Az iskolakezdés után jelentősen megnő a vírusos felső légúti megbetegedések száma, sorra jelentkeznek a náthás, influenzás és koronavírusos megbetegedések, jelentette a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). De mi is a nátha? Az ember leggyakoribb, de általában enyhe lefutású betegségét sokféle vírus, esetleg baktérium okozhatja.
A megfázás, nátha, vagy meghűlés egy általános kifejezés, amely egy enyhe felső légúti megbetegedést jelöl. A leggyakoribb fertőzéstípusnak számít az emberek körében. Jellegzetes tünetei az orrdugulás és orrfolyás, tüsszentés, torokfájás és köhögés. A meghűlést gyakran összetévesztik a súlyosabb lefolyású influenzával.
Az orr vírusa
Egyes esetekben a COVID-fertőzésnek is hasonló tünetei vannak. Tudni kell azonban, hogy a félvállról vett nátha komolyabb betegséget is okozhat csecsemőknél, időseknél és legyengült immunrendszerű betegeknél.
Bár a kifejezés arra utal, hogy a betegségnek egyetlen oka van, a nátha valójában egy heterogén betegségcsoport. Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, de hét víruscsalád kétszáznál is többféle vírusa okozhatja és néha bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket.
A “rhinovirus” kifejezés a görög “orr” és a latin “virus” szavakból származik. Ez a kórokozó az RNS-vírusok közé tartozik, tehát az örökítő-anyaga nem DNS-ből, hanem RNS-ből áll. A rhinovírusok három faja (A, B és C) legalább 165 ismert típust foglal magában, amelyek felszíni antigénjeik vagy genetikájuk alapján különböznek egymástól. A legkisebb vírusok közé tartoznak, átmérőjük körülbelül 30 nanométer. Összehasonlításképpen: más vírusok, mint például a fekete himlő, körülbelül tízszer nagyobbak, mintegy 300 nanométeresek, de az influenzavírusok is 80-120 nm-esek.
A rhinovírusok a légutakból felszabaduló, a levegőn keresztül terjedő pici cseppeken keresztül terjednek, illetve amikor az emberek közvetlenül megérintik egymást. A rhinovírusok a náthán kívül az asztma súlyosbodásának egyik fő okaként is ismertek.
Forrás: Wikipedia
Mi köze van a hideghez?
A nátha általában önmagától gyógyuló betegség. Egyes betegeknél azonban a vírusfertőzés átterjed a szomszédos szervekre, ami különböző klinikai tüneteket okoz. A nátha esetenként bakteriális szövődmények kialakulásához vezet. A hideghez viszont csak annyi köze van, hogy a kórokozók szezonálisan télen aktívabbak. A tünetek a legtöbbször hét-tíz nap után megszűnnek, némelyik azonban akár három hétig is fennállhat.
Jelenleg az ilyen típusú fertőzésekre nincsenek jóváhagyott oltások vagy vírusellenes kezelések.
Az antibiotikumok nincsenek hatással a vírusokra, mivel azok baktérium-ellenes készítmények.
A háziorvosok óvatosságból, egy komolyabb felülfertőzés megelőzése céljából szokták felírni. Ugyanakkor a C-vitamin az immunrendszer erősítésével hozzájárul a nátha megelőzéséhez és gyógyulásához. A gyümölcsökben, főként a citrusfélékben sok C-vitamin van; ezek jelentik az ember számára e vitamin elsődleges forrását. A C-vitamin felfedezésében fontos szerepe volt Szent-Györgyi Albertnek, aki ezért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
Az amerikai National Institutes of Health (NIH) ajánlása szerint felnőtt nők esetében napi 75 mg, felnőtt férfiaknál 90 mg az ajánlott C-vitamin bevitel. Ezt az esetek többségében a fogyasztott élelmiszerekkel, italokkal magukhoz veszik az emberek. A vitaminokat szerencsésebb sok zöldség és gyümölcs, illetve gyümölcslevek fogyasztásával bevinni a szervezetbe, mint táplálékkiegészítőkkel.
Gazdasági terhek, vakcinanehézségek
Annak ellenére, hogy a betegség általában enyhe lefolyású, a nátha jelentős gazdasági terhet jelent a társadalom számára az orvosok és más egészségügyi szolgáltatók felkeresése, a kezelések, valamint a munkahelyi és iskolai hiányzások miatt.
Az Egyesült Államokban évente körülbelül 25 millió ember keresi fel háziorvosát egyszerű felső légúti fertőzéssel, és a nátha szindróma körülbelül 20 millió munkanap és 22 millió iskolai nap hiányzást eredményez. Ezért is merül fel időről időre, hogy a nátha ellen is érdemes lenne védőoltásokat kifejleszteni.
Ez azonban sokkal trükkösebbnek tűnik sok más vakcinánál, de a kutatások mégsem álltak le az ötvenes évek óta, sőt, egyre nagyobb figyelmet kapnak. Angliában már a negyvenes évek végén elkezdték a kísérleteket egy Salisbury közelében lévő katonai kórházban felállított „natha egységben” (Common Cold Unit), amit aztán 1989-ben zártak csak be. A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években több helyen is indított kutatások ugyanis eredménytelenül zárultak, ezért úgy tűnt, a nátha kifogott a tudományon.
A nátha esetében teljesen egyedülálló módon minden kutatással töltött évben ugyanis újabb és újabb betegséget kiváltó vírusfajtát fedezték fel, mígnem a számuk mára elérte a több mint kétszázat is. S bár az esetek több mint felét valóban az 1953-ban felfedezett rhinovírus okozza, ennek is rengeteg, nagyjából 160 szerotípusa, vagyis egymástól részben eltérő formája létezik.
A megoldás három módszerben rejlik: az egyik, eléggé hagyományos, minél több szerotípust belegyömöszölni egy vakcinába. A második az univerzális influenza oltáshoz hasonlóan a rhinovírusok változatlan, minden altípusban egyforma részének megtalálására és célzására koncentrál, míg a harmadik a gazdatest vírust továbbító fehérjéinek blokkolására épít. Az első esetben a fejlesztések lassan haladnak, hiszen minden egyes szerotípus hozzáadása rengeteg pénzbe kerül és tovább komplikálja a formulát.
A második megoldási kísérlet, vagyis a közös nevező felderítése a különféle szerotípusoknál, a húszas évek elején a tesztelés fázisában tartott, méghozzá az egerek esetében sikerrel. Erre a módszerre építettek az Imperial College London tudományegyetem kutatásai. Arról azonban, hogy végre meglenne az univerzális nátha oltás, azóta sem kaptunk hírt, bár a kísérletek valószínűsíthetően azóta is folytatódnak.
A harmadik megoldást, a gazdaszervezet megváltoztatásának lehetőséget vették górcső alá a Stanford tudósai, eredményeiket 2019 szeptemberében tették közzé a Nature Microbiology-ban. A kutatók úgy találták, az a fehérje, amely segít szervezetünkben a rhinovírus szaporodásában, nem játszik semmilyen létfontosságú szerepet, így, ha eltávolítják egy hétre, nem tesznek kárt a szervezetben, ennyi idő alatt pedig a vírus megsemmisül. Ez a technika más vírusok ellen már korábban segített, itt azonban még ha eredményre is vezet, a náthát okozó vírusok rhinovíruson felüli része még tovább támadhat, ami persze a másik két módszernél is kérdőjelet jelent.
2021-ben az is felröppent, hogy az Amazon Grand Challenge nevű, az emberiséget széleskörűen érintő nagy kihívásokra választ kereső kutatócsoportja többek között a megfázás elleni harcot is céljai közé választotta, de ennél több nem derült ki.
A COVID ugyanis vélhetően minden más munkát háttérbe szorított és csak most, a koronavírus okozta sokk lecsengése után várható, hogy talán a legelterjedtebb betegség ellen is újra nekilendülnek a kutatók.
