szerint
2022-06-02
Show all

Hannibál, a hadvezér zseni

Hannibal ante portas- azaz Hannibál a kapuk előtt – az egyik legismertebb latin mondás. Hannibál, aki elefántokkal kelt át az Alpokon, és aki majdnem legyőzte Rómát. De ki is volt ez a legendás, a mai napig ismert ókori hadvezér?

Hannibál, teljes nevén Hannibal Barcas karthágói volt. A mai Tunézia területén álló Karthágó a pun birodalom központja volt, a punok azonban nem afrikaiak, hanem közel-keletiek, mégpedig föníciaiak voltak. Akkor mit keresett az ókorban egy közel-keleti nép Afrikába szakadt ágának egy hadvezére az Alpokban? Hogy került oda? A történetet tehát Karthágóval kell kezdeni.

A Közel-Keleten élő föníciaiak nagyon értettek két dologhoz. A kereskedelemhez és a hajózáshoz. Nem véletlen, hogy föníciaiak hajózták körül elsőként Afrikát, és hozzájuk kötődik a történelem egyik legjelentősebb találmánya – a pénz.

Karthágót a föníciaiak alapították

A föníciaiak nemcsak kereskedtek és hajóztak, hanem ahol megfelelő területet találtak, le is telepedtek. Így tettek az észak-afrikai partoknál is, ahová Kr.e. 814-ben érkeztek meg, és alapítottak várost, még jóval Róma alapítása előtt.

Az itt letelepedett föníciaiak a hazai kultúrát, vallást hozták magukkal, és természetesen a nyelvet, aminek azonban egy helyi változata alakult ki, a pun.

A következő évszázadokban gyakorlatilag a Földközi tenger egész nyugati területének kereskedelmét az irányításuk alá vonták, és egy Kr.e. 509-ben kötött szerződésben pontosan elhatárolták a római és a karthágói kereskedelmi övezeteket. E szerződés szerint Szardínia és Szicília Karthágó fennhatósága alá tartozott. (Szicíliában ettől függetlenül erős volt a görög jelenlét.)

A lényeg az, hogy mire Róma meghódította egész Itáliát, addigra Karthágó már komoly pozíciókat épített ki azokon a területeken, amelyre Róma is szemet vetett.

Az első konfliktus a két feltörekvő birodalom között Kr.e. 264 és 241 között zajlott le, és római győzelemmel végződött. Nem volt ez nagyon komoly vereség Karthágó számára, igaz elvesztette Szicília nagy részét, Szardiniát és Korzikát, de maga a birodalom nem omlott össze.

Sőt, a következő évtizedekben komoly területeket szerzett meg Hispániában, s újraépítette a kereskedelmi kapcsolatait és hadseregét.

E hosszúra nyúlt bevezetőre azért volt szükség, hogy megértsük Hannibal Barcas motivációit. Hannibál apja Halmicar Barcas volt az első pun háború egyik pun hadvezére, majd a hispán területek meghódítója, és a Kr. e. 247-ben született fiát, Hannibált a bosszú szellemében nevelte fel.

Hannibál Kr. e 221-ben lett a pun hadsereg vezére, korábban apja mellett a Hispániában harcoló pun lovasság parancsnoka volt.

Szinte azonnal egy Róma elleni háború előkészítésébe fogott, amihez otthonról a politikai támogatást is megkapta.

Az erőviszonyok nem voltak kedvezőtlenek, hiszen Róma ekkor még nem egy világbirodalom, hanem csak egy nagyobb területű állam volt Itáliában. Azonban Rómának is voltak érdekeltségei Hispániában, és bár korábban pontosan elhatárolták az érdekszférákat egymástól, az ütközőpont egy hispániai város Saguntum, a mai spanyolországi Sagunt lett. Ez a város római szövetségesként háborút viselt olyan városok ellen, amelyek viszont pun szövetségben voltak. Hannibál seregei beavatkoztak és nyolc hónapos ostrom után elfoglalték Saguntumot.

Ettől kezdve újra hivatalosan is háborúban állt Karthágó Rómával.

Hannibál és az elefántok

Hannibál mesterterve az volt, hogy Hispániából vonul Italiába. Ez ma nem tűnik akkora feladatnak, de a pun vezér ezt egy hatalmas sereggel, szárazföldön kívánta megtenni, amit korábban valójában senki sem tett meg. Igaz ugyan, hogy 170 évvel korábban, 387-ben az észak itáliai gallok lerohanták Rómát, de akkor Róma még nem uralta az egész félszigetet, tehát a támadó hadseregnek nem kellett rendben átvonulnia az Alpok hágóin.

Persze el kellett jutni az Alpokig, amit a római vezérek szerettek volna megakadályozni, ezért a római seregek is elindultak, de késve, mert az észak-itáliai gall törzsek fellázadtak.

(Amit ma Észak-Olaszországnak nevezünk, azaz a Pó völgye, Velence, valamint Milánó és Torinó környéke az ókorban nem tartozott Italiához, azt Gallia Cisalpina-nak hívták, és ekkor nem volt római fennhatóság alatt.)

Hannibál

Hannibal átkel az Alpokon (Heinrich Leutemann festménye)
Forrás: Wikipedia

Közben Hannibál serege átkelt a Rhone folyón, és megindult az Alpokon át. A sereg nem volt kicsi, 40 ezer gyalogossal, 12 ezer lovassal érkezett meg az Alpok északi lábához, valamint 37 harci elefánttal. Az ókori keleti népeknél a harci elefántok voltak a „tankok”. A nagy testű, vastag bőrű, jól idomított állatok nemcsak tömegükkel, a hátukon helyet foglaló harcosokat hordozva vettek részt a csatában, hanem a kihegyezett agyaraikkal is harcoltak. Ki voltak képezve akadályok leküzdésére, de akár kisebb épületek lerombolására is.

Az Alpok hágói ugyan járhatók voltak, de nem egy ekkora hadsereggel, ráadásul olyan sereggel, amelynek katonái a mediterrán időjáráshoz voltak szokva. A magas hágók ezernyi veszéllyel szolgáltak, és valósággal megtizedelték a sereget. Akik nem a szakadékokba zuhanva lelték halálukat, azzal a hideg végzett, ezrével hulltak a katonák.

A legrosszabbul az elefántok jártak, mindössze két ormányos jutott le a Pó síkságra. Az elefántokat nem lehetett pótolni, de a katonákat a Rómával amúgy is ellenséges helyi gall törzsekből lehetett.

Hannibál tehát Itáliába érkezett, ahol valójában végig a túlerőben lévő és hazai terepen mozgó római légiók ellen kellett harcolnia. Az esélyek tehát nem voltak túl jók, de már az első csatájában a Ticinius folyó mellett, bebizonyította, hogy nem mindig a statisztika dönt a háborúkban.

Hannibal hadjárata Forrás: Wikipedia, Frank Martini. Cartographer, Department of History, United States Military Academy

Hannibál iszonyúan messze a hátországától, csak a helyi erőkre utalva a következő két évben három nagy csatában – a trebiai és a trasimenusi majd a cannnae-i – is legyőzte a túlerőben lévő római seregeket, a Cannae-i győzelme pedig gyakorlatilag megsemmisítette a római hadsereget. A Trasimenusi csata előtt megint a hagyományos harci eljárásoktól eltérve, nem a Via Flaminán haladt a célja, Etruria felé, hanem a mocsarakon át – sokszor nyakig merülve a vízbe-lápba -, amely sok ember életébe került, és a mocsárban elpusztultak az utolsó elefántok is, sőt Hannibál kötőhártya gyulladás miatt fél szemére meg is vakult – mégis, a mocsárból kiérve le tudta győzni a rátámadó Caius Flaminius konzul 25 ezres seregét. Ekkor csak tíz napra volt a szinte katonák nélkül maradt, de erős falakkal védett Rómától, ám a várost nem támadta meg. Ennek sok oka lehetett, egyrészt a jól megerősített város elfoglalása a korabeli ostromtechnikával hónapokig, vagy évekig tartott volna, ami az ostromlókat is sebezhetővé tette volna. Más elméletek szerint Hannibál egyszerűen nem tartotta fontosnak magának Rómának az elfoglalását, úgy gondolta, hogy a legyőzött Róma nemsokára békét kér. Ez azonban hiba volt. Máshogy fordultak az események, Róma nem kért békét, és tovább harcolt, sőt a legnagyobb római vereség még csak ezután következett.

A legnagyobb csatát csak ez után vívták, s ez a csata, amely bevonult a hadtörténelembe. A cannaei csatában Kr. e 216-ban Hannibál bekerítette és szinte teljesen megsemmisítette a római sereget.

A Cannaei csata. Az egy tömbben támadó római csapatokat a pun és gall csapatok bekerítették Forrás: Wikipedia, Szajci

Scipio felemelkedése és Hannibál bukása

Hannibál gyakorlatilag a következő években az Itáliai félszigetnek szinte a teljes déli részét a hatalmába kerítette. Nagyon sok kisebb-nagyobb csatát vívott, s volt, hogy úgy kerülte el a bekerítést Casiliumnál, hogy éjszaka egy ökörcsorda szarvaira fáklyákat kötöztetett, és a rómaiak a csordát hitték a vonuló pun seregnek, s azt követték, míg Hannibál veszteség nélkül tudott elvonulni.

Hogy tudott egy sereg évtizedekig Itáliában maradni, úgy, hogy az utánpótlási vonalait gyakorlatilag elvágták. Hannibál kért ugyan támogatást otthonról, de azt a 40 ezres sereget, amit Hasdrubal, Hannibál öccse vezetett, a rómaiak még Galliában szétverték.

Azonban Dél-Itália behódolt Hannibálnak, és ellátta a seregét, igaz katonákat nem adtak, így a pun vezér soha nem volt annyira erős, hogy magát Róma városát meg tudja támadni. Másrészt a korabeli háborúkban hosszú szünetek is voltak, hiszen télen nem tudtak harcolni, így a hadműveletek a nyári hónapokra koncentrálódtak.

Hannibal Barcas mellszobra (Kre. e 247 – 180)
Forrás: Wikimedia commons

Rómában közben egy új hadvezér emelkedett ki, Publius Cornelius Scipio, aki Hispániát, azaz a Barcas család hátországát hódította meg Róma számára 210 és 205 között, majd Rómában konzullá választották. A konzuli hivatali év letelte után jött el a támadás ideje. Scipio nem Italiában kívánta legyőzni Hannibált, hanem a gyökerénél kívánta megoldani a problémát, Karthágót akarta legyőzni. Szicíliában hatalmas jól felszerelt sereget állított fel – amely az ő állítólagos visszaéléseit kivizsgáló bizottságot is lenyűgözte, és a vizsgálóbiztosok nemhogy elmarasztalták, de felmagasztalták a hadvezért -, majd partra szállt Afrikában, és az ellene küldött karthágói sereget megverte.

A II. pun háború résztvevői. A világoskék területek hódoltak be a punoknak Forrás: www.worldhistory.org

A karthágóiak erre hazahívták Hannibált, aki 202-ben Zama mellett mérkőzött meg a rómaiakkal. A legendás pun hadvezért itt elhagyta a szerencséje, és vesztett, Róma ezzel egy csapásra megnyerte a II. pun háborút, Karthágó megalázó békét volt kénytelen kötni.

Hannibál azonban túlélte a csatát, és nem sokkal a háború vége után ismét Karthágó egyik vezető politikusa lett. Igaz a belső ellentétek és politikai ellenfelei miatt nem sokkal később el kellett hagynia hazáját, s előbb a keleti nagy birodalom a Szeleukida Birodalom, amelyet Nagy Sándor hadvezére Szeleukos alapított meg, majd a kisázsiai bithüniai királyság hadait vezette. Azonban Róma fenyegetése arra kényszerítette I. Prusziasz királyt, hogy adja ki Hannibált. A király hajlott is a római kérésre, de ezt Hannibál nem várta meg, és Kr.e 180-ban öngyilkos lett.

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.