Hosszabb távon bíznak igazán az euró előnyeiben a magyar kis- és középvállalatok, de a pénzcserénél jobban foglalkoztatja őket, hogyan változna utána a verseny, a bérköltség és az üzleti mozgástér. Az UniCredit Bank kutatása* szerint a cégek nem rendkívüli átváltási árfolyamot remélnek, hanem kiszámíthatóbb működést, a konkrét értéket megjelölők 360 forint körüli árfolyamot tartanának ideálisnak, miközben tízből több mint négy vállalkozást már ma is komolyan terhel a forint ingadozása.
A magyar kkv-k 67 százaléka támogatja az euró bevezetését, és mindössze 15 százaléka ellenzi – derül ki az UniCredit Bank megbízásából a Scale Research által végzett vállalati kutatásból.
Az euró elfogadottsága a kisebb cégek körében is hasonlóan magas: a mikrovállalkozások 65 százaléka nyitott az átállásra. A kedvező fogadtatás ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy a vállalkozások kockázatmentesnek tartanák a közös valuta bevezetését.
Legnagyobb aggodalmaik nem az informatikai rendszerek vagy a számlázás átállításához, hanem a nehezebben kiszámítható üzleti következményekhez kapcsolódnak.
A kkv-k 37 százaléka tart az euró bevezetését követő estlegesen megnövekvő munkavállalói bérigények kezelésétől, szintén 37 százalék attól, hogy az erősödő, akár külföldi verseny problémát jelentene számára, 35 százalék pedig beszállítói vagy vevői alkupozíciójának romlásától tart.
Ezzel szemben a klasszikus adminisztratív feladatokat, például a számlázó- és könyvelőrendszerek átalakítását, a szerződések és árlisták módosítását csak 29 százalékuk tartja nehézségnek. A mikrovállalkozásoknál is az üzleti kockázatok dominálnak: 35 százalékuk a potenciálisan növekvő bérigények kezelésétől, 31 százalékuk az erősödő versenytől, 27 százalékuk a kereslet visszaesésétől tart.
A magyar cégek nem tartanak magától az eurótól, hanem azzal kapcsolatban van bennük bizonytalanság, ami utána jön” – fűzte a kutatási eredményekhez Toldi Balázs, az UniCredit Bank Vállalati divíziójának vezetője. A számlázást, a könyvelést vagy az informatikai rendszereket viszonylag könnyen át lehet állítani, a piaci erőviszonyok változására viszont nem létezik egyszerű technikai megoldás. A vállalkozásokat érthetően az foglalkoztatja, hogy miként tudják majd megőrizni a versenyképességüket, kezelni a költségeiket és megtartani az ügyfeleiket. „A következő években elsősorban arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a cégek minél pontosabban megértsék a várható változásokat
mondta az UniCredit Bank Vállalati divíziójának vezetője.
Az üzleti következményekkel kapcsolatos bizonytalanság azt is magyarázhatja, miért számítanak a vállalkozások jóval több előnyre hosszabb távon, mint közvetlenül az átállást követően.
Az első egy-két évben mindössze 36 százalék vár kedvező hatásokat, 31 százalék inkább hátrányokra számít. Három-öt éves távlatban viszont már 64 százalék gondolja úgy, hogy az euró bevezetése előnyös lenne a cégének, és csupán 12 százalék tartana kedvezőtlen következményektől.
A vállalkozások tehát alapvetően bizakodók, de nem várják, hogy a közös valuta előnyei egyik napról a másikra jelentkezzenek.
Nem a csodaárfolyam, hanem a stabilitás vonzó
A kutatás egyik figyelemre méltó eredménye az euró lehetséges átváltási árfolyamával kapcsolatos. A konkrét összeget megadó kkv-k körében
az ideálisnak tartott árfolyam mediánja 360, átlaga 356,6 forint volt.
Ez ugyanakkor nem tekinthető általános vállalati várakozásnak: a megkérdezettek 57 százaléka nem tudott vagy nem kívánt konkrét árfolyamot megnevezni.
A vállalkozásoknak ráadásul legalább olyan fontos az árfolyam kiszámíthatósága, mint annak szintje. A kkv-k 44 százaléka szerint a forint ingadozása érezhető terhet jelent a működésükben, 42 százalékuk a gyengülését, 27 százalékuk az erősödését érzi megterhelőnek.
A mikrovállalkozások körében az árfolyam-ingadozást 30 százalék tartja jelentős problémának. Az euró bevezetésétől a kkv-k 66 százaléka kiszámíthatóbb üzleti tervezést, 64 százaléka az árfolyamkockázat csökkenését várja, miközben közvetlen eredményjavulásra már jóval kevesebben számítanak.
A 360 forint körüli érték azért érdekes, mert azt mutatja, hogy a vállalkozások, amelyek többsége inkább importőr, nem szélsőségesen erős forinthoz kötik az euró előnyeit
hangsúlyozta ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza.
Ez az érték nincs messze a felmérés körüli árfolyamszintektől, valamint közel van az egy évre előretekintő piaci várakozások mediánjához és a belső árszintekből fakadó árfolyamhoz. Fontos azonban különbséget tenni az ideálisnak tartott átváltási árfolyam és egy tényleges árfolyam-várakozás között. A cégek válaszai inkább azt jelzik, hogy az euróbevezetésből fakadó tervezhetőség fontosabb számukra, mint maga az árfolyamszint.
A közös valuta megszüntetné a forint és az euró közötti árfolyamkockázatot, de a termelékenységi vagy versenyképességi problémákat önmagában nem oldaná meg
szögezte le a vezető közgazdász.
A cégek aggodalmai rímelnek a 2004-es EU-csatlakozáskor hallott érvekre, amikor a verseny és a bérnyomás ugyanúgy a bizonytalanságlista élmezőnyében foglaltak helyet, mint most az euróbevezetés hajnalán.
A közös valuta iránti igényt a cégek jelenlegi euróhasználata is erősíti. A megkérdezett kkv-k 65 százaléka már most is bonyolít eurós tranzakciókat, 61 százalékuknál pedig a költségek egy része euróban merül fel. Az utóbbi vállalkozások 76 százaléka támogatja az euró bevezetését, míg az eurós költségekkel nem rendelkezők körében ez az arány mindössze 47 százalék. A különbség arra utal, hogy az euró megítélésében nem pusztán az exporttevékenység, hanem a vállalkozás mindennapi pénzügyi kitettsége is meghatározó.
A tájékozottság a legerősebb választóvonal
Az UniCredit Bank kutatása szerint az euró támogatottságát nem elsősorban a vállalkozás mérete vagy ágazati hovatartozása magyarázza, hanem az, hogy vezetője mennyire látja át az átállás várható következményeit. A megkérdezett kkv-k vezetőinek 49 százaléka tartja magát jól tájékozottnak, 46 százaléka pedig felkészültnek is. A magukat jól tájékozottnak tartó kkv-vezetők 84 százaléka támogatja a közös valuta bevezetését, míg a kevéssé tájékozottak körében csak 31 százalék ez az arány. A különbség a felkészültség megítélésében is jelentős: az előbbi csoport 70, az utóbbi mindössze 10 százaléka érzi felkészültnek vállalkozását.
A vizsgált magyar cégek egyelőre nem számítanak gyors átállásra.
A kkv-k 33 százaléka öt éven belül, 44 százaléka hat-tíz éves távlatban tartja reálisnak az euró bevezetését.
Ezzel összhangban a konkrét felkészülési lépések sem általánosak: a vállalkozások 14 százaléka tett már ilyen lépést, további 53 százalék pedig tervezi vagy mérlegeli ezt. A hivatalos menetrend hiányában azonban önmagában nem tekinthető lemaradásnak, hogy a cégek jelentős része még nem kezdte meg az operatív felkészülést.
A tájékozódás ugyanakkor már jóval a tényleges átállás előtt fontos lehet, és ebben a bankoknak is meghatározó szerepük van. A vállalkozások 57 százaléka a számlavezető bankjától is hiteles tájékoztatást vár, közel annyian, mint a kormányzati szereplőktől (58 százalék). A kkv-k 62 százaléka bízik abban, hogy főbankja zökkenőmentesen kezelné az átállást, legfontosabb elvárásuk pedig a fizetési és pénzforgalmi szolgáltatások zavartalan működése (89 százalék).
