Mely betegségeket érint súlyosan a hőség, hogyan védekezzünk ellene?

A napokban ránk tört a nyári hőség. Amikor a hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, a forróság nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem jelentős terhelést ró az emberi szervezetre. Különösen igaz ez azokra, akik már valamilyen meglévő egészségügyi problémával élnek, hiszen esetükben a kánikula súlyosbíthatja a tüneteket, és akár életveszélyes állapotokat is előidézhet. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a betegségekkel, amelyeket a hőség fokozottan érint, és tudjuk, hogyan védekezhetünk a káros hatások ellen.

Az egyik leginkább veszélyeztetett csoport a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők köre.

A nagy melegben a szervezet hűtése érdekében a vérerek kitágulnak, és a szívnek sokkal intenzívebben kell dolgoznia, hogy a vért keringesse, ezzel biztosítva a hőleadást.

Ez a megnövekedett terhelés

komoly kihívást jelenthet a gyengült szívizom számára, és szívelégtelenséghez, szívritmuszavarokhoz, sőt akár szívinfarktushoz is vezethet.

A magas vérnyomással élőknek szintén fokozottan kell ügyelniük, hiszen a dehidratáció és a sóháztartás felborulása tovább ronthatja az állapotukat.

Számukra elengedhetetlen a rendszeres folyadékpótlás, nemcsak vízzel, hanem ásványi anyagokkal dúsított italokkal is, amennyiben az orvos mást nem tanácsol.

Fontos, hogy kerüljék a déli órákban a fizikai megterhelést, és ha lehetséges, maradjanak légkondicionált vagy hűvös helyiségben.

A gyógyszereiket továbbra is a megszokott módon szedjék, de ha bármilyen rosszullétet tapasztalnak, azonnal forduljanak orvoshoz.

A légzőszervi megbetegedésekben szenvedők, mint például az asztmások vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) élők számára is veszélyes lehet a hőség.

A meleg, párás levegő megnehezítheti a légzést, és a magas páratartalom kedvez a penészgombák és pollenek elszaporodásának, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki, és asztmás rohamokat provokálhatnak.

A por és a légszennyezés szintje is emelkedhet kánikulában, ami tovább irritálhatja a légutakat.

Esetükben tanácsos kerülni a szabadban való tartózkodást a kritikus órákban, és gondoskodni a beltéri levegő tisztaságáról, esetleg párátlanító, légtisztító berendezések segítségével.

Az inhalációs készítményeket mindig tartsák maguknál, és használják szükség szerint.

A cukorbetegeknek szintén különös óvatosságra van szükségük. A hőség befolyásolhatja a vércukorszintet, és a dehidratáció súlyos problémákat okozhat.

Az inzulin felszívódása is változhat melegben, és a hőgutaveszély is fokozottabb.

Fontos a folyamatos vércukorszint-ellenőrzés, a rendszeres folyadékfogyasztás (cukrozatlan italok!), és

a lábak védelme, mivel a neuropátia miatt kevésbé érzékelhetik az esetleges sérüléseket.

Kerülni kell a szoláriumban vagy szaunában tartózkodást, és a közvetlen napfényt.

A vesebetegséggel élőknél a dehidratáció rendkívül gyorsan súlyosbíthatja az állapotot, mivel a vesék extra terhelés alá kerülnek.

A szervezet folyadékháztartásának egyensúlya kulcsfontosságú számukra, így a fokozott folyadékpótlás, az orvossal egyeztetve, létfontosságú lehet.

Ugyanakkor az extrém folyadékbevitel is veszélyes lehet, ha a vesék nem képesek feldolgozni azt, ezért mindenképpen szakemberrel kell konzultálniuk az ivási mennyiségekről.

Végül, de nem utolsósorban, a pszichiátriai és neurológiai betegségekben szenvedők, különösen az idősek, fokozottabban érintettek lehetnek.

Bizonyos gyógyszerek (pl. vizelethajtók, nyugtatók, antidepresszánsok) befolyásolhatják a test hőmérséklet-szabályozását, és növelhetik a hősokk kockázatát.

A demenciában szenvedő betegek gyakran elfelejtenek inni, vagy nem érzékelik a hőség veszélyeit, ezért folyamatos felügyeletre és segítségre van szükségük a folyadékbevitelben és a hűvös környezet biztosításában.

Általánosságban elmondható, hogy a 30 fok feletti melegben a legfontosabb a folyamatos hidratálás, a direkt napsugárzás kerülése a déli órákban, a laza, világos ruházat, és a túlzott fizikai megterhelés mellőzése.

Hűvös, légkondicionált helyiségek felkeresése (pl. bevásárlóközpontok, könyvtárak) is segíthet. Ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk magunkon vagy másokon (pl. szédülés, hányinger, fejfájás, zavartság, erős fáradtság), azonnal forduljunk orvoshoz, hiszen a hőguta vagy a hőpangás gyors beavatkozást igényel. A tudatos felkészülés és a proaktív védekezés életet menthet a kánikulában.

További hírek