A rendszerváltó országok közül Magyarország nemzetközi vándorlási egyenlege és a kivándorlási mutatói is a legjobbak – nyilatkozta a Tudás.hu-nak Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó megjegyezte, hogy egyes híresztelésekkel szemben nem azért fogy a népesség Magyarországon, mert sokan költöznek ki, hanem azért, mert drámaian visszaesett a szülőképes korú nők száma.
Magyarország nemzetközi vándorlási egyenlege pozitív
1995 óta, azaz amióta az Eurostat az adatokat számon tartja minden évben többen költöztek hozzánk, mint ahányan kivándoroltak. Tavaly például valamivel meghaladta a 84 ezret az országot elhagyók száma, miközben 88 ezer felett volt a bevándorlóké.
A kivándorlók között szép számban találhatók olyanok is, akik magyarországi kiküldetésük után külföldi állampolgárként több mint egy év itteni tartózkodás után visszatérnek hazájukba. Ahogy a hiedelmekkel ellentétben
a bevándorlók sem mind külföldiek, közöttük magas azoknak az aránya, akik Magyarországon született állampolgárként vagy külföldről hazatérő magyarként érkeznek hozzánk.
A Tisza Párt elnöke amikor feleségével Brüsszelbe költözött, kivándorlóként került a nyilvántartásba, majd amikor három gyerekükkel hazaköltöztek bevándorlók voltak
jegyezte meg a Tudás.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska.
A miniszterelnöki főtanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy a kivándorlás önmagában nem negatív, hiszen sok esetben pozitív folyamatok – mint ahogy az előző példában is láttuk, külföldi kiküldetés, munka, netán tanulás – áll mögötte. Az éveken átívelő adatokat érdemes nézni, azt is bele kell venni a mérlegbe, hogy nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva hányan térnek haza Magyarországra – húzta alá.
Magyarországot nem hagyják el a magyarok, illetve a népességfogyást sem a kivándorlás okozza, hanem a szülőképes korban lévő nők számának a megcsappanása – szögezte le. A most legaktívabb, 20–40 éves nők létszáma a 2007-es 1,5 millióról már 1,1 millióra csökkent.
Hozzátette: 2016 és 2022 között több magyar költözött haza, mint ahányan kiköltöztek. A rá következő két évben – 2023-ban és 2024-ben – is közel azonos számban voltak a magyarként ki- és bevándorlók, igaz ebben a két évben kicsivel többen hagyták el az országot, mint ahányan hazajöttek – magyarországi vagy külföldi születésű magyarként.
A rendszerváltó országok közül Magyarország ki- és bevándorlási mutatói a legjobbak – húzta alá Szalai Piroska. Hazánk mellett egyedül Szlovákiára igaz az, hogy egyetlen évben sem volt negatív a nemzetközi vándorlási egyenlege a mérések kezdete óta.
A környező országok közül ráadásul nálunk a legkisebb a külföldön élők aránya az aktuális lakosságszámhoz viszonyítva az ENSZ legfrisebb, 2020-ban gyűjtött adatai alapján. Ha az országok külföldön élő polgárait, illetve a külföldön született, de az adott országban élők közötti különbséget vizsgáljuk a lakosság arányában, akkor az egész Európai Unióban hazánk mellett Észtország, Finnország és Ciprus a legkiegyenlítettebb ország. Vagyis ezekben az országokban kevesebb mint 1,5 százalékpont a különbség a két arány között.
ÉRDEKES SZÁMOK
1995 óta összesen:
762 ezer fő vándorolt ki Magyarországról, közülük sokan a tanulmányaik vagy a kiküldetésük befejeztével egy másik évben visszavándoroltak.
Közben pedig 1 millió 303 ezer fő érkezett hozzánk. Ez utóbbiak egy része itt maradt, másik része a költözés okának lejárta után elhagyta az országot, illetve az érkezők között vesszük számba a visszatérőket is.
Hazánk népessége 1981-ben 10 millió 713 ezer fő volt, azóta folyamatosan csökken, 2024 január 1-jén már csupán 9 millió 585 ezren éltünk az országban. A pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg nem tudja kompenzálni a természetes fogyást.
