Érdemes-e mobilt lopni 2023-ban? A rövid válasz a fenti kérdésre: nem. A magyarázat pedig a készülékek- és SIM-kártya azonosító számaival, vagyis a követő technológiákkal kapcsolatos. Persze van, amikor mégis ez történik, de akkor nem beszélgetni akarnak a telefonnal.

Minden szolgáltatási szerződésben benne van, hogy ha a telefont ellopják, vagy elvész, a lehető leghamarabb le kell tiltani a szolgáltatónál a jogtalan használat megakadályozása céljából, akárcsak a bankkártyát. Amióta a telefonunk a pénztárcánk és/vagy a bankkártyánk, azóta még több értelme van az ajánlás betartásának. Az eljárás legbiztosabb módja a személyes ügyintézés, mert telefonos vagy online letiltás folyamán kérhetnek olyan adatot is az azonosítás céljából, amelyet rég elfelejtettünk („kártyaszintű azonosító…“). Persze amennyiben külföldön vagyunk, akkor mégiscsak jó, ha azt a fránya azonosítót is felírjuk valahova.

Az a bizonyos IMEI szám

Beszéljünk inkább a technikai körülményekről. A mobiltelefonnak több azonosítója is van, a legismertebb a SIM-kártya négy számjegyű PIN-kódja, a második, amellyel mindenki találkozott már, a PUK1-kód: ez az, amit meg kell adni, ha a telefon bekapcsolásakor háromszor elrontjuk a PIN-kód megadását. Ennek gyakoriságát hatékonyan megnövelik azok a kedves telefonok, amelyek felszólítják a használót, hogy hetente legalább egyszer kapcsolja ki- majd be a készülékét „memóriaoptimalizálás“ céljából.

 A telefonnak saját azonosítója is van, ez az IMEI-szám, amely rajta van a dobozán is.

Az IMEI szám egy mobil adatlapján
Forrás: Wikimedia commons

Ezért kell megtartani a dobozt, és ezért illik eredeti dobozban eladni a használt telefont. (IMEI: international mobile equipment identifier, nemzetközi mobileszköz-azonosító.)

Az IMEI számot megmondja magáról a telefon is, egyrészt a „Beállítások” / „A telefon adatai” vagy hasonló című szekcióban, másrészt a(z androidos telefonok) a *#06# kód beütésére. (Hívást indítunk, előhívjuk a számbillentyűket, ugye.)

A SIM-PIN és az IMEI puszta bürokráciának tűnnek, de nem azok, mert mind a két számot mindig megadja a telefon minden toronynak, amellyel kapcsolatba kerül. A SIM-PIN és az IMEI-szám megadása és a torony általi elfogadása a kapcsolatfelvételi eljárás, a mobiltelefonos rádiós protokoll szerves része. Egyébként röpke századmásodpercek alatt lezajlik, hasonlóképpen, ahogy az autónkat kinyitjuk: akkor is rádiós adategyeztetés történik.

Feketelisták a szolgáltatóknál

Az Apple iOS-be és az összes iPhone-ba az IMEI alapú nyomonkövetés „Find Phone” néven be van építve. A funkciót a szolgáltatók támogatják, mert ez a feltétele annak, hogy iPhone okostelefont lehessen használni a hálózatukon. A funkcióról rendszeresen jelennek meg olyan hírek, hogy életmentő volt, meg olyanok, hogy az emberi jogi szervezetek tiltakoznak ellene. Egy hazai happy end példa: felhasználó bejelenti, hogy elvesztette az iPhone-ját. Kisvártatva a barátja szól neki, hogy hiszen a telefon az [xxxx] diszkontlánc egyik parkolójában van a GPS-adatok alapján. (Egyik iPhone meg tudja találni a másikat). Felhasználó odaautózik, rövid keresés után megtalálja az egyik bevásárlókocsi-tárolóban lévő kocsi gyerekülőkéjének két lapja között, óriási szerencséjére senki nem vette észre, pedig közben használták is a kocsit, ami szintén kiderült a GPS adatokból… (Nyilván a letiltást a szolgáltatónál még fel kellett oldani.)”

Az IMEI-szám alapján tudja tehát megkeresni a szolgáltató is, hogy aktív-e a készülék, és hol van.

És az IMEI-szám alapján tudja letiltani is: minden szolgáltató vezet egy feketelistát a letiltott telefonokról, és azokkal nem lehet telefonálni. A szolgáltatók általában megosztják egymással a feketelistáikat – ez a kötelező számhordozás és a roaming megvalósításának egy kis tényezője –, tehát ha egy telefon le van tiltva, akkor másik szolgáltatónál sem lehet használni. Nyilván, ha ellopták a telefont, akkor nem tudjuk rajta megnézni az IMEI-számot, de megvan a doboza. Na, EZÉRT kell megtartani, mert a letiltáskor többek között az IMEI-számot is meg kell adnunk.

Azon a területen, amelyen belül érvényes a roaming, a letiltás is érvényes. Mivel Magyarország EU-tag, tehát az itt ellopott és a tulaj által letiltott telefonokat nem lehet használni az EU teljes területén sem. De sehol, ahonnan egyébként az adott előfizetési csomagunkkal roamingolni lehet. Illetve csak az IMEI-szám megváltoztatásával.

Mi lesz a mégis ellopott telefonnal?

Igen, meg lehet változtatni az IMEI-számot, de mivel ezt kifejezetten a készüléklopás megakadályozása céljából hozták létre, ezért szoftveres megváltoztatása Magyarországon a „másolásvédelem megkerülésére szolgáló eszköz alkalmazása” cselekménynek minősül, és büntetendő. Az EU összes országában és Nagy Britanniában szintén.

A címben feltett kérdésre tehát az az első hosszabb válasz, hogy nem érdemes telefont lopni, mert csak a származási országától távol lehet használni – esetleg. Aki telefont a készülék értékesítésének céljával lop, valószínűleg nincs tisztában a kommunikációs szolgáltatók kapcsolatrendszerének részleteivel, tehát, ha a jogos tulaj letiltja a készüléket, akkor csak bűncselekmény elkövetésével lehet használhatóvá tenni. Ami vagy visszariasztja a tolvajt és az orgazdát, vagy nem. Inkább nem, mert már a lopás maga is bűncselekmény. Vagyis az értékesítés céljából lopott telefon legvalószínűbb sorsa, hogy a) kiveszik belőle a SIM-et, és eldobják; b) gyári állapotba visszaállítják; c) a tolvaj vagy az orgazda speciális szoftverrel megváltoztatja az IMEI-számot; d) használt, hiányos készülékként értékesítik.

De leggyakrabban alkatrészenként értékesítik a mobilokat, s különösen a képernyő a keresett, mert az a legdrágább.

Ezért nem veszünk telefont az eredeti doboza nélkül, mert nagyon valószínű, hogy lopott. Ha adnak hozzá dobozt, akkor még az eladó jelenlétében meg kell nézni, hogy a dobozon feltüntetett adatok (a készülék pontos típusszáma, sorozatszáma és IMEI-száma) megegyeznek-e a készülékből kinyerhető adatokkal. 

Legvégül a címben feltett kérdésre a második, hosszabb válasz: igen, de kizárólag a telefonon tárolt adatok megszerzése céljából érdemes a készüléket ellopni. Mint azt már a „ZS” kategóriás krimikből is megtudhatjuk…

Adatellenőrzéshez a készüléket be kell kapcsolni, és legalább segélyhívásra alkalmas állapotba kell hozni. Ami a mai (10 évnél nem régebbi) okostelefonoknál nem egyszerű és nem rövid folyamat, mert némelyik márka nem engedi tovább az embert, míg egy email-fiókot meg nem adott. Vagyis használt telefont ebben a kezdeti, segélyhívásra alkalmas állapotban illik eladni, megvárni, amig a vevő egyezteti az adatokat, majd ott a jelenlétében gyári állapotba vissza kell állítani. Már csak azért is, hogy a vevőnek meglegyen az „új telefonom van” élménye.