fbpx

Kertészkedne? – Itt vannak a legjobb tanácsok!

A tavasz beköszöntével – pláne a második járványos évben, amikor nem ajánlják, hogy az ember kimozduljon otthonról, ha ez nem feltétlenül indokolt – sokan észreveszik a kiskertjüket, és eszükbe jut, hogy ott növények is nőhetnének. De hogyan kezdjünk neki a kertészkedésnek? Herold Ferenc kertészmérnök, a kertember.hu alapítója a tudas.hu számára elmondja, hogy nincs olyan kert, ami alkalmatlan lenne növénynevelésre, de ha nem gondoljuk át előre a szándékainkat és lehetőségeinket, annak valószínűleg kudarc lesz a következménye.

Mielőtt az első kapavágást megtennénk a kertben, Herold Ferenc szerint le kell ülnünk, és el kell gondolkodnunk. Ha e nélkül rohanunk a kertészeti árudába, és ott megvásároljuk az első növényt, ami megtetszik nekünk, ha szerencsénk van, megmarad, de sokkal valószínűbb, hogy nem fog sikerülni életben tartani, illetve széppé nevelni. Az elpusztuló növény pedig nemcsak pénzkidobás, de olyan csalódást is okozhat, ami esetleg elveszi a kedvünket a további próbálkozástól.

Akinek kertje van, az biztos lehet benne, hogy a kert alkalmas a kertészkedésre. Minden kerttel lehet valamit kezdeni, akármilyen kis zöld zugról legyen is szó – mondja Herold Ferenc. – Mielőtt bármit vásárolunk, az első lépésként el kell döntenünk, hogy milyen kertet szeretnénk: díszkertet, ahol tudunk pihenni, illetve illat- és színélményeket szerezni, vagy haszonkertet, ahol a termést (zöldséget, gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket) hasznosítani is tudjuk.

Vannak olyan kertek is, amelyek e két kategóriát ötvözik, tehát megtalálhatók benne a dísz- és a haszonkertre jellemző növények is. Ha a kert kicsi, vagyis száz négyzetméternél kisebb, akkor érdemes az egyiket kiválasztani a két funkció közül, mert különben a hely megosztva igazából sem a díszkert, sem a haszonkert céljaira nem lesz elegendő.

Aki nehezen mozog, annak ott az asztalra épített ágyás

Miután eldöntöttük, hogy milyen kertet szeretnénk, magunkba kell néznünk. Pontosabban mozgásképességeinket kell átgondolnunk. A kertépítés, illetve -gondozás ugyanis mindig fog igényelni némi fizikai munkát. Hajlongani kell az ágyásokhoz, gazolni kell, és így tovább. Minél nagyobb a kert, a gondozásához szükséges mozgás annál nagyobb. Mérlegelnünk kell, hogy milyen kerti munkákra vagyunk képesek, és ehhez mérten kell megterveznünk a leendő kertet.

Ha valaki nem tud könnyen mozogni, akkor sem kell lemondania a kertről, de már a kezdeteknél is érdemes olyan kertet kialakítani a számára, ami könnyebben fenntartható. Olyan kert nincs, amit nem kell egyáltalán gondozni, de bizonyos műveleteket megkönnyíthetünk – folytatja Herold Ferenc. – Kialakíthatunk például magaságyásokat, ami gyakorlatilag egy asztalra épített ágyás, és a gondozását állva is lehet végezni. Sokat segíthetnek azok a növények is, amelyek könnyen és gyorsan összezárnak a talaj felett, így nem engedik, hogy a gyomok elszaporodjanak közöttük.

A gyomok feltörését talajtakarással is gátolhatjuk, és számos növény létezik, amelyek alapvetően kevés gondozást igényelnek. A kerti munkák egy részét a fűnyírástól az öntözésig pedig már automatizálhatjuk is Összességében tehát a mozgáskorlátozottság nem kizáró ok, de mindenképpen érdemes számolni vele. Egy újabb egészségügyi szempontja lehet a kerttervezésnek az allergia.Noha a legtöbb kerti növény nem, vagy csak csekély mértékben allergén, viszont vonzza a rovarokat. Akik allergia vagy egyéb ok miatt tartanak a méhektől és más beporzó rovaroktól, azoknak érdemes olyan növényeket választaniuk, amelyek kevésbé vonzóak a rovarok számára. Maguk a kerti termesztésre nemesített növények szinte sohasem jelentenek jelentős allergiakockázatot, így attól általában nem kell tartanunk, hogy a saját növényeink virágpora miatt fogunk szenvedni.

Ha kisgyerekeink vannak, akkor fontos szempont a kert kialakítása előtt, hogy a növények ne jelentsenek veszélyt rájuk. A kertészmérnök itt alapvetően nem a mérgezésre gondol. Ugyan valóban vannak méreganyagokat tartalmazó dísznövények (például a tiszafa, a leander vagy a hortenzia), de Herold Ferenc szerint az ezek jelentette gyakorlati veszély közel sem olyan súlyos, mint azt a média szereti érzékeltetni. Ettől függetlenül érdemes erre is figyelni. Viszont számos növénynek vannak tüskéi és tövisei, amelyek kellemetlenséget okozhatnak a gyerekeknek, így érdemes kerülni őket.

A talaj megismeréséhez sem kell laboratórium

A következő lépés a kert talajának megismerése. A talaj kémiai és fizikai tulajdonságaitól rendkívül nagyban függ az oda ültetett növények sikeressége. Egyáltalán nem mindegy, hogy az adott talaj homokos, agyagos, mekkorák a benne lévő szemcsék, illetve milyen a kémhatása. Ennek megállapítására még csak laboratóriumi vizsgálat sem szükséges.

Ha kimegy a kertbe, számos talajjelző növényt fog látni, amelyek a talaj bizonyos tulajdonságaira utalnak. Ha tyúkhúrt lát, arra számíthat, hogy a talaj homokos és tápanyagban gazdag. Ha csalán nő, ott magas a nitrogéntartalom, a kamilla, pipitér pedig magas sókoncentrációra utal – mondja Herold Ferenc. – A kavics, törmelék szabad szemmel is jól látható. Ha van esetleg olyan kopasz folt a kertben, ahol nem terem meg semmi, ott valószínűleg valamilyen szennyeződés, például vegyszerterhelés történt.  Nagyon sok ismeretet gyűjthet össze az ember csupán megfigyeléssel, amelyről nem is gondolná, hogy azok számíthatnak.

Miután megismertük a talajt, a növények igényeit kell megvizsgálnunk. A megfelelő növényt a megfelelő helyre – szól a kertészek bölcsessége. A szobanövények esetén mindenki természetesnek veszi, hogy a különböző fajok környezeti igényei eltérők, vannak napfény- és árnyékkedvelő növények, olyanok, amelyek sok nedvességet kívánnak, mások pedig kifejezetten szárazságtűrők. A kerti virágoknál ugyanez a helyzet. Sok növény azért pusztul ki rövid idő alatt, mert egyszerűen nem arra a pontra helyezték, ahol jól érezné magát. A rózsa például tűző napot igényel a szép virágzáshoz. Ha valakinek folyton árnyékban van a kertje, akkor az oda ültetett rózsa soha nem lesz olyan szép, mintha sütné a nap. Ez különösen akkor okoz nagy csalódást, ha a megvásárolt növény az árudában még dugig volt virágokkal, majd a kertünkben csak vergődik.

A növények igényei rendszerint szerepelnek az áruházakban kapható növények céduláin, de még jobb, ha már felkészülten érkezünk, és olyan növényt keresünk, ami biztos jó lesz a kertünkbe. Az ültetés időpontja ugyanilyen fontos. Nem minden növény viseli el a fagyot, így ha túl korán ültetünk ki egy melegkedvelő növényt, az az utolsó tavaszi hajnali fagyok során el fog pusztulni. Ha kiteszik a kertbe a muskátlit, a paradicsompalántát, és jön az éjjeli fagy, nagy valószínűséggel nem fogja túlélni, mert ezek melegigényes fajok.

A sziklakert sok időt igényel

Különböznek a növények abban is, hogy mennyi gondozást igényelnek. A díszkert alapvetően kevesebb gondozást igényel, mint a haszonkert, utóbbit rendszeresebben kell gyomlálni, öntözni, tápoldatozni. Ugyanakkor a díszkertek között is vannak munkaigényesebbek. A sziklakerteket például jelentősen többet kell gyomlálni. A kertészmérnök szerint, ha valakinek nincs annyi szabadideje, akkor ne sziklakertet építsen. Ilyen esetben inkább vásároljon dézsákat, amelyekbe akár díszfákat, citrusokat, leandert is lehet ültetni. Emellett érdemes kompakt virágágyásokat létesíteni, amelyek gyorsan összezárnak, és ezzel kizárják a gyomok megjelenését.

Mindenki megtalálhatja tehát a magának és a kertjének való növényeket, amelyek jó eséllyel nem hagyják majd cserben. De azt mindenképpen el kell fogadnunk, hogy ha kert építésébe fogunk, valamennyi munkát mindenképpen rá kell szánnunk, hogy a kert mindazokat az élményeket megadja nekünk, amit elképzeltünk.

További hírek