Háromezerháromszáz évvel ezelőtti ópiumhasználat nyomaira bukkantak Izraelben
2022-09-21
Forradalmian új onkológiai tesztet vezet be a Neumann Labs
2022-09-22
Show all

Mikor lesznek tévedhetetlenek a meteorológusok?

Rövid válasz: soha. Hosszabb válasz: attól függ… Mitől is? Például attól, hogy mennyire előre szeretnénk megtudni a jövőt, a világ mely részén és hogy az adott helyen milyen a jelenlegi légköri helyzet. De sajnos bármennyire is optimálisak a körülmények, bármennyire „könnyű” kérdést teszünk fel, a meteorológusok tarsolyából mindig hiányozni fog az a szó, hogy biztosan.

Exponenciálisan fejlődő „kütyüjeink” világában néha már semmi nem tűnik lehetetlennek. Kivéve egy dolgot: megmondani pontosan, hogy szükségem lesz-e ma esernyőre, vagy hogy lehet-e hétvégén grillpartit rendezni. A meteorológusok szerint a következő napi időjárást körülbelül 95%-os valószínűséggel tudják megmondani, a négy-ötnapos előrejelzés körülbelül 90%-osan pontos, a hétnapos 70–80%-os. A tíznapos előrejelzésekre pedig már jobb egyáltalán nem támaszkodni, mert a valószínűségük csak 50%. Vagy fog esni, vagy nem. Pedig ma már a négynapos légnyomás-előrejelzések – amelyek alapvetőek a többi paraméter becsléséhez – majdnem olyan pontosak, mint az egynapos előrejelzések voltak három évtizeddel ezelőtt.

Atombiztos előrejelzés nincs

Az időjárás-előrejelzések pontatlanságát az okozza, hogy a Föld légköre egy nagyon összetett és bonyolult rendszer.

 

A működését befolyásoló tényezőket már jórészt ismerjük, a működését nagyrészt már értjük, de a légköri folyamatokat a matematika nyelvére lefordítani – amely az előrejelzéshez elengedhetetlen – nagyon nem egyszerű. Ebből is adódik, hogy a meteorológusoknak számtalan különböző modell áll a rendelkezésére, amelyek segítségével számítógépes szimulációkat futtatva próbálják megmondani, milyen lesz az idő például a héten. De sajnos nincs az a mindenható modell és az a szuperszámítógép, amellyel atombiztos előrejelzést lehetne készíteni.

Ezek a modellek annál pontosabbak, minél több mért, valós adatot táplálunk beléjük, amelyek a kiinduló, jelenlegi állapotot jellemzik. Viszont minél több adatot táplálunk a rendszerbe, annál hosszabb időt vesz igénybe a számítás. Olyan modellt futtatni hétfőn, ami csütörtökön mondja meg, hogy milyen idő lesz kedden, nem túl praktikus. Azért, hogy a nagyon sok, nagyon bonyolult számítást, ésszerű időn belül el tudják végezni, a meteorológusok szuperszámítógépeket használnak, méghozzá azok jelentős részét.

Jelenleg a Földön több százezer mérőállomás gyűjti a kiindulási adatokat: hőmérsékletet, légnyomást, szélsebességet stb. Ez elsőre óriási számnak tűnik, de valójában a modellek lényeges pontosításához sokkal többre lenne szükség. Még nagyobb probléma, hogy a mérőállomások nem egyenletesen fedik be a bolygót: a kontinensek zsúfolt részein sokkal több van, mint az óceánokon, a sivatagokban, vagy például a sarkvidékeken. És ahhoz, hogy pontos előrejelzést adjunk egy adott helyre, nem elég csupán a környék értékeit ismerni, szükség van a több ezer kilométerrel távolabbi adatokra is! Ezt áthidalandó a legtöbb modell a „fehér foltokat” a rendelkezésre álló adatokból becsüli meg, illetve extrapolálja a múltbeli adatokat is.

A járvány rontotta a pontosságot

Ráadásul, mivel az időjárási jelenségek a légkör magasabb régióiban játszódnak le, nem elég a földfelszín közeléből ismerni az adatokat. Ezeket a magaslégköri eseményeket az úgynevezett troposzféra-állomások figyelik. Ilyen, ballonos rádiószondák működtetésével foglalkozó állomás már jóval kevesebb van, Magyarországon kettő: Budapesten és Szegeden. Szintén sok adatot szolgáltatnak a repülőgépek: gyakorlatilag felszállástól leszállásig mérik a hőmérsékletet, szélsebességet és a nedvességet. Meglepőnek tűnik, de a koronavírus-járvány miatt lecsökkent légiforgalom bizony az időjárás-előrejelzések pontosságában is megmutatkozott.

A légköri folyamatok megfigyelésében szerencsére ma már több mint ezer meteorológiai műhold is segít, melyek folyamatosan monitorozzák a Föld minden szegletét. Ezeknek több fajtája van. A geostacionárius pályán mozgó műholdak – amelyeknek a keringési ideje megegyezik a Föld forgási periódusával, azaz a Föld egy adott pontjáról mozdulatlannak látszanak –, mivel a bolygónk egy adott pontjára összpontosítanak, segítenek megérteni például, hogy milyen gyorsan növekszik egy vihar, vagy hogy merre tart egy hurrikán. A poláris pályán keringő műholdak – amelyek a Föld hosszúsági köreivel közel párhuzamosan haladnak pólustól pólusig – naponta kétszer látják a bolygó minden részét. Ezek a heti előrejelzésben segítenek a meteorológusoknak.

Az sem mindegy, hogy milyen típusú adatra vagyunk kíváncsiak. Annak, aki csak a hőmérsékletre kíváncsi (vigyek-e magammal pulóvert, vagy sem), szerencséje van: a legpontosabban előre jelezhető adat ugyanis a hőmérséklet. Valamivel nehezebben jelezhető előre a szélerősség. A csapadék és ezzel együtt az esernyő-kérdés azonban már jóval kevésbé számítható ki, ennek térbeli és időbeli lefolyása különösen szeszélyes tud lenni.

A csapadék nehezebb előrejelzésében nagy szerepet játszik a domborzat is. Mint helyi hatás a többi időjárási tényezőt is befolyásolja, de a csapadékeloszlást különösen. Ez leggyakrabban a nyári záporok, zivatarok esetén kézzelfogható. Ezek kialakulásához az kell, hogy a levegő gyorsan, nagy magasságba emelkedjen, ahol felhő képződik és beindul az eső. A függőleges légmozgás kialakulásához pedig jól jönnek a hegyek, melyeket elérve az addig vízszintesen mozgó légtömegek, hirtelen felemelkednek.

De hasonló folyamat játszódik le a nagyvárosokban is egy forró nyári napon, ahol a sok beépített terület, az úttestek forró aszfaltja jobban felmelegíti a levegőt, amely hirtelen felemelkedve kiadós záporhoz vezethet. Ráadásul ezek a helyi hatások okozhatják azt is, hogy míg nálunk ömlik az eső, két utcával odébb száraz a föld. Ezeket „utcapontossággal” előre jelezni lehetetlen.

Az anticiklonban bízhatunk

Van azonban egy olyan légköri jelenség, amelyben bízhatunk: az anticiklon. Ez egy magas légnyomású légköri képződmény, azaz a belsejében lefelé mozog a levegő. Ennek centrumában csendes, nyugodt időjárás figyelhető meg. Mivel több napig, de akár több hétig is fennállhat, átlagosan 1000 km átmérőjű, vagy még nagyobb, akár három-négy napra előre „biztosan” megjósolható, hogy nem lesz csapadék.

Aki ennél pontosabb rövid távú előrejelzésre vágyik, az keresse fel az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapját, ahol valószínűségi időjárás-előrejelzéssel is találkozhat. Ez azt jelenti, hogy megnézhetjük, hogy például mi a legvalószínűbb hőmérsékleti érték holnapra: 23°C, amelynek a valószínűsége 25%. 75% a valószínűsége annak, hogy 22–24°C között lesz és 90%, hogy 19–26°C között alakul holnap a hőmérsékleti maximum.

Ha viszont valaki hosszú távú, pontos előrejelzésre vágyik, például arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy mikor menjen nyaralni, július második felében, vagy augusztus első felében, az nyugodtan dobjon fel egy pénzérmét. Legalább nem a férjét/feleségét fogja majd hibáztatni, ha mégsem jön be a kiszemelt dátum.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close