A korallok alkotta korallzátonyok Földünk legnagyobb fajgazdagságú életközösségei közé tartoznak, és egyben az óceánok és tengerek ökoszisztémáinak inkubátorai, akárcsak a városok az emberiség számára. A korallok évente 1 cm-et növekednek, a városok ennél sokkal gyorsabban.
Mi lenne, ha a városok növekedését a korallokhoz hasonlítanánk?
A városi formák eltérő mintázatait az úthálózatok szabják meg és ezek által kapcsolódnak össze, illetve ez határozza meg az emberek mozgásirányait a városokban a földrajzi helyzethez igazodva.
A városoknak a korallágakhoz hasonlóan van mintázatuk és funkciójuk. Craig Taylor különleges adatvizualizációjában a Mercer 2018-ban megjelent életminőségi indexének első negyven városát ábrázolja mintázataik alapján, úgy, kiemelve azt, hogy a városközponttól harminc perc alatt hova meddig lehet eljutni, azaz azt is vizsgálja, hogy az emberek mennyire könnyen tudnak közlekedni a saját városukban.
A kiemelt 40 legfenntarthatóbb és életminőséget nyújtó város közül 23 található Európában, 8 Észak-Amerikában, 8 Ausztrália és Új-Zélandon, és 1 Ázsiában.
A különleges térkép pedig úgy ábrázolja a városokat, mintha azok korral képződmények lennének, de természetesen mindegyik város a saját struktúrájára építve, organikus növekedés, fenntarthatóság és élő ökoszisztémák egy térképen sűrítve.
S mivel a korallok a fenntarthatóság fontos szimbólumai ezét a negyven legélhetőbb város növekedését kapcsolja az organikus növekedés térbeli formájához.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
