Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet – derül ki az Erste elemzéséből.
Jövőre végre beindulhat a magyar gazdaság. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető vámmegállapodás, valamint a német gazdaság várt élénkülése kedvezőbb külső környezetet eredményezhet. A csökkenő bizonytalanság és a magyar exporttermékek iránti keresletet növekedése a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja. Mindezek eredményeként
a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Idén azonban még stagnál a magyar gazdaság teljesítménye.
Az Erste elemzői az első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már legfeljebb 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re.
Jelenleg a hazai gazdaságot itthon csak a háztartások fogyasztása támogatja, a beruházások és az export visszahúzzák a növekedést.
Az árrésstopnak és a viszonylag erős forint árfolyamnak köszönhetően csökkent az infláció mértéke az év első felében, és rövid távon a kockázatok is kiegyensúlyozottabbá váltak. Ugyanakkor a globális élelmiszer- és a hozzá kapcsolódó nyersanyagárak emelkedése, valamint a belföldi gazdák esetében előbb a fagy, majd az aszály okozta károk a mezőgazdasági termelői árak masszív emelkedését eredményezik.
Mindez, a magas szinten ragadt lakossági inflációs várakozásokkal kiegészülve, hosszabb távon a felfelé mutató kockázatokat erősítik.
A pénzromlás üteme így idén az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet. Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop vélhetően 2026-os kivezetése, így az infláció vélhetően csak 2027-től tér vissza a jegybanki célsávba.
A monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad a hangsúly, a jegybank az inflációs kockázatokra és a globális piaci környezet alakulására fókuszál. A nemzetközi kamatpálya várt alakulása nyomán akár már idén tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, az említett magas inflációs várakozások ugyanakkor joggal aggasztják az MNB-t.
Az utóbbi időben kialakult, 400 forint alatti euró árfolyammal a magyar fizetőeszköz jelenleg kissé felülértékelt.
Ugyanakkor a forintot a kereskedelmi konfliktusok remélt további csillapodása és a folyó fizetési mérleg többlete mellett a nemzetközi és a hazai kamatok közti emelkedő különbözet is támogatja, így a magyar deviza a korábban vártnál stabilabb lehet.
Középtávon azonban az inflációs különbözet továbbra is inkább lassú leértékelődési pályán tarthatja a forintot az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam 2025 végére 405 forintig, míg 2026 végére 410 forintig emelkedhet.
