Hogy lett az egri várnak ekkora kultusza?

Mi minden kell ahhoz, hogy egy nagyszerű történelmi esemény helyszíne beleégjen egy nemzet tudatába? Erre a kérdésre keresi a válaszokat Petercsák Tivadar Az egri vár kultusza című, tudományos igényű, ugyanakkor igen olvasmányos és attraktív kötetében, amely az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadójának gondozásában jelent meg. A muzeológus, néprajzkutató, aki közel húsz esztendeig volt az egri vármúzeum igazgatója, a Tudás.hu-nak azt is elárulta, hogy a várak szeretetét még a szülőfalujából, az észak-kelet-magyarországi Filkeházáról hozta, ahol gyerekkorában, a házuk udvarából nagyon jól látta a füzéri várat. És bár az akkor még romos volt, a Hegyközt védelmező erődítmény nemes körvonalai elvarázsolták. 

Miért éppen most írt egy ilyen nagyszabású összefoglalót az egri vár kultuszáról?

A pandémia, majd a háború árnyékában kevesen figyeltek fel arra, hogy különleges hármas évfordulót hozott 2022: ebben az évben volt az egri vár 1552-es hősi védelmének 470., a várkapitány, Dobó István halálának 450. és Az egri csillagok írója, Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója. Ez inspirálta, hogy jó néhány korábbi résztanulmány után mélyebben is elmerüljek a múltban, és az új, összefoglaló munkám meg is jelenhetett.

Hadak útján

Ma minden magyar szemében az 1552-es törökök elleni egri várvédelem a hazaszeretet és a hősies helytállás példája. A 16. századi európai viszonyok között miért volt különös jelentősége a Szulejmán csapatai elleni egri győzelemnek?

Elsősorban azért, mert egy rendkívüli ambícióval és agresszívan előre törő, hódító hadsereget állítottak meg elsőként a magyarok a 16. században, és nem is rövid időre, egy fél évszázadra. Ez akkor egyedülálló teljesítmény volt. A mohácsi csatavesztés után a kettős királyság, vagyis Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János uralkodása bizonyos mértékig anarchiát teremtett, ugyanakkor Eger jelentősége a fekvése miatt megnőtt. Éppen a két versengő uralkodó küzdelmeinek a határvidékén feküdt, volt olyan esztendő, amikor többször is gazdát cserélt a város. Mindenki számára fontos volt, mert Eger ellenőrizte a kelet-nyugati kereskedelmet, és jelentős központnak számított az Alföldről Kassán át egészen Lengyelországig vezető hadiút mentén is. Viszont Eger várát a török elleni harcra készülve meg kellett erősíteni. Ez már korábban elkezdődött, de a legjelentősebb munkálatok az 1540-es években indultak, amikor Ferdinánd Észak-Magyarország leggazdagabb főurát, Perényi Péter kancellárt, országos főkapitányt bízta meg a vár rekonstrukciójával. És a vár élére kinevezett Varkoch Tamás irányításával lett a korábbi püspöki lovagvárból korszerű végvár. Egyebek között megerősítették a falakat, lebontották a székesegyház egyik részét, a helyére ágyúdombot, felvonóhidakat és új kapukat építettek. És Varkoch Tamás nevéhez fűződik a nagyhírű egri várkatonaság létrehozása is.

Püspöki lovagvárat, székesegyházat említett. Régen az egri püspökség benn volt a várban?

Igen. Az egyházmegye központja az Eger patak völgye fölé magasodó dombon volt. Az egri hagyomány úgy tartja, Szent István 1001 és 1009 között alapított püspökséget Egerben, és egy szemközti dombról figyelte az építkezést. Ezt a városrészt ma is Királyszéknek nevezik. De a történeti-régészeti kutatások pontosítottak, valójában 1064 után kerülhetett Egerbe a püspöki székhely. A vár építményei fokozatosan alakultak ki. A várbeli székesegyházat a 12-13. század fordulóján fejezhették be, és ezekben az években épülhetett fel a székesegyház mellett a kőfalakkal kerített, négyzetes alaprajzú püspökvár.

Mekkora szerepe volt a törökök elleni felkészülésben Dobó Istvánnak, akit 1548-ban neveztek ki várkapitánnyá Zay Ferenccel együtt?

A Felső-Magyarországról származó Ruszkai Dobó István nem csak katonaként, stratégaként jeleskedett, de a maga korában különleges gazdasági és vezetői képességeket is mutatott. Nemcsak várkapitányi, hanem provizori feladatokkal is megbízták. Így, a püspöki javak gondnokaként néhány év alatt rendbeszedte az egri vár hatalmas uradalmait, kiváló intézői gárdát alkalmazott, fegyelmezett udvartartást és olyan takarékos gazdálkodást vezetett be, hogy 1548-50 között a vár bevételei 24 százalékkal növekedtek. És 1549-ben hozzáfogott az egri vár további erősítéséhez, amihez Bécsből kiváló német és olasz mestereket kapott. Egyebek között újabb bástyákat építtetett, kiszélesíttette a várárkot. Kevesen tudják, hogy az ő érdeme a szolnoki vár megépítése is, aminek különleges jelentőséget szánt az Eger, Felső-Magyarország és Erdély közötti útvonal biztosításában.

Megfogtuk a törököt

Az ominózus egri ostromnál a magyar védőknek mekkora török sereggel kellett szembe szállniuk?

Vannak túlzó vélekedések, egyesek szerint százezer vagy kétszázezer fős török hadsereg érkezett. De a történészek reálisan negyvenezerre teszik a török csapatok létszámát. Tulajdonképpen három sereg egyesült Eger alatt, és ezek együttesen negyvenezren voltak.  A magyar védelmet pedig mintegy 1800 hadra fogható katona jelentette, és a várba bemenekültekkel – köztük az egri nőkkel – együtt 2058 ember védte a várat. Ez az arány példátlan.

Felszerelés, fegyverek tekintetében hogy álltak a védők?

Ami a korabeli technikát tükrözte, az megvolt a várban, de jóval kevesebb, mint az ellenfélnek. Ennek ellensúlyozására, a leírásokból tudjuk, mindenféle furcsa eszközt, szerszámot, tüzes kereket, golyókat stb. találtak ki és állítottak össze, amivel meglepték a támadókat. A fiatal Bornemissza Gergely hadnagy nagyon okos volt, tulajdonképpen technikai zseni, az ő tervei alapján készítették el ezeket a különleges harci eszközöket.

Megvolt tehát a „győzelmi alap”, hogyan épült rá a kultusz? Akkor még nem volt közösségi média, hogyan terjedt el a magyar győzelem híre?

Legelőször Tinódi Lantos Sebestyén „énekelte meg” az ostrom történetét, egy hosszabb és egy rövidebb, az Egri históriának summája változatban is.

Várról várra, udvarházról udvarházra járva adta elő históriás énekét. A későbbi történeti kutatások bebizonyították, hogy Tinódi énekmondása a részletek tekintetében is teljesen hiteles volt. 1554-ben Kolozsváron nyomtatásban is megjelentette a művét. Csabai Mátyás latin nyelvű beszámolója már Wittenbergbe is eljutott. És a 16-17. századi magyar történetírók, krónikások, így például Székely István, Oláh Miklós, Szepsi Laczkó Máté, illetve Istvánffy Miklós, Nadányi János mind megemlékeztek munkáikban az 1552-es egri ostromról. A győzelmet követően pedig, miután lassanként helyreállították a 38 napos kegyetlen harcban tönkrement falakat, a vár továbbra is fontos katonai központ maradt. Neves költőnk, Balassi Bálint is katonáskodott a falai között, és ahogy írta: Eger vára volt „a vitézek ékes oskolája”. Sokan jöttek ide azért, hogy az ilyen típusú vitézséget megtapasztalják, mert az itteni szolgálat évtizedekkel az ostrom után is ilyen eszmeiséget adott. A 16.-17. században elterjedt egy mondás is: ’Elnyerte az egri nevet’. Ez azt jelentette, hogy becsületet szerzett magának. Olyan emberre mondták, aki valamivel kitűnt a többiek közül. Mindez aztán persze az egriek öntudatában is erősítő tényezővé vált.

A magyar Hercules hírneve

Európa hogyan fogadta az egyedülálló magyar sikert?

Mindenhova eljutott a magyar vitézség híre. Mindenekelőtt a várkapitányt, Dobó Istvánt magasztalták, „a kereszténység Herkulesének” nevezték. Ugyanis akkor a muzulmánok elleni harc Európában összefonódott a kereszténység védelmével. És mivel a keresztény Európa is megosztott volt, mert V. Károlyt lekötötték a vallásháborúk, Ferdinánd császár és király pedig nem volt képes beavatkozni, nagy jelentősége volt annak, hogy Agria/Erla/Eger minden külső segítség nélkül is hősiesen helytállt.  Emlegették Krakkótól Párizsig, Velencétől Madridig. Ascanio Centorio Itáliában számolt be az ostromról, Hieronymus Ortelius pedig Frankfurt-am-Mainban megjelent művében az egri nőkből szinte mítikus alakokat formált.

Legendássá vált egy szenzációs magyar történelmi esemény, felmagasztalták a hősöket is, de hogyan lett a helyszín, az egri vár maga is afféle kultuszhely?

Pyrker János egri érsek volt az, aki a 19. században az egri vár történeti és vallási kultuszát megalapozta. A századok folyamán rengeteg művészi alkotásban, irodalmi műben, metszetben, festményben, szoborban megörökítették a győztes csatát, és az emberek lelkében is tovább élt a hősök emléke. Az egri vár maga azonban a 19. századra csupán egy rom volt. És Pyrker János megkezdte a vár helyrehozatalát, kutatást indított az egykori székesegyház megtalálására, kereszteket emelt, és hét stációból álló kálváriát építtetett az egykori ágyúdombra. A városi körmenetek ezután ide vezettek. A vár kultuszjellegét erősítette az is, hogy Egerbe került Dobó István ruszkai síremlékének fedőlapja Dobó „síri szobrával”. És az érsek a fedőlaphoz impozáns várbeli síremléket terveztetett. A Magyarország és Erdély képekben című honismereti kiadványban 1854-ben ezt írták: „Pyrker dicső példával mutatta meg, mint kell a lélekemelő hazai műemlékeket az idő viszontagságai s az emberi rombolás ellen gondosan és jó ízléssel megőrzeni”.

A reformkorkor hogyan értékelte az 1552-es egri várvédelmet?

Valójában a reformkor nemzedéke fedezte fel a vár történeti értékét. Megváltozott a nagy nemzeti hősökről – Hunyadi Jánosról, Zrínyi Miklósról, Dobó Istvánról – alkotott kép. A 19. századra a korábban keresztény Herculeseknek tekintett héroszok, a győztes csatákból hazatért hús-vér emberekké váltak. Az egri hősöket is a nemzeti függetlenség védelmezőinek tekintették. Mások mellett Petőfi és Vörösmarty is megverselte. Kossuth pedig ittjártakor tartott beszédében kijelentette: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot.”

Átgázolt a váron a vonat

A 20. században mi történt a várral?

Az első hivatalos évfordulós ünnepséget 1902-ben, az ostrom 350. évfordulója alkalmából szervezték, de összekapcsolták egy másik nevezetes eseménnyel is. 1888-89-ben ugyanis a Szépasszony- völgyben feltárt 10. századi sírban magyar honfoglaló ősök csontmaradványaira bukkantak és ezeket akarták méltó módon, az egri várban eltemetni. A csontokat tartalmazó, üvegfedéllel ellátott két érckoporsót a Dobó-síremlék mögött kialakított üregben helyezték el és egy díszes szarkofággal zárták le. Az egriek a városban egy szoborral is meg akarták hálálni Dobó István tettét, amelyre gyűjtést szerveztek, és a szobor elkészítésével a neves szobrászművészt, Stróbl Alajost bízták meg. Az avatásra, amelyen tömegek vettek részt, 1907. augusztus 18-án, a XVII. Országos Dalos Ünnep alkalmából – Ferenc József császár és király születésnapján – került sor. Ugyanakkor sokan még mindig nem érezték igazán a hely szellemét. Ezt bizonyítja az is, hogy a vár köveit katonai építkezésekre használták fel. És az Eger-Putnok vasútvonal kiépítésekor a nyomvonal könyörtelenül átszelte a várat úgy, hogy bástyát és egykori ágyútermeket is elpusztított.

Nem zajlottak hivatalos ásatások sem?

A vár porladt, pusztult, a mélyben rejtőző kincseket senki nem tárta fel. Csak 1925-ben, három egri polgár kezdett hozzá a vár tervszerű feltárásához. Lénárt János felsőkereskedelmi iskolai tanár volt, Pataki Vidor János a ciszterci gimnáziumban tanított történelmet, Pálosi Ervin pedig jogakadémián tanított. Mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, nagy ambícióval kutattak, a céljuk az volt, hogy a földalatti járatokat feltárják, és a nagyközönségnek bemutassák. Engedélyt kértek, hogy cserkészcsapatok is dolgozhassanak az árkok kitisztításán. 1926-ban Várásatási Bizottság alakult, a kutatás hosszú éveken át tartott, kiszélesedett. A tanárok tudományos igényű levéltári kutatásokat is végeztek a vár egykori felépítése és története témájában, és műemléki szakértők is segítettek tisztázni a várbeli templomépítés egyes periódusait. Ekkor már sokan felismerték az egri vár történeti, kultúrtörténeti, sőt, idegenforgalmi, turisztikai jelentőségét is, Jó néhány intézmény, minisztérium, Heves vármegye, Gyöngyös városa, a Magyar Királyi Földtani Intézet, az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács, sőt az akkor már működő IBUSZ is támogatta anyagilag a munkálatokat. A harmincas években úgynevezett filléres vonatokat is indítottak Egerbe, hogy minél többen felfedezhessék „a fürdők és a műemlékek városát”.

Internálótábor is volt

Mi mindent láthattak az érdeklődők az egri várban?

Nemcsak a feltárt várrészleteket, ágyúkat. Ekkortájt már az ásatásokon előkerült leleteket is kiállították. Vértek, kardok, mentegombok, turbándíszek, kengyelek, patkók, puskacső darabok, ágyúkerék, függő- és kézi mécsesek, kőkoporsók, török és magyar pipák légiója került felszínre. A második világháború alatt próbálták megóvni a kincseket, de utána sokáig nem volt látogatható a vár, mert internálótábor működött benne.

Aztán a polgármesteri hivatal és az államrendőrség közötti tárgyalások eredményeképpen 1946.március 30-án újból megnyitották a várat a közönség előtt. 1952-ben a 400. évfordulót különféle bizottságok felállításával és fél évig tartó programmal ünnepelték, amelyeken felhívták a figyelmet arra, hogy a várvédők példát jelentenek a szocializmus építésében. Akkor nyitották meg az emlékmúzeummá nyilvánított Gárdonyi-házat is. A vár 1958-ban, a katonaság kivonulása után kapott méltó funkciót, amikor a Dobó István Vármúzeum megkezdte a működését. A műemléki helyreállítások révén sorra nyíltak a vár történetét, a leleteket bemutató kiállítások. Tudományos konferenciákon is feldolgoztuk a történeti hátteret, R. Várkonyi Ágnes történész vezetésével Vártörténeti Műhely alakult. Látogathatóvá váltak a földalatti járatok, kazamaták, ágyútermek, és a 16-17. századot idézik a katonai hagyományőrző csoportok részvételével zajló várjátékok. A diákok számára szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások pedig „kézzel foghatóvá” teszik a történelmet.

Mit hozott a várvédelem 450. évfordulója?

Az évforduló alkalmából rendezett kiállítások, kiadványok és konferenciák még jobban felerősítették a vár iránt megnyilvánuló érdeklődést. Az 1980-as években megkezdődött műemléki helyreállítások után a 21. század műemléki elvei már lehetővé teszik az erődítmény minél teljesebb rekonstrukcióját. Ez a munka jelenleg is tart és a napokban adják át a legújabban elkészült bástyát és közösségi tereket.

Gárdonyi, az egri csillag

Gondolom, ahhoz, hogy az egri vár valóban kultikus hellyé váljon, nagyon kellett Gárdonyi Géza Az egri csillagok című művének népszerűsége is.

Valóban. Ahhoz, hogy valami „beleégjen” egy nemzet lelkébe, hogy valódi kultusz alakuljon ki körülötte, rendszerint szükség van olyan nagyszabású, közvetítő művészi alkotásra, amely nagyon sok emberhez eljut, a maga átlényegített, nemes formájában nyűgözi le az embereket, és az érzelmeken, katarzison keresztül irányítja a figyelmet a tárgyára. És ezt tette Az egri csillagok. Gárdonyi 1897-ben költözött Egerbe a családjával, mert egy nyugodt helyet keresett, ahol hosszabb lélegzetű történeti művet írhat. És talán sohasem született ilyen nagyhatású regény a magyar irodalomban, mint a könyvalakban 1901-ben megjelent Egri csillagok. Megszámlálhatatlanul sok kiadást ért meg, nagysikerű, monumentális film is született belőle 1968-ban, Várkonyi Zoltán rendezésében és több más művészeti ágban is feldolgozták. És jól jellemzi a magyar néplélek vonzalmait, hogy a könyv több mint 100 évvel a megjelenése után, 2005-ben, a Nagy Könyv versenyen is közönségkedvenc lett. E mellett külföldön is óriási népszerűségre tett szert, 24 nyelvre lefordították, mintegy négymillió példányban kelt el. Több helyen, így például Finnországban is jó ideig kötelező olvasmány volt az iskolában. A regény vietnámi fordításáról pedig külön legendák szólnak.

A 20. század második felében ugyanis sok vietnámi tanult Egerben a Ho Si-Minh Tanárképző Főiskolán, és hazatérve, elvitték Az egri csillagok hírét. Állítólag a vietnámi háború idején a lövészárkokban is ebből olvastak fel részleteket, hogy bátorítsák egymást. Gárdonyi temetésén 1922-ben Kosztolányi Dezső mondott beszédet több tízezer ember előtt: „Isten veled, te Mikszáth és Arany után való hatalmas harmadik!” És azóta iskola, színház, utcák, terek, intézmények vették fel a nevét, szobrai láthatók a városban, ahogy őrzik a többi „egri csillag” nevét és emlékét is, és nem csak Egerben, szerte az országban. De leginkább az jelzi, hogy az egri várból kultuszhely lett, hogy évente százezrek zarándokolnak el Egerbe, hogy felmenjenek a várba és megnézzék az ott látható kiállításokat, izgalmas relikviákat, gyönyörködjenek a várjátékokban. És elmerengjenek azon, vajon ma, a 21. századi megváltozott világban élnek-e közöttünk olyan magyar emberek, akik képesek lennének ilyen hősiességre a hazájukért.