Magyar bűnügyek hódítják meg a világot: először került világforgalmazásba hazai gyártású HBO-produkció

•

Történelmi sikert ért el az HBO Maxon debütált Az igazság mániákusai című kétrészes magyar dokumentumfilm-sorozat. Ez az első hazai gyártású produkció, amelyet a csatorna világforgalmazásra tett, így az Egyesült Államoktól Ausztráliáig több mint száz országban, angol szinkronnal is láthatják a nézők. A produkció kulisszatitkairól Illisz László egykori bűnügyi újságíró mesélt.

Illisz László a rendszerváltozás idején kezdte pályáját bűnügyi tudósítóként, és több mint egy évtizedig dolgozott együtt azokkal a nyomozókkal, akik a kilencvenes évek legnagyobb bűnügyeit göngyölítették fel.

Bár a rendőrök többsége azóta nyugdíjba vonult, a csapat baráti társaságként megmaradt: időről időre összegyűltek egyikük, Tóth Ernő lakásán, ahol kellemes vacsora és némi ital mellett  rendszeresen felelevenítették az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb nyomozásait. A vacsorákon részt vesz mindig Krispán István, Kőrösi János, Kovács Lajos és Petőfi Attila. Mindannyian meghatározó szerepet játszottak a hazai életvédelmi nyomozások történetében, tapasztalatuk és szakértelmük máig mérvadó.

Erre az összejövetelre egyedüli újságíróként Illisz Lászlót is mindig meghívták.

A lakásban működött egy hazugságvizsgáló (poligráf) is, ahol a két rendező-producer, Szajki Péter és Szajki Adél éppen celebekkel forgatott rövid, szórakoztató YouTube-videókat. Az egyik forgatás napján az egykori nyomozók marasztalták a stábot vacsorára. A filmesek órákon át tátott szájjal hallgatták az idős rendőrök történeteit, és azonnal rájöttek, hogy ebből filmet kell készíteni. Másfél éves előkészítés és két próbaepizód leforgatása után a Warner Bros. Discovery megvásárolta és legyártotta a kétszer 50 perces sorozatot.

A magyar true crime sorozat abban különbözik a legtöbb bűnügyi dokumentumfilmtől, hogy nem a tettesek logikáját követi, hanem a nyomozók belső vívódásait, módszereit, sőt a zsákutcába futott elméleteiket és kudarcaikat is őszintén bemutatja.

Farkas Helga-ügy – az első emberrablás

A két epizód a kilencvenes évek két legmegrázóbb dél-alföldi ügyét dolgozza fel. Az első a Farkas Helga-ügy, amely 1991-ben rázta meg az országot: Orosháza és Szeged között nyomtalanul eltűnt a tehetős vállalkozó fiatal és közismert lánya, akinek csak a piros, nyitott tetejű Mazdáját találták meg. Az emberrablás fogalma akkor még nem is létezett a magyar büntető törvénykönyvben. Bár az apa hajlandó lett volna kifizetni az 50 ezer márkás váltságdíjat, három nap után megszakadtak a zsarolóhívások, a lány pedig soha nem került elő. A filmben Kovács Lajos egykori nyomozóval közösen járják be a tanyavilágot, ahol a szakember szerint ma már valószínűleg maga az elkövető sem tudná megmutatni, hová rejtette a holttestet.

Magda Marinkó, a bérgyilkos

A másik rész Magda Marinko gyilkosságsorozatát mutatja be. A szerb származású, egykori idegenlégiós katona tippadók segítségével, brutális kegyetlenséggel rabolt ki és végzett ki gazdag vállalkozókat. A történet legdrámaibb pontja a szegedi Z. Nagy cukrászcsalád kiirtása: a négytagú családot – köztük a két gyermeket – álmukban lőtték agyon. Bár a nyomozók minden közvetett bizonyítékot összeraktak, közvetlen bizonyíték nélkül a bíróság ebben az egy ügyben nem találta bűnösnek a tettest, aki tagadta, hogy gyerekeket ölt volna. A többi gyilkosságért azonban tényleges életfogytiglani büntetését tölti Szegeden, és szabadulása esetén Szerbiában is jogerős ítélet várná.

„Ezt a jelet Tom Hanksnek is mindig oda szokták tenni”

A forgatás feszített tempóban – reggel hattól este tízig– zajlott Orosházán és Szegeden. A készítők nagy munkát fektettek abba is, hogy megszólaltassák az egykori tanúkat, ismerősöket, sőt a volt feleséget is.

Illisz László több emlékezetes kulisszatitkot is megosztott a munkáról. Az autós jelenetekhez például a saját, idős Toyotáját használták, amelyre olyan méregdrága kamerákat szereltek fel, amelyek hétszer annyit értek, mint maga az autó. Miközben a forgalomban kellett vezetnie – úgy, hogy a kamerák miatt alig látott ki –, kötetlenül beszélgetett a mellette ülő Kovács Lajossal, miközben egy drón centikre a szélvédő előtt repülve vette őket.

Egy szántóföldi jelenetnél az operatőr egy letört nádbugával jelölte ki a földön, hová kell lépnie megálláskor. Amikor Illisz László megjegyezte, hogy ennyit jelzés nélkül is meg tud jegyezni, az operatőr csak annyit felelt:

Ezt a jelet a Tom Hanksnek is mindig oda szokták tenni.

Az újságíró azóta is ezt a kis nádszálat őrzi egyetlen tárgyi emlékként a forgatásról.

A fogadtatás és az HBO európai dokumentumfilmes vezetőinek visszajelzései alapján már a folytatás is szóba került: amennyiben a nézettség igazolja a sikert, a készítők tarsolyában máris ott van három-négy újabb, fordulatos magyar bűnügyi történet.

További hírek