A londoni polgármester szerint a kormányzó brit Munkáspárt következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Sir Sadiq Khan a La Repubblica című olasz lapnak adott, a brit médiában széleskörűen ismertetett és komoly feltűnést keltő nyilatkozatában úgy fogalmazott: a következő nagy-britanniai parlamenti választások szavazólapjain szerepelnie kell a Munkáspárt neve mellett egy olyan rubrikának is, amelyen az újbóli brit EU-csatlakozásra lehet szavazni.
Azt már láttuk, hogy milyen az, ha az Európai Unión kívül vagyunk: kevesebb beruházás Nagy-Britanniában és kevesebb brit export az EU-piacokra
mondta a londoni polgármester a interjúban.
Az európai uniós állampolgárok 2019 óta tömegesen távoznak Londonból, és „emiatt a szívem szakad meg” – fogalmazott Khan.
A polgármester által idézett adatok szerint abban az évben több mint 840 ezer EU-állampolgár élt és dolgozott a brit fővárosban, ma már azonban csak 700 ezren vannak, vagyis
140 ezren hagyták el közülük Londont.
Khan szerint a legtöbb uniós állampolgár az építőiparból és a vendéglátó szektorból távozott.
Az EU-állampolgárok elvándorlását London a két ágazaton kívül kulturálisan és társadalmi szempontból is megszenvedi – mondta a londoni polgármester.
Hozzátette: napi rendszerességgel szembesül azokkal a károkkal, amelyeket a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) okoz Londonnak és a londoniaknak.
Úgy fogalmazott: mindezek miatt elkerülhetetlennek tartja, hogy Nagy-Britannia valamikor ismét belépjen az Európai Unióba.
Keir Starmer brit miniszterelnök, a kormányzó Munkáspárt vezetője rendszeresen kizárja nyilatkozataiban az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban a Munkáspárt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt befolyásos képviselői is egyre erőteljesebben szorgalmazzák a közeledést az EU-hoz.
Sir John Major volt konzervatív miniszterelnök szerdán a patinás King’s College London egyetemen tartott előadásában kijelentette: a Brexit nem teljesítette a szorgalmazói által tett ígéretek zömét, sőt évente 100 milliárd font (45 ezer milliárd forint) kiesést okoz az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelemben és 40 milliárd fonttal (18 ezer milliárd forinttal) csökkenti a brit költségvetés bevételeit.
Néhány hete, a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hagyományos év végi bankettjén felszólalva Keir Starmer is élesen bírálta a Brexitet. Úgy fogalmazott: a Brexitről 2016-ban hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született.
A munkáspárti brit miniszterelnök szerint ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.
Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott a The News Agents nevű, a BBC közszolgálati médiatársaság több egykori újságírója által alapított online politikai interjúportálnak nyilatkozva, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.
Hozzátette: Nagy-Britannia jövője „elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik”.
A független gazdaságelemző műhelyként működő, de a brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) jelenleg érvényes számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.
