Izland egyszerre zord ország, de a ramaty időnek, a holdbéli tájnak, a gejzíreknek, és az olykor aktív vulkánoknak előnyei is vannak. Ez a sok különlegesség például rengeteg turistát vonz, Izland mára nagyon gazdag lett, ráadásul az ország tele van olcsó energiaforrással és remek meleg vizes fürdőkkel.
Izland, a nagyon északi, mindössze 370 ezer fős európai sziget varázslatos hely. Gondoljon bele, ismer valakit, aki járt ott, és utána nem áradozva beszélt az élményeiről?
Meglepő módon talán a legtöbb pozitívum, amivel egy izlandi leírást érdemes elkezdeni, az pár „nincs”. A fáma szerint például Izland az egyetlen állam a világon, ahol nem élnek szúnyogok. Jó északon van, de aki járt már Észak-Kanadában, Szibériában, vagy akár a nagyon zord Grönlandon, meglepve tapasztalhatta, hogy borzalmas sok szúnyog van az országban, de Izlandra valahogy nem jutottak el.
De nincsen egyetlen McDonald’s sem az országban, hogy ez jó hír, vagy rossz, ki-ki eldöntheti, de ilyen állam sem lehet túl sok a világon. Pedig volt korábban, és az izlandiak a jól ismert hot-dogjuk mellett a hamburgert is imádják, csak egyrészt a helyi hamburgeresek népszerűbbek voltak, ráadásul az egyetlen McDonald’s bezárt a pénzügyi válság idején. Szintén elismeréssel szólhatunk arról, hogy Izland az egyik legrégebbi demokrácia, az izlandi parlamentet 930-ban alapították. Na, de ebben a kijelentésben mi volt a „nincs”? Még semmi, de a nemek egyenlőségét nagyon komolyan vevő demokratikus országban nincsen sztriptízbár sem, mert az a nők megszégyenítése lenne.
Ahogyan egyébként nincs kaszinó, mert az nem jó, de nincsen hadsereg sem, mert arra nincsen szükség. Még akkor sem, ha az izlandi filmek rendre valami sötét északi sorozatgyilkosról szólnak. Na jó, rendőrség és parti őrség azért itt is működik.
A first lady
Nemrég a BBC oldalain maga az izlandi first lady, Eliza Reid írt egy izlandi úti ajánlót. Eliza Reid kanadai írónő, aki 20 éve költözött Izlandra a szerelem miatt. 2004-ben hozzáment Guðni Th. Jóhannesson történészhez, lett négy gyermekük, és a férjet megválasztották elnöknek. A feleség azonban azóta sem hagyott fel az írással, nagyon szereti népszerűsíteni az izlandi természeti szépséget és az irodalmat.
Nem véletlen az utóbbi, Izlandon az irodalom nagyon népszerű. Persze, mi mást is lehetne csinálni a gyéren lakott, északi államocskában, mint olvasni – gondolhatnánk, de ez nem igaz. Az ország nem is csak nyáron, de egész évben rendkívül nyüzsgő hely, nagyon sok az esemény, koncert, filmfesztivál, és meglepő módon a tél nem is annyira hideg a különféle vulkanikus mozgásoknak és meleg áramlatoknak köszönhetően.
Ami pedig az irodalmat illeti, Halldór Kiljan Laxness már 1955-ben Nobel-díjat szerzett az akkor még nagyon szegény és nagyon zárt, turisták által szinte nem is látogatott országnak. Azóta Izland nagyon büszke az irodalmára, Reykjavík, a főváros, az Unesco irodalmi városa, kétévente megrendezik Reykjavík Nemzetközi Irodalmi Fesztiválját, és az emberek tényleg úton-útfélen könyveket olvasnak, nemcsak a tömegközlekedési eszközökön, de ha az idő engedi, a padokon, tengerpartokon is látni olvasó embereket.
A főváros és a természet
Aki Izlandra megy, az vélhetően Reykjavíkban, vagy annak vonzáskörzetében fog lakni, itt van messze a legtöbb szálloda, étterem, múzeum és itt lakik az ország lakosságának kétharmada.
Aztán, majd körbe megyünk, hiszen van a sziget körül egy nagy kórút
tervezhetjük, de ez már nem is olyan egyszerű, hiszen Izland valójában nem is olyan kicsi, mint a térképet nézegetve, gondolnánk, akkora, mint Magyarország és itthon sem szoktak a vendégek csak úgy körbeautózni.
Aztán a fővárosból indulva, minden turista megkeresi azokat a természeti helyeket, ami miatt Izland igazán különleges. Vannak vulkánok, kiszámíthatóan működő gejzírek, rengeteg a meleg forrás, amely köré fantasztikus fürdőket építenek az izlandiak.
Talán a leghíresebb a Blue Lagoon, ahová ugyan nem olcsó bejutni, és érdemes jó előre foglalni, de a hideg hegyek között elterülő óriási forró vizes medencerendszer nagy élmény. Ráadásul minden profin működik, a vendégek kapnak egy pénztárcaként működő vízálló, műanyag karkötőt. Ha a vízben elhelyezett bárokban pezsgőznénk egyet, akkor utólag lehet fizetni, nem kell ügyetlenkedni a pénztárcánkkal. De nagyon klassz Akureyrar fürdője is, ahol Izland leghosszabb csúszdája található. Ez utóbbi már északon van, ugyanis a sziget sűrűbben lakott déli partja mellett, bár ott már sokkal kevesebb a turista, de északon is van élet, például a téli sportok, vagy a bálnalesek kedvelőinek.
Mind a síelésre, mind a forró fürdőzésre ugyanakkor igaz lehet, hogy Izland kicsit kiszámíthatatlan hely, annyira erősen érezhetjük a természet erejét, vízfolyásokat, vulkánkitöréseket, bűzös gőzölgéseket, hogy voltaképpen mindig benne van minden programban, hogy elmarad, hogy a természet meghiúsítja a terveinket, mert a hatóságok biztonsági lezárásokat jelentenek be.
Az energia
Izland ma már nagyon gazdag ország, de ennek ellenére nagyon nagy az egyenlőség. Komoly kihívás is a fiatalok munkára motiválása, annyira magasak a segélyek. Így aztán nagyon sok a kelet-európai vendégmunkás is, szállodákban, éttermekben elvétve dolgoznak csak helyiek.
De az is egyenlőséghez vezet, hogy egy ennyire hideg országban nem kell szinte semmit költeni a fűtésre, vagy az áramra. Az itt felhasznált energia szinte teljesen megújuló, leginkább a föld hőjét kihasználó geotermikus energia, de van vízenergia is. A sok geotermikus hő miatt ingyen van a melegvíz, amit csak be kell vezetni a városokba, de eredetileg olyan meleg a víz, hogy nem is kell pótlólagos energia a felmelegítésére, az melegen jön ki a csapból, de szinte az áram is ingyen van.
Ha pedig már a csapvíznél tartunk, az izlandi csapvíz a világon a legjobb minőségű, senki nem is venne itt ásványvizet, csak a turisták, de mivel rengeteg a turista, azért természetesen kapható a boltokban.
Sport
Izlandon a legnépszerűbb sport a kézilabda, amiben a férfiak már olimpiai ezüstérmet is szereztek, de az utóbbi időben, ahogy jöttek a válogatott eredményei, a foci is egyre népszerűbb.
Az izlandiak nagyon szeretik a szabadtéri sportokat is, mindenütt látni futókat például, és az igazi izlandi szabadtéri élményekhez már valamelyest kell fizikum is. Minden korosztály tud egyet sétálni a szépen kiépített, korlátokkal ellátott parkokban, vagy a gejzírek, vízesések mentén, de az ország tele van kihívóbb lehetőségekkel is, mindenféle eszközzel be lehet menni a „vadonba” homokfutókat, terepjárókat látni a buszokról az út mentén, de vannak egzotikus versenyek is, a szigetet átszelő futó- vagy bicikliverseny, tengeri úszási lehetőségek a jéghideg vízben.
A furcsa nevek
Izlandon nincsenek családnevek. Az izlandi embereknek keresztneve van, és az édesapjuk keresztnevéből alkotott képző, ami lehet az, hogy valaki az édesapa lánya (dóttir), vagy a fia (son).
Jó példa erre a két legutóbbi miniszterelnök. Katrín Jakobsdóttir egy Jakob nevű ember lánya volt, akit Katrinnak neveztek el, míg Bjarni Benediktsson egy Benedikt nevű ember fia, aki a Bjarin keresztnevet kapta.
Gasztro
Izlandnak egészen fantasztikus a gasztrokínálata, elsősorban, de nem csak a fővárosban vannak remek, bár mérhetetlenül drága éttermek. Igaz, nem is annyira az ételek, de az italok végképp eszméletlenül drágák. Izlandon nem is lehet a boltokban bort, vagy normális sört kapni, csak valami csökkentett alkoholtartalmú löttyöt, aki italt szeretne venni, vagy a speciális boltokban tud, vagy a vendéglátóipari helyeken, ahol viszont simán elkérnek 15 dollárt egy pohár borért, vagy egy korsó sörért. Izlandon egyébként nemzetközi összehasonlítások szerint is méregdrága az alkohol, csak pár olyan antialkoholista államban, mint Bahrein és Irán magasabb az ár.
Talán mondanunk sem kell, Magyarországon globálisan is nagyon olcsó a szeszes ital, de például Ukrajnában és más szovjet utódállamokban még nálunk is sokkal alacsonyabb az alkoholos termékek átlagára.
De a reggelihez az izlandi joghurt, a skyr, ami zsírszegény, de fehérjében nagyon gazdag egészen kiváló, ahogyan a mindenféle halászati termék, rákok, cápák, bálnák, vagy a szinte nemzeti ételnek tekinthető bárány is nagyon ízletesek.
Igaz talán az izlandi stílusú hot dog a legismertebb, amit egy emblematikus fotón Bill Clinton is megkóstolt, amikor 2004-ben Izlandon részt vett az Unicef konferenciáján. Elnézve, ahogyan ma védenek egy amerikai elnököt, némileg hihetetlen a legenda, de állítólag az elnök csak kiszökött, hogy ehessen egy hot-dogot, amit ő csak mustárral kért, az izlandiak inkább pirított hagymával szeretik.
A turistákra talán rásózzák emellett a borzalmas hakarlt is, az erjesztett cápahúst, ami nagyon rossz. Az egyetlen öröm, hogy a helyiek azt javasolják, hogy köménymaggal ízesített töményitalt kell inni hozzá, és ez a Brennivin nevű ital a pocsék ízre tényleg úgy érezhetjük, hogy életmentő hatású.
