Az elemzők némi csalódással fogadták a második negyedév GDP-adatról kiadott első becslést, de üdvözölték, hogy hosszas stagnálás után a jelek szerint tartós növekedési pályára állt a gazdaság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadott első becslése szerint
Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2026 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza az adatokhoz fűzött kommentárjában kifejtette:
a friss GDP adat némi csalódást okozott, hiszen a 0,4 százalékos negyedéves növekedés jelentősen elmarad a piaci konszenzustól. Az éves összevetésű növekedési ütem megegyezik az első negyedévben látottal. Ötödik negyedéve bővül a magyar gazdaság, ami azt is jelenti, hogy végre elhagyta a tartós stagnálás időszakát, és visszatért a növekedési pályára.
Nem történt változás az első negyedévhez képest abban, hogy a szolgáltatások mellett a második negyedévben is az ipar volt a másik fő tényező, amely segítette a növekedést.
A féléves teljesítmény fényében
az ING Bank az eddigi 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett immáron 1,9 százalékra módosítja az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését
arra alapozva, hogy a javuló bizalmi indexek felgyorsítják a fogyasztás bővülését, a vállalatok beruházási kedve élénkül és az állami beruházások is felfutnak.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szintén azt emelte ki, hogy az idei második negyedév zsinórban az ötödik háromhónapos periódus volt, amikor bővülni tudott a gazdaság, majd’ három év cikk-cakkos stagnálást követően.
Mint hozzátette, előretekintve rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából, a brutálisnak ígérkező aszályból és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat.
Az Erste egyelőre fenntartja az idei évre vonatkozó 1,7 százalékos GDP növekedési előrejelzését, felfelé mutató kockázatok mellett.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve megjegyezte negyedéves alapon kisebb lassulásra számított, de az éves tényadat megfelel a várakozásnak.
A második negyedévben az ipar és a szolgáltatási szektor húzta felfelé a GDP-t, míg a mezőgazdaság visszafogta a növekedést. A GDP-adattal párhuzamosan megjelent a friss külkereskedelmi adat jelentős exporttöbbletről tanúskodik, ezért elképzelhető az is, hogy a második negyedévi nettó export nem húzta vissza a fejlődést.
Németh Dávid a mostani kilátások alapján úgy látja, hogy
2026-ban összességében 1,7 százalékos lehet az éves GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint is a várakozások alatt alakult a második negyedéves GDP-növekedés.
Az ipar növekedési hozzájárulásával kapcsolatban az alacsony bázist, illetve egyes nagyberuházások termőre fordulásának szerepét hangsúlyozta az elemző, miközben a külső kereslet továbbra is inkább gyenge. A mezőgazdaságban a súlyos aszályhelyzet a tavalyi gyengébb bázishoz képest is visszaesést okozott, és jó esély van rá, hogy idén az ágazat a 2022-es mélypontól is elmarad a szárazság miatt. A szolgáltatások növekedésében a jövedelemi helyzet javulása nyomán élénkülő fogyasztás, illetve a lakáspiaci kereslet is szerepet játszhatott.
Mint hozzátette, felhasználási oldalról a vártnál kisebb negyedéves bővülés előrevetíti, hogy a beruházási fordulat továbbra is várat magára, miközben a nettó export változatlanul visszafogja a növekedési dinamikát.
Előretekintve Molnár Dániel úgy látja, hogy a tavalyi második fél év gyengébb negyedéves növekedései miatt arra lehet számítani, hogy az év végéig gyorsulhat a dinamika, miközben az év egészét 2 százalék alatti gazdasági bővülés jellemezheti. A növekedés támasza az év hátralévő részében is a fogyasztás maradhat, a beruházások várhatóan csak az év végétől kezdődően támogathatják az élénkülést, amennyiben javulnak a kilátások, és megkezdődik az uniós források felhasználása.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, hogy a vártnál rosszabb GDP adatnak több tényezője lehetett, egyebek közt az, hogy a júniusi havi adatok nem lettek annyira jók, mint a negyedév első két hónapjában mértek. Számolt azzal is, hogy az első negyedévben a régi kormányzat egy rendkívül expanzív fiskális politikát folytatott, amihez képest a második negyedév biztosan szigorúbb volt. Lehetséges, hogy ez a hatás is erősebb volt a vártnál. Inkább fékezte a növekedést a turizmus is, ahol leginkább az iráni háború jelenthetett visszahúzó erőt.
A Gránit Alapkezelő szakértőjének az idei GDP-re vonatkozó várakozását a friss adat kismértékben lefelé húzza, de az továbbra is a 1,5-2,0 százalékos sávban maradhat,
de a sáv teteje helyett annak közepéhez lehet közelebb.
Nem jöttek be a pozitív várakozások a második negyedévben – állapította meg kommentárjában az MBH Bank Elemzési Centruma. A növekedés mértéke elmaradt a várttól.
A vállalati szektorban továbbra is erős a kivárás. A növekedés legfontosabb motorja ezért továbbra is a háztartások fogyasztása marad. Ezt támogatja, hogy a béremelkedés továbbra is erős, miközben az infláció az előző évekhez képest jelentősen mérséklődött. A növekedési képet ugyanakkor árnyalja az energiaimport drágulása.
Az adat megjelenése előtt felfelé mutató kockázatokat érzékeltek az elemzők, az 1,6 százalékos egész éves növekedési várakozásukhoz képest.
