Mikor jött rá az emberiség, hogy a gömb alakú a Föld, és mikor bizonyosodott ez be?
2022-05-08
A kvantumszámítógépekről rendez online eseményt a Neumann Társaság
2022-05-09
Show all

Ki a legkedveltebb magyar író külföldön?

Szabó Magda Ezüstgolyó című tárcanovelláját is választhatták elemzésük tárgyául idén a magyar írásbeli érettségin a diákok. És a feladatkészítők jól kalkuláltak, sokan választották is a megkapó, részben önéletrajzi írást, amely a kiismerhetetlen emberi lélekről mesél. Szabó Magdával nem lehet melléfogni. Klikkeken, rendszereken felül áll. Idehaza is sokan szeretik, külföldön meg egyenesen a legfelkapottabb magyar író. Elgondolkodtunk, vajon miért van ez így.

Szabó Magda 1990-ben

Szabó Magda 1990-ben
Forrás: Wikipedia

Ki gondolta volna, hogy a neves francia filmcsillagnak, Sophie Marceau-nak is éppen Szabó Magda a kedvenc írója?! Pedig ez tény, minden franciául megjelent könyvét megvásárolta – vallotta abban a néhány évvel ezelőtt készült magyar dokumentumfilmben, amely Szabó Magda külföldi sikereit mutatta be.

Az életével és írásaival az egész huszadik századot átívelt írónő ugyanis (1917-2007) máig a legnépszerűbb magyar író világszerte, a könyveit 42 különböző nyelvre fordították le, több százezres olvasótábora van, a sokáig vezető Márai Sándort taszította le erről a trónról.

Szabó Magda valójában maga sem értette külföldön szerzett nagy népszerűségének okát, hiszen „soha másról nem írtam, csak Magyarországról”. Valóban, regényeinek hősei rendszerint magyarok, ugyanakkor minden művében emberi sorsokat ábrázolt, erős, szilaj, vagy furcsa és sebezhető női figurákat rajzolt meg, és ezeknek a nőknek a belső vívódásait, tetteik, kapcsolataik bonyolódását követte, mély empátiával.

De talán éppen ebben rejlik az az erő, amely Szabó Magda műveit átrepíti a határokon. Hiszen a szerelem, a szenvedély, a gyűlölet, a veszteség, de a kicsinyes, mindennapi emberi érzések is mindenki számára ismerősek, ugyanúgy érthetők és átérezhetők, bárhol éljen is az olvasó.

Örökség

A debreceni lány ugrándozó fantáziát, alkotóerőt örökölt sok viharon átvergődött családjától. A szülei gyermekkorában féltő szeretettel vették körül, az édesanyja mindig a maga kitalálta mesékkel altatta el. Az írónő bevallása szerint későbbi gyermek- és ifjúsági könyvei, a Bárány Boldizsár, a Tündér Lala vagy a Sziget-kék mind ezeknek a meséknek az inspirációja nyomán születtek. Felnőtt regényeinek figuráiban pedig ott él a család, a szeretett város, és a nemzet gondjai iránti aggodalom és hűség.

Hűség. Fura fogalom ez, talán kissé avitt is már a 21. századi világban, ahol minden forgandó.

De Szabó Magda sugárzó, tanárnős személyiségéről (hiszen magyar-latin szakos tanár és bölcsészdoktor volt és valóban tanított is egy darabig) és prózájáról, regényeinek tárgyáról valahogy mégis ez jut először az ember eszébe. Hűség a férj, Szobotka Tibor iránti szerelemhez, a kettejük örök egységéhez, a családhoz, Debrecenhez, a protestantizmus eleve elrendelés-tanításához, a hazához. Számos önéletrajzi ihletésű, vagy fél-fikciós regényt írt, amelyekben mindez megjelenik, ilyen az Ókút, a Régimódi történet, vagy a már idősen, de friss szellemben megírt Für Elise, amelyekben a saját és a szülei életét mutatja be a 20. század eleji, a Trianon utáni Magyarország sajátos konfliktusai közepette.

Női sorsokról mesél A Danaida, illetve a Pilátus című regényeiben is. Ez utóbbiban, egy anya és lánya kapcsolatának feszültségében annyi, a mai kor számára is elgondolkodtató momentumot érzett Dombrovszky Linda rendező, hogy nem olyan régen, 2020-ban filmet forgatott belőle, Hámori Ildikó és Györgyi Anna nagyszerű alakításával.

Ellentétpárok

Igazán izgalmassá az teszi Szabó Magda írásait, hogy a hűség mellett mindig érződik bennük a szabad szellem és az öntörvényű, szinte bolondos lélek szárnyalása. A regényei mélyén ellentétes érzések feszülnek egymásnak. Szenvedély és finom elegancia. Áradás és mértéktartás. Sebezhetőség és nyakasság. Írói stílusában is létezik ez a kettősség: az egyszerűség és a komplikált fogalmazás ölelkezik, s ez olyan, mint az öntudatlanul fonódó hajókötél, a vén tengeri medvék megbonthatatlan tengerészcsomója.

Óriási, ám szerényen hordott görögös-latinos műveltség jellemezte Szabó Magdát, írásait pedig az apró részletek, tárgyak és emberi rezdülések, mozdulatok ösztönös imádata és plasztikus ábrázolása. Az állandó tapogatódzás a karakterek bensőjében, szinte létszükséglete ennek a prózának. Az ő világa régi(módi) és modern életérzések szimbiózisa, és ez olyan, mintha áradó folyam lenne, a múltból, a jelenen át, a jövőbe. Talán azért is szerették-szeretik sokan, mert megnyugtató érzés az olvasó számára: mégis csak lehet valamiféle eszményekbe, értékekbe kapaszkodni, az életnek a sok ellentmondás, bonyolultság, fájdalom és káosz ellenére, talán mégis van értelme, kifutása.

Az ajtó

A sokak által legjobbnak ítélt Szabó Magda regény, Az ajtó sorsáról külön is érdemes szólni. 1987-ben jelent meg ez a különös atmoszférájú mű, amely egy írónő (talán ő maga, talán nem) és a házvezetőnője bonyolult kapcsolatát mutatja be.

Kétszer fordították le angolra. 1995-ben Stefan Daughon, majd 2015-ben Len Rix. Ez utóbbi fordításról elragadtatott kritika jelent meg a The New York Times-ban, amelynek nyomán szétkapkodták a kötetet az amerikai olvasók, és a könyv felkerült az újság top 10-es listájára, az év legjobb könyvei közé. 2003-ban Franciaországban Femina-díjat kapott érte Szabó Magda.

2012-ben pedig filmet is készített a regényből Szabó István, a nagyszerű Helen Mirren főszereplésével.

Bár A freskó és Az őz című regények tették ismertté, idehaza tagadhatatlanul az Abigél című ifjúsági regénye lett a legnépszerűbb. S ez valóban olyan üde, izgalmas és fordulatos, nagyon finom karakterből, remekül megrajzolt helyszínekből, a kamaszokat elbűvölő titokból és érzelmi szálakból, ugyanakkor elgondolkodtató mondanivalóból összeszőtt mű, hogy a mai tinédzserek is élvezhetik. És persze ugyanúgy az egykor belőle készült nevezetes televíziós filmsorozatot is, amely annakidején több generáció kedvence lett.

Kritikán felül

Egyes kritikusok szerint lektűr, mások szerint viszont egyáltalán nem könnyű olvasmány Szabó Magda életműve. Az emberek mindenesetre olvasták, szerették a könyveit, a kritika azonban mintha nem igazán tudott volna mit kezdeni vele. És itt nem az ismert politikai gonoszságról van szó, amely a Rákosi-rendszerben őt is – mint a Nemes Nagy Ágnes-féle Újhold köréhez tartozó nyugatos, polgári írók, költők legtöbbjét – jó időre betiltotta, és egészen 1958-ig nem jelenhetett meg kötete.

A kritika volt vele szemben kissé tanácstalan, mert később, sikeres, Kossuth-díjas íróként nem tudták belegyömöszölni sem a magyar nyelvben a szavak között ironikusan bucskázó íróvirtuózok, sem a könnyed női irodalmat teremtők skatulyájába. Mert ő nem tartozott egyik brancshoz, falkához sem, egyedi és kikezdhetetlen volt. Ő „csupán” történeteket és figurákat vonultatott fel, mesélt rólunk, mellőlünk, egyedi módon, tagadhatatlanul magas színvonalon. Ilyen karakterű írónk valóban nincsen több. És ezt vették észre, ezt értékelték külföldön is.

Mitől lesz sikeres, szerethető egy író? Elemezgetünk, magyarázunk, Szabó Magda meg talán sóhajtva, nesztelenül megfordul a sírjában, aztán azt súgja: A titok úgyis titok marad. Ne kutassatok, olvassatok!

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.