Egy új magyar kutatás szerint a Balaton vize háromszor annyit melegedett az előző 30 évben, mint az azt megelőző 120 évben. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, és Li Huan, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa az előző 150 év adatait vizsgálták erről meséltek a tudás.hu-nak.
Miért volt szükség a Balaton melegedésének vizsgálatára?
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, összesen 597 km2, és csak a hossza 78 km. Mégis alapvetően keveset tudunk a tó hőmérséklet-eloszlásáról. A Limnológiai Intézet méréseinek köszönhetően az elmúlt 80 évről nagyon sok adattal rendelkeztünk, amelyeket kiegészítettünk a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatsoraival.
Ezen felmérések során a Balatont hat ponton méri az intézetünk, azonban ezekből az adatokból nagyon nehéz az egész tóra vonatkozóan általánosítani.
Kutatásainkhoz szükségünk volt nagy térbeli felbontású hőmérséklet-adatokra, ezért olyan műholdas felvételek adatait használtuk fel, amelyeket át tudtunk alakítani egy hőtérképpé. Ezeket a hőtérképeket használtuk fel a biológiai vizsgálatainkhoz háttér adatként.
A Balaton ökoszisztéma-szintű vizsgálatánál több kaotikus rendszert kell ugyanis összevetnünk: az időjárás, a klímaváltozás és a biológia hatással vannak egymásra, így szinte lehetetlen megjósolni, hogy mi fog történni, azonban a folyamatok tendenciájának felméréséhez muszáj folyamatosan monitorozni ezeket a változásokat.
Milyen eredményre jutottak?
Azt tapasztaltuk, hogy a nyolcvanas évek második felében olyan folyamatok indultak el, amelyek megváltoztatták a tó hőtérképét.
Átlagban a Balaton vízhőmérséklete az elmúlt 150 év alatt körülbelül 2,5 Celsius-fokot melegedett.
A probléma az, hogy ennek a melegedésnek a java az elmúlt 30 évben következett be. A nyolcvanas évek második felében megváltoztak a klíma folyamatok, amely következtében a Balaton hőmérséklete folyamatosan és jelentősen megnövekedett.
Nincsenek tapasztalataink az éghajlatváltozásról, így csak utólag állapíthatjuk meg, hogy az akkori változások már jóval korábban kezdődtek és csak a 80-as években váltak szembetűnővé. Az is kiderült a vizsgálatainkból, hogy egyre több, úgynevezett hőhullám fordult elő, legalábbis az adataink szerint.
Mit kell tudni a hőhullámokról?
Hőhullámnak azt nevezzük, ami az adott időszakra jellemző hosszú távú átlag hőmérséklettől jelentősen eltér, legalább 5 napig egyhuzamban.
Így a hőhullám nem feltétlenül nyári jelenség, mivel januárban és novemberben is előfordulhat.
A nyolcvanas évekig évente két hőhullám volt jellemző a Balatonra, majd onnantól tízévente megjelent egy-egy új. Jelenleg évente nyolc tapasztalható. Eközben a hőhullámok intenzitása 4 Celsius-fokról 6-ra emelkedett.
Ez a hőhullámokban összegyűlt hőmérséklet többlet száz évvel ezelőtt 60 °C/év volt, azonban mára a hőhullámok éves szinten 400 Celsius-fokkal melegítik fel a tavat.
A hőhullámok közvetlenül felelősek a víz oxigéntartalmának gyors csökkenéséért, amely jelentős hatással van az élővilágra.
Ha pedig nincs oxigén, akkor nincs élet sem a Balatonban. Az idő előrehaladtával az oxigénhiányos területek, valamint az oxigénhiányos időszakoknak a hossza valószínűleg növekedni fog.
Rövid és hosszú távon milyen forgatókönyvekkel számolhatunk?
Tényleg nem tudjuk, hogy mi fog történni.
Egy annyira új helyzet előtt állunk, hogy a klímakutatóknak különféle forgatókönyvekkel kell számolniunk.
Amennyiben a múlt összegzése alapján próbálunk egy nagyon optimista forgatókönyvvel számolni, akkor ennek a lényege így is elég szomorú:
amennyiben a folyamatok iránya és sebessége nem változik, úgy nagyjából húsz év múlva a Balaton olyan hőmérséklet-változásnak lesz kitéve, ami egy mediterrán éghajlatú tóvá fogja változtatni, annak minden következményével.
A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy
egy algás, akár borsópüré szerű, zöld tóvá változhat a Balaton a magasabb párolgás miatti vízszintcsökkenés miatt kiterjedt parti nádasokkal és hínárosokkal.
A hőmérséklet növekedésével ugyanis a vízszint csökkenni fog, amennyiben nem fogjuk ezt mesterségesen pótolni, hiszen ahogy a tó vize melegszik, úgy nő a párolgás mértéke is.
Ez különösen nyáron lehet jelentős, amikor a csapadék mennyisége gyakran nem tudja pótolni a vízveszteséget, így az aszályos időszakok és ezzel az alacsony vízszintű időszakok egyre gyakoribbak lesznek. Ilyenkor több hínár és több nád lesz majd a Balatonban.
A kutatásuk előtt milyen egyéb változásokat figyeltek meg a Balatonban?
Mi, akik folyamatosan monitoroztuk a tavat az elmúlt húsz évben, már észrevettük a változásokat.
Például a parti sáv közelében 25 évvel ezelőtt a vízhőmérséklet alig-alig közelítette meg a 30 fokot. Ma már nincs olyan nyár, amikor ne lenne 32–33 fok hőmérséklet a nádasok közelében.
Az ökoszisztémák egy bizonyos küszöbérték közelében képesek egyik pillanatról a másikra és nagyon drasztikusan megváltozni, éppen ezért nehéz jóslatokba bocsátkozni.
Egy biztos: ha az emberiség ezer év múlva nem is lesz a bolygón, de a bolygó itt lesz, csak más fajok fognak dominálni.
A tavi ökoszisztéma rendszere milyen fenyegetésnek van kitéve?
Az őshonos növények vannak a legnagyobb veszélyben.
A mediterrán, szubtrópusi fajok sokkal komfortosabban fogják magukat érezni a Balatonban, mint azok a fajok, amelyek évezredek óta a tóban élnek.
A Balaton egy nagyjából 15.000 éves tó. Azok a fajok, amelyek az elmúlt 13.000 évben is itt voltak és vannak, ki lehetnek téve a kihalásnak.
A Hévízi-tó kifolyója zömében mesterségesen betelepített, idegenhonos, trópusi eredetű fajokkal van tele. A Kis-Balatonon keresztül ezek a fajok eljuthatnak a Balatonba, hiszen a Hévíz–Páhoki csatornában, – 7 kilométerre a Balatontól – már találtunk idegenhonos fajokat. Jelenleg a Vízügy és a Nemzeti Park által jól karbantartott csatorna gátolja meg, hogy ezek a fajok lassan eljussanak a Balatonba.
Milyen mesterséges lépéseket lehet tenni a Balaton megóvása érdekében?
Mivel globális jelenségről van szó, magával a jelenséggel kell tenni valamit, minden egyes embernek a saját szintjén kell cselekednie: csökkenteni a fogyasztását, és nyomást gyakorolni a politikai elitre a változások előidézése érdekében.
