Elon Musk pénteken bemutatót tartott Neuralink nevű vállalkozása legújabb fejlesztéseiről. Az új projekt célja egy agy-számítógép interfész létrehozása, vagyis az emberi agy és az ember alkotta információs rendszerek közötti adatátvitel lehetővé tétele. A különc üzleti zseni személyes varázsa és az agyműködés rejtélyessége viszont egyelőre jóval nagyobb szerepet játszik a felhajtásban, mint a valós eredmények.
Elon Musk neve egyet jelent a hi-tech szintű, sőt már-már a sci-fi műfajba illő projektekkel. Olyan cégek vezéralakja, mint a SpaceX, a Tesla és a The Boring Company, melyek az űrutazást és a földi közlekedést igyekeznek forradalmasítani. Ebbe a merész és futurisztikus profilba illeszkedik a mostani vállalkozás is. A Neuralink szintén Musk cége, amely az emberi agy és a digitális információs rendszerek összekötését tűzte ki célul.
Ez a koncepció a tudományos fantasztikumból lehet ismerős. A Mátrixban például az ehhez hasonló technológia odáig fejlődött, hogy virtuális valóságot képes létrehozni az elmében, anélkül, hogy az emberek egyáltalán tudnának a trükkről. Ehhez a számítógépek és az agyszövet között kapcsolatot kell teremteni, amit a Mátrixban egy implantátum tesz lehetővé. A Neuralink némileg hasonló módon az agyba ültethető elektródák segítségével kapcsolná az agyat egy számítógéphez.
Az augusztus 28-án, pénteken tartott bemutató során Elon Musk bemutatta, jelenleg hogyan áll a Neuralink projekt. Noha a médiában egyesek már azt jövendölték, hogy Musk teljesen működőképes agy-számítógép interfészt fog bemutatni, ettől a várakozástól a valóság messze volt. A Neuralink jelenlegi formájában csupán néhány rugalmas anyagú elektróda és a hozzájuk kötött feldolgozó egység együttese. Az elektródákat az agyszövetbe, a kis számítógépet pedig a koponyába süllyesztik. A show lényegében azt volt hivatott bemutatni, hogy az eszköz beültetése ártalmatlan: a sertések, amelyek átestek az implantáción, teljesen egészségesnek tűntek, sőt az egyikben még ott is volt az eszköz, amely valós időben idegi aktivitást rögzített. Musk azt is elmondta, hogy a Neuralink célja a neurológiai és pszichiátriai zavarok gyógyítása, például a bénulás áthidalása, vagy a szorongás megszüntetése, illetve hosszabb távon akár az emlékezet és más kognitív képességek feljavítása.
A pénteki bemutató azonban semmi olyat nem mutatott, amit ne csinálnának az idegtudósok évtizedek óta: az agy elektromos aktivitását rögzítő implantátumok teljesen hétköznapinak számítanak az állatkísérletes idegtudományban. A szakértők szerint a Neuralink néhány dologban azért kifejezetten erős. Az általuk használt elektródák vékonyak és rugalmasak, ezért elvileg kisebb kárt tesznek az agyszövetben, mint a klasszikus elektródák. Ez azért is hasznos, mert a merev elektródákat viszonylag hamar, már néhány hónap elteltével egyfajta hegszövet növi körül, ami ellehetetleníti a kommunikációt az idegsejtekkel. Az elektródák beültetésére fejlesztett, most bemutatott módszer is nagyon ígéretes, hiszen egy csúcstechnológiás robotikus rendszerről van szó, ami a lehető legkevesebb járulékos sérülést okozza az agyban a beültetés során. Az is jelentős fejlesztés, hogy az elektródák egy miniszámítógéphez kapcsolódnak, mely a koponyához rögzül, valós időben dolgozza fel az elektródáktól származó adatokat, és vezeték nélküli kapcsolat révén képes ezeket megosztani egy külső egységgel is.
Ezek tehát a Neuralink valós erősségei, bár meg kell jegyezni, hogy hasonló fejlesztések az utóbbi években azért több más cég, vagy kutatólabor berkeiben is megjelentek. A cég céljai ráadásul tulajdonképpen egybeesnek a modern idegtudomány céljaival, hiszen agykutatók ezrei dolgoznak napjainkban a különféle neurológiai és pszichiátriai zavarok gyógyításán, illetve úgy általánosságban az agyműködés megértésén. Persze nem bűn magasra helyezni a lécet, de egy teljes tudományterületet lenyomni, ami ráadásul az egyik legnépszerűbb a tudóspalánták körében, semmiképp nem lesz egyszerű, még Musknak sem. A tudományterület lenyomása alatt azt kell érteni, hogy egy teljesen funkcionális agy-számítógép interfész létrejötte azt feltételezi, hogy az agy információfeldolgozó tevékenységének minden titkával tisztában vagyunk, vagyis teljesen értjük az agy működését, ettől viszont a tudomány jelenleg köztudottan messze van.
Összességében jelen pillanatban a Neuralink egy jó nagyra fújt lufinak tűnik, aminek azért elég jó anyaga van, így remélhetőleg nem fog kidurranni. Az idegtudomány számára valószínűleg előnyös az a reflektorfény, amit ez a zseniális üzletember fordít a Neuralinken keresztül az agykutatás felé, akármennyire is túlzók a kijelentései. Ha a Neuralinkes szenzációhajhászás már csak néhány embert elgondolkodtat, csak néhány embert rávesz arra, hogy többet akarjon tudni az agyműködésről, már az is nagy előrelépés.
