Már a McDonald’s vezér is azt mondja, hogy a menük drágasága problémát jelent. Nem csak magyar jelenségről van szó.
Lehet, hogy nem egészségesek, de legalább olcsóak – sokáig ez volt az egyik legfőbb érv a gyorséttermek menüi mellett. Ez a megállapítás azonban egyre kevésbé állja meg a helyét.
Ma már könnyű úgy otthagyni öt-hatezer forintot valamelyik nagynevű láncnál, hogy végül még jól se lakunk.
Ez a probléma nem csak Magyarországot érinti.
Egy amerikai kutatás alapján a tengerentúlon például 10 év leforgása alatt a McDonald’s néhány népszerű termékénél az árak több, mint a duplájára ugrottak. A sajtos burger átváltva 1800 forintról 4100-ra ment fel. A drágulás jócskán meghaladta az infláció mértékét, amely ebben az időszakban 32 százalékos volt.
Mivel a fogyasztóknak egyre szélesebbre kell tárniuk a pénztárcájukat, a láncok megítélése is kezd átalakulni.
A LendingTree tavalyi felméréséből kiderült, hogy az USA-ban az emberek 78 százaléka már luxusként tekint a gyorséttermi fogyasztásra.
A McDonald’s vezére, Chris Kempczinski az utóbbi időben többször is nyíltan beszélt arról, hogy a menük magas árai miatt kezdik elveszteni az alacsony-jövedelmű vásárlókat. Emiatt célként tűzte ki a vevők visszahódítását.
A piaci szereplők gyakran az élelmiszerinfláció mellett a munkabérek növekedésével indokolják a felsrófolt árakat. Bár, hogy ez a magyarázat mennyire állja meg a helyét azt például egy kaliforniai tanácsadócég a Roosevelt Institute megkérdőjelezte. Szerintük ugyanis olyan nagy profittal dolgoznak az ágazati cégek, hogy a fogyasztói árak emelése vagy a foglalkoztatás csökkentése nélkül is ki tudnák gazdálkodni a költségek növekedését.
Az árak megtartását azonban a bővülő fizetések és az egyre borsosabb alapanyagok mellett egy sor másik tényező is nehezíti. Hisz a szállítási, a bérleti, az informatikai, a raktározási és az energia árak is feltörtek.
Mindehhez ráadásul hozzájön egy ritkán emlegetett tényező. Bár a gyorséttermeket nem kötjük össze a magas minőséggel, mégis a nemzetközi láncokban működő franchise partnereknek rendszerint költséges előírásoknak kell megfelelniük: például gyakran kikötés, hogy a marhahúst helyben szerezzék be.
Siobhan Gehin, aki korábban a KFC-nél vezető pozícióban volt, úgy véli: nem szerencsés, hogy a gyorséttermekben még jobban nőnek az árak, mint az élelmiszer-boltokban. A tempó pedig olyan felfokozott, hogy ahhoz a fogyasztók nem tudnak hozzászokni.
A magyarokat nehéz eltántorítani
Miközben a tengerentúlon látványosan elkezdtek megváltozni a vevői szokások, nálunk ennek az átalakulásnak egyenlőre nyoma sincs.
A gyorséttermek népszerűsége Magyarországon továbbra is töretlen. Elég csak a McDonald’s adataira vetni egy pillantást. A társaság hazai éttermeit részben a franchise partnerek, részben pedig a Progress Étteremhálózat Kft. üzemelteti. Utóbbinak a forgalma pedig évek óta meredeken emelkedik. Tavaly a bevételük a korábbi esztendő 91 milliárd forintjáról 104,9 milliárd forintra nőtt.
Az ágazati ranglista második helyén a 100 darab KFC-t és közel két tucat Pizza Hut-ot üzemeltető AmRest Vendéglátó Kft. áll, amelynél szintén látványosan nő a bevétel: a forgalmuk 2024-ben 75,7 milliárd forint volt. Úgy 9 milliárddal több mint 2023-ban.
A hazai Burger Kingek mögött álló Fusion Befektetési Zrt. is emelkedő pályán halad: az árbevételük ugyanebben az időszakban 56,2 milliárd forintról 64,4 milliárd forintra nőtt.
A tengerentúlon a kép azonban kevésbé rózsás.
„Semmi sem tud jobban rávenni, hogy otthon főzzek, mint az, ha ránézek a gyorséttermi árakra” – nyilatkozta a CBS-nek egy 38 éves férfi, aki korábban rendszeres látogatója volt az efféle helyeknek. A nézeteivel pedig egyre többen értenek egyet.
Az olyan, nálunk kevésbé ismert láncok, mint a Sweetgreen, a Chipotle, a Cava vagy a Wingstop sorra csökkenő adatokról számolnak be az USA-ban.
Amerikában ugyan a legutóbbi negyedévben 2,5 százalékkal emelkedtek, ám előtte az eladások 3,6 százalékkal visszaestek a legalább egy éve működő McDonald’s éttermekben. Közben a Starbucksnál 2025 elején egy százalékos esést jelentettek. A Domino’s Pizzánál pedig elárulták, hogy a drágább tételek helyett a vevők láthatóan inkább az olcsó rendelésekre álltak át.
A nagy láncok most főleg sok akcióval és speciális, kedvező árú menükkel igyekeznek visszaszerezni az elvesztett vásárlókat.
