Konfuciusz nevét jószerivel mindenki ismeri, vagy legalábbis hallotta, amikor azonban arról esik szó, ki is volt ő, sokszor hiányoznak a pontos ismeretek. Pedig az elmúlt bő egy évtizedben, különféle évfordulók kapcsán sokat tettek azért, hogy jobban ismerjék és értsék a réges-régen, Krisztus előtt 551-ben született filozófust.
Tanítása észrevétlenül van jelen a kínai emberek életében, formálja meghatározó módon a társadalmat, szögezte le 2014-ben, a filozófus születésének 2565. évfordulóján a Kelet-kínai Tanárképző Egyetem egyik nyugalmazott professzora,aki szerint még a jelenkori kínai iskolarendszer és a hivatalnokok kiválasztása is tükrözi a konfunciánus elveket.
Életének részletei a múlt homályába vesznek
Annak persze számos oka van, hogy a róla alkotott tudás miért hiányos, ezek közül a legfontosabb, hogy életéről kevés a hiteles történeti adat. Életében használt neve természetesen nem a latin forma, a Konfuciusz volt, hiszen ezt több mint ezer évvel később a Kínában ténykedő jezsuiták alkották meg.De nem is a Kung Fu-ce, amiből képezték: ez is évszázadokkal halála után alakult ki tiszteleti névként, jelentése pedig Kung tanító mester.Kung (Kong) a családi neve volt: a ce, azaz mester szó gyakorta magában is rá utal. Valódi utóneve Csiu, adott neve pedig Csung-ni volt.
Konfuciusz templomának történelmi alaprajza
Ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut Santung tartományba, azon belül is Csüfuba, ahol Konfuciusz élete java részét töltötte, megcsodálhatja 2006-ban felállított szobrát, amely idősebb, mintegy 60-70 éves férfiként ábrázolja, jóllehet,fizikai kinézetéről nincsen forrásunk,az alkotás sokkal inkább azt tükrözi, ahogy elképzelni akarjuk. Csüfu viszont számos, hozzá kötődő emlékkel büszkélkedik: itt található leghíresebb temploma, a Kung Miao. A filozófus a hagyomány szerint Kr. előtt 479-ben, 72 évesen hunyt el, halála után egy évvel egykori házát templommá szentelték és számos viszontagságot követően ma már a világörökség része. Azóta persze rengeteg kár és átalakítás formálta át, a világörökségi címen pedig osztozik a Kong Linnek nevezett temetővel, ahol a mester leszármazottai is nyugszanak, illetve a Kong család rezidenciájával, amelyet Kong Funak neveznek.
Mindebből logikusnak tűnik, hogy az akkor a Lu fejedelemséghez tartozó Csüfu Konfuciusz szülőhelye, de mégsem ott, hanem egy Cou nevű helyen látta meg a napvilágot, innen költözött szüleivel Csüfuba. Felnőve hivatalt viselt, később pedig iskolát alapított, ahol a praktikus ismeretek mellett saját filozófiájával is megismertette gyarapodó számú tanítványait. Bő egy évtizedig, politikai viszályok miatt, elhagyni kényszerült Csüfut, de vándorlása során is folyamatosan tanított.Írni azonban, amennyire tudni lehet, soha nem írta le tanításait.Az azok körüli bizonytalanság azért is erős, mert tanítványai, illetve immár azok tanítványai jegyezték le gondolatait. Nem meglepő hát, ha kételyek öveznek számos, neki tulajdonított gondolatot. Vannak neki tulajdonított művel, például a Dalok könyve, amelyet lehetséges, hogy ő válogatott össze, de bizonyosan ezt sem állíthatjuk.
Nézetei hamar államideológiává váltak
Személyét néha összehasonítják Jézuséval, ebben nyilván szerepet játszanak a hasonló motívumok: a békés mester, akit követnek jóban-rosszban hűséges tanítványai, akik továbbviszik szellemi örökségét, ami aztán a világot formáló eszmévé nő.
Konfuciuisz gondolatai olyan alapfogalmak köré épültek, mint a helyes út, az erények, az empátia, kötelességtudat, a harmónia, a bátorság, a műveltség. Céljának tekintette, hogy követőiből az állam és a társadalom számára hasznos emberek formálódjanak. A Han-dinasztia idején (Kr. e. 206–Kr. u. 220) nézetei már a hivatalos államideológiát támasztották alá, majd a történelem során több ízben is fokozottan előtérbe kerültek, sőt tartósan fontossá is váltak.
Markáns változás volt, hogy Kínában az úgynevezett „kulturális forradalom” (1966–1976) alatt tanait az országot sújtó problémák egyik fő okának látták.A párt Mao Ce-tung vezette szárnya a hatalmi harcot támogató ideológia részeként a helyes út, az erények, a tradíciók, az igazság, a kötelességtudat stb. elvének követését a mérsékeltek nem elég radikálisnak vélt nézeteivel kötötték össze, ami szemben állt a kulturális forradalom alapelveivel. Ha valakit Konfuciusz követőjének mondtak, az megbélyegzésnek számított, amelynek a legsúlyosabb következményei is lehetettek.
Génjeit akár kétmillióan is hordozhatják
Mao halála után azonban a helyzet változott, Sanghajban például kurzusokat tartanak a konfuciánus értékek üzleti életben alkalmazásáról.De számos mást tényező is mutatja Konfuciusz teljes „rehabilitálását”. 2010-ben például a nemzetközi sztárnak számító, akciófilmekből ismert színésszel, Chow Yun-fattal a címszerepben készült róla film, amelyben bőségesen szerepet kapott a fantázia és ezért is komoly viták övezték elkészítését. Sajátos elem, hogy a film a 2009 decemberében bemutatott Avatarral futott versenyt a kínai mozikban: előbbi vetítését abbahagyták, hogy a Konfuciuszról szóló filmnek nagyobb nézettséget biztosítsanak, de az üzleti érdekek miatt végül az Avatar is boldogította a kínai nézőket.
Bár a film, részben a művészi szabadság, részben pedig az ideológiai mondanivaló okán természetesen nem tekinthető történelmi hűségűnek, egy inkább tényszerűnek ható érdekességet még feltétlen érdemes megemlíteni Konfuciuszról. Családi életéről nagyon keveset tudunk, körülbelül csak annyit, hogy volt egy lánya és egy fia, Kung Li.Ehhez képest, amikor 2009-ben születésének 2560. évfordulójáról emlékeztek meg, azt hozták nyilvánosságra, hogy a filozófusnak mintegy kétmillió leszármazottja él ma köztünk.E leszármazottaknak regisztrációs díjként öt jüant (mintegy 135 forintot) kellett fizetniük ezért a megtiszteltetésért. Alighanem leszögezhető tehát: a mester nem „csak” tanításai, de génjei révén is tovább „él”.
