A hazai tulajdonú BinX Zrt. új generációs pénzügyi szoftverplatformot hoz létre egy 3,6 milliárd forintnyi értékű kutatás-fejlesztési beruházás keretében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BinX Zrt. projektbejelentésén arról tájékoztatott, hogy a hazai tulajdonú fintech vállalat 3,6 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési beruházást valósít meg, amelynek a keretében egy új generációs pénzügyi szoftverplatformot hoz létre. Ehhez a kormány 725 millió forint támogatást biztosít.
Beszédében aláhúzta, hogy az első és egyetlen magyar tulajdonban lévő online pénzügyi szolgáltatónak számító cég
gyorsabb, felhasználóbarátabb és olcsóbb mobilbanki hozzáférést kíván biztosítani, és ezzel megalapozza a kilépését a nemzetközi piacra is.
„Ezen beruházásnak a során a BinX szakemberei, akik 150 kifejezetten magas hozzáadott értékű munkát végző mérnök szoftverfejlesztőből állnak, a legmodernebb technológiákat használják fel, így felhőalapú technológiák alkalmazása zajlik a mesterséges intelligencia támogatásával”
– tudatta.
Illetve hangsúlyozta, hogy pénzügyi szolgáltatásaival a cég a hazai kis- és közepes vállalkozások számára biztosít megbízható és innovatív fizetési megoldásokat, csökkenti az adminisztrációs terheiket, s ezáltal a saját tevékenységükre tudnak fókuszálni, a versenyképességük fejlesztésére.
És azért is fontos a BinX beruházása, mivel ez újabb bizonyíték arra, hogy egyre több magyar vállalkozás van ma abban az erőpozícióban, hogy olyan beruházást hajtson végre, amelyet korábban csak a külföldi vállalatok tudtak végrehajtani Magyarországon
fogalmazott.
Majd üdvözölte, hogy a kormány már több mint 1100 magyar vállalkozás beruházásához adott összesen 620 milliárd forint támogatást, aminek nyomán 2500 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
Szijjártó Péter érintette az elmúlt másfél évtized válságait, a súlyos bizonytalanságot is, amely kíséri az új világrend kialakulását, és aláhúzta, hogy Magyarország eközben jelentős gazdasági bravúrokat hajtott végre.
„Sajnos azt látjuk, hogy egy háborús világkorszak köszöntött ránk, (…) s ebből a háborús világkorszakból újra Európa húzza a legrövidebbet, mivel azok a bizonytalanságok, amelyek a nemzetközi energiapiacon előállnak a legnehezebb helyzetet itt Európában hozzák létre” – figyelmeztetett.
„Így a magyar kormány politikájának továbbra is arra kell koncentrálnia, hogy az ország egyrészt minden háborúból kimaradjon, másrészt megkíméljük az országot mindazoktól a következményektől, amelyek a fegyveres konfliktusokból gazdaságilag vagy energiaellátás tekintetében fakadnak”
– szögezte le.
„Ha nem tudunk kimaradni a konfliktusokból, az azzal a veszéllyel jár, hogy a nehéz körülmények dacára nagy nehezen elért eredményeket, mint például a gazdaság területén az egymillió új munkahely, vagy Európa legalacsonyabb adói, vagy a féken tartott energiaköltségek mind-mind veszélybe kerülhetnek” – tette hozzá.
A miniszter ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy miközben a világ válságról válságra bukdácsol, hazánk gazdaságának dimenzióváltása nagy lépésekkel halad előre.
„Magyarországon, a magyar gazdaságban felhalmozódott jelentős termelési tapasztalat után a kutatás-fejlesztésre alapuló ágazatok és beruházások is egyre nagyobb szerepet töltenek be” – jegyezte meg.
Végezetül pedig aláhúzta, hogy tavaly újabb rekord dőlt meg azzal, hogy tizennégy, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházásról kötöttek megállapodást összesen 227 milliárd forintos értékben, amelyeknek a nyomán több mint hatszáz új kutatóhely jön létre.
Tájékoztatása szerint úgy alakították át a szabályokat, hogy minél több magyar tulajdonban lévő vállalat kaphasson kormányzati támogatást kutatás-fejlesztési tevékenységhez, és a mostani beruházás is ennek jó példája
