Magyarországon 1964-ben ünnepeltük először a költészet napját. Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte az ünnepet, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék az irodalmat, és lehetőséget adjanak a kortárs költőknek a bemutatkozásra. Az ünnepet József Attila születésnapjára jelölték ki, ez április 11.
1905. április 11-én született József Attila, a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja. Az ő tragikus élete és zseniális életműve előtt tisztelegve jelölték ki ezt a napot a költészet napjának.
Érdekesség, hogy ugyanezen a napon, április 11-én, csak 1900-ban született a magyar irodalom egy másik óriása, Márai Sándor is.
A magyar költészet különleges és nemcsak a mi elfogultságunk miatt, hanem nyelvészeti és történelmi okokból is egyedülálló színfolt a világirodalomban.
A magyar nyelv egyik legnagyobb csodája, hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselésre is tökéletesen alkalmas.
Míg a német vagy az angol költők vért izzadnak, hogy hexameterben írjanak, a magyar nyelvben a rövid és hosszú magánhangzók váltakozása ezt természetessé teszi. Ezért tudjuk a világirodalom nagy klasszikusait (Homérosztól Goethéig) olyan hűen és élvezhetően lefordítani, hogy azok sokszor jobban szólnak magyarul, mint az eredeti nyelven.
Nálunk a költő sosem csak egy művész volt, aki a szobájában magányosan írogat. A magyar történelem viharai (szabadságharcok, világháborúk, diktatúrák) miatt a költőktől várták el, hogy a nemzet lelkiismeretei legyenek.
Petőfi, Ady vagy Radnóti nemcsak szórakoztattak, hanem irányt mutattak és sorskérdéseket döntöttek el. Ezért van a magyar versekben az a különös, sötét, de mégis életerős „sírva vigadós” mélység.
Mivel nyelvünk rokontalan Európa közepén, a magyar költők kénytelenek voltak egy rendkívül gazdag, árnyalt és képszerű belső világot építeni. Egy magyar versben a szavaknak sokszor olyan többletjelentése van, amit szinte lehetetlen idegen nyelvre tökéletesen átültetni. Ez egyfajta „titkos kód”, ami összeköti a magyarul beszélőket, bárhol is legyenek a világon.
Ezek után nézzük, hogy kik a legnépszerűbb költők.
TO10
1. Petőfi Sándor (1823- 1849)
Petőfi Sándor a kétségkívül a legismertebb és legnépszerűbb magyar költő. Mindössze 26 évet élt, de körülbelül 850 költeményt írt, rendkívül termékeny költő volt. Leghíresebb műve talán a Nemzeti dal, de a Szabadság Szerelem című művét még Kínában is ismerik.
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
2. József Attila (1905-1937)
József Attila is rendkívül rövid ideig élt. Ő a modern magyar költészet egyik legmélyebb és legtragikusabb alakja, aki a lélek fájdalmait és a társadalmi igazságtalanságokat páratlan pontossággal fogalmazta meg. Költészete a magyar kultúra szerves része, születésnapja a Költészet Napja. Talán a Mama című műve az, aminek néhány sorát minden magyar fel tudja idézni.
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen…
3. Ady Endre (1877-1919)
A 20. századi magyar irodalom megújítója a 42 évesen elhunyt Ady Endre, aki szimbolista látomásaival és radikális hangvételével felrázta a hazai szellemi életet. Versei a szerelem, a halál és a magyarság sorskérdéseit feszegetik. Temetésén rengetegen voltak, iskolai szünet is volt, egy ország gyászolta. Egy igazi ikon volt, bár életmódját illetően mindent megtett korai halálának érdekében. Csodálatos verseket írt, számtalanból idézhetnénk. Személyes kedvencünk az Őrizem a szemedet
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
4. Radnóti Miklós (1909-1944)
A holokauszt borzalmai közepette is a humanizmus és a klasszikus forma őrzője maradt. Halála előtt írt versei a világirodalom legmegrázóbb dokumentumai közé tartoznak. Radnóti a halál árnyékában csodálatos verseket alkotott. Lelőtték és egy tömegsírba temették, majd amikor azt exhumálták, megtalálták a füzetet, amibe írta utolsó gondolatait. Nem tudhatom című versét mindannyian megtanultuk.
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa…
5. Arany János (1817-1882)
A magyar nyelv egyik legnagyobb mestere, akinek balladái és eposzai a nemzeti identitás alapkövei. Mély lélektani ábrázolásmódja és páratlan szókincse miatt a „szavak művészeként” tiszteljük. Arany a magyar nyelv legprecízebb és leggazdagabb művésze. Arany csodálatos verseket írt, de a Toldi mind közül a legnépszerűbb és legismertebb. Mindössze 29 évesen írta egy pályázatra és azonnal országos népszerűségre tett szert. Ekkor kezdődött híres barátsága Petőfivel is.
Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem…
6. Pilinszky János (1921-1981)
A 20. század második felének legfontosabb katolikus-egzisztencialista költője, aki a tömörség és a csend erejével alkotott maradandót. Verseiben a létezés botrányát és a megváltás reményét kereste. Áldott szédület című versét rengetegen szeretik.
Csak zümmögöm nevednek halk zenéjét,
és máris részeg tőled minden érzék,
kit oly hiába, nyugtalan kerestem,
hozzám találsz az áldott szédületben,
hogy többé semmi – ugy-e – nem szakít szét?
7. Kosztolányi Dezső (1885-1936)
Sokoldalú művész, aki a magyar nyelv tisztaságát és a játékosságot tartotta a legfontosabbnak. Költészete az emberi élet mulandóságát és a pillanat szépségét ragadja meg nagy empátiával. Akarsz-e játszanincímű versét nincs olyan, aki ne szeretné.
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
9. Weöres Sándor (1913–1989)
A magyar irodalom „csodagyereke”, aki a legkülönfélébb ritmusokkal és formákkal kísérletezett a gyermeki tisztaságtól a filozofikus mélységekig. Műveiben a kozmikus egységet és a játék örömét kereste. Galagonya című versét minden ovódában tanítják.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
10. Szabó Lőrinc (1900-1957)
Szabó Lőrinc a magyar modern líra egyik legjelentősebb és legegyénibb hangvételű költője, aki a mély intellektualitást ötvözte a kíméletlen őszinteséggel. Csodálatos szerelmes verseket írt. Ilyen Szeretlek című költeménye is.
Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.
