Az autóipar átalakulása és az elektromos járművek (EV-k) térnyerése alapjaiban érinti a villamosenergia-hálózatot: nem csak minden eddiginél több energiára van és lesz szükségünk, hanem teljesen új igénymintázatokra, ugrásszerűen növekedő komplexitásra és eltérő terhelésre kell felkészítenünk a hálózatot, mindössze néhány év alatt.
E-töltés: fókuszban a teljesítmény
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) idei jelentése szerint Európában 2024-ben stagnált az elektromos autók eladásának aránya. Ezzel szemben a tavalyi évben Európa a világ második legnagyobb elektromos buszpiacává nőtte ki magát: az eladások csaknem 15 százalékkal nőttek, így az eladási részesedés meghaladta a 13 százalékot. Eközben már második éve több mint 10 ezer elektromos teherautót adtak el a kontinensen. Ráadásul Magyarország azon kisebb európai piacok közé tartozik, ahol az elektromos kis-haszongépjárművek (LCV-k) eladása is jelentősen növekedett 2024-ben, ami arra utal, hogy
bizonyos szegmenseket könnyen át lehetett állítani az elektromos flottákra.
Hogy ezzel a bővüléssel lépést tarthasson,
az európai nyilvános töltőállomások száma az elmúlt két évben megduplázódott; a 150 kilowatt (kW) vagy annál nagyobb teljesítményű, „ultragyors” töltők száma pedig 2024-ben 50 százalékkal nőtt, így jelenleg az összes nyilvános gyorstöltő közel 10 százalékát teszik ki.
Ebből egyértelműen láthatjuk, miért beszélhetünk ugrásszerű villamos energiaigény-növekedésről, miért kerül az otthoni vagy az irodai AC töltéshez képest sokkal inkább előtérbe a depó- és en-route DC töltés, és hogy a logisztikai- és buszflottáknak a töltése miért jelent majd extrém terhelést a hálózatra.
Nem lesz elég tehát az, hogy már távolról tudjuk menedzselni a töltőket, vagy hogy a rendelkezésre álló, limitált villamos energiát dinamikus töltésmenedzsmenttel tudjuk a lehető leghatékonyabban elosztani a járművek között.
A villamos alállomások digitalizációja is elengedhetetlen lesz: ezeket is intelligenssé kell tennünk, IoT-szenzorokkal felszerelni, hogy az elektromos- és a töltőhálózatot egységben, teljes komplexitásában kezelni tudjuk.
Digitalizáció: az iparvállalatok stabilitásának záloga
Ezek a változások az iparvállalatok, különösen az olyan energiaigényes ágazatok, mint az autóipar számára is új kihívást jelentenek: nekik is gondoskodniuk kell a villamos hálózatok stabilitásának megőrzéséről, a csúcsterhelések kisimításáról és a túlterhelés elkerüléséről.
Az autóiparban ugyanis egyetlen óra gyártáskiesés is akár 2 millió eurós veszteséget okozhat. Ilyen környezetben az olyan digitális megoldások, mint a digitálisiker-technológia vagy a prediktív karbantartás nem költséget, hanem biztosítékot jelentenek a versenyképesség fenntartásához.
Gyakran az is sebezhetővé teszi a vállalatok hálózatait, hogy digitalizáció hiányában a karbantartók fejében van az egyetlen „adatbázis” a berendezések aktuális állapotáról. Vagy létezik ugyan nyilvántartás, de az csak egy pillanatnyi lenyomatot mutat, nehezen frissíthető, így gyorsan elavul.
A digitális ikrek pontosan erre jelentenek megoldást: létrehozzák az eszközök és akár a teljes üzem elektromos hálózatának digitális mását, amely folyamatosan frissíthető, és hozzáférést biztosít mindenkinek, a karbantartótól a döntéshozóig.
Egy ilyen „asset management” rendszer képes a teljes villamos infrastruktúrát – a kapcsolóberendezésektől az e-töltőkig – egységént, rugalmas és dinamikus terheléselosztással kezelni, előre jelezni a hibákat és azonosítani a problémákat akár azok bekövetkezte előtt, valamint lerövidíteni a karbantartási időket.
Tehát a meglévő villamos rendszerek digitalizációja a jövőben kulcsfontosságú lesz, amelyet fenn kell tartani a magas rendelkezésre állás biztosítása érdekében. Csak ez tudja megteremteni az alapot ahhoz is, hogy AI-alkalmazásokat tesztelhessenek és használhassanak a későbbiekben a vállalatok; a mesterséges intelligencia nem működik digitális adatkezelés nélkül.
Mindemellett a közlekedés az európai kritikus infrastruktúra részét képezi, azaz kiemelten kell kezelni kiberbiztonsági szempontból is.
Egyetlen támadás, amely átveszi az irányítást egy töltőhálózat felett, képes lehet megbénítani egy adott vállalat vagy akár régió logisztikáját. Ez nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szinten is komoly kockázat. A villamos hálózat tehát lehet az energiabiztonság alapköve, de csak akkor, ha digitális védelme is ugyanolyan erős, mint a fizikai rendszereké.
A digitalizáció, a kiberbiztonság és az eszközmenedzsment integrált alkalmazása így elengedhetetlen, ha az autóipar valóban fel akar készülni az elektrifikált, adatvezérelt és hálózatba kapcsolt jövőre.
