Az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a gazdaságfejlesztési források hatékony szétosztása határozza meg egy ország versenyképességét, a kormány ebben a háromszögben gondolkodik – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2026 elnevezésű rendezvényén Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta: energiabiztonság nélkül nincs gazdasági biztonság, az olcsó orosz gáz- és üzemanyagellátás ennek fontos része, a villamos energia esetében pedig a saját termelést kell célul kitűzni.
A vállalkozóbarát adórendszer esetében tovább kell folytatni az adócsökkentést, amennyire a gazdaság teljesítőképessége és a költségvetés megengedi. A gazdaságfejlesztési források elosztásánál pedig fontos, hogy a GDP hat százaléka továbbra is gazdaságfejlesztésre menjen, kétharmada hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz
– emelte ki.
Felértékelődik az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése, és a hazai tulajdon dominanciáját meg kell őrizni a stratégiai ágazatokban – mondta Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a lokális háborúk miatt egyre fontosabb az energiabiztonság. Ennek fontos eleme a saját termelés növelése, Magyarország energiatermelése 8,5 százalékkal nőtt 2021 óta. Az energiafogyasztás 9,6 százalékkal csökkent, így a magyar nettó energiaimport volumene 16 százalékkal kevesebb jelenleg, mint 2021-ben.
Az Oroszországból érkező gáz és nyersolaj jelenti az energiaellátás alapját, és ez a jövőben is így marad. Ma a gáz 75 százaléka, a nyersolajnak pedig 93 százaléka jön Oroszországból, így ár- és ellátásbiztonság van – mondta.
Kiemelte: arra kell törekedni, hogy olcsó és saját elektromos energiánk legyen, ebben az atomenergia mellett a napenergia játszik fontos szerepet.
„Jó úton haladunk”, Magyarország napelemes áramtermelő kapacitása nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, és itt a legnagyobb a napenergia részaránya az áramtermelésben – ismertette. Hozzátette, hogy a megfelelő tárolókapacitás növelésében javítani kell, ebben az uniós átlag alatt van Magyarország, de a most megindított programokkal, ipari és lakossági tárolók kiépítésével 25 százalék lesz a tárolókapacitás aránya 2028-ra.
Magyarország a paksi atomerőmű termelésével és a naperőművekkel nettó villamosenergia-exportőrré válhat 2030-ra – jelentette ki Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar vállalkozóbarát adórendszer világszinten is versenyképes. A társasági adó 9 százalékos, ez az Európai Unió tagállamai közül a legalacsonyabb, az OECD 38 országa közül pedig ezzel a 9. helyen áll Magyarország. Az OECD a vállalati adókat tekintve a 4., a magánszemélyeket terhelő adó esetében a 3., a határon átnyúló adózási szabályokban pedig a 4. helyre sorolta Magyarországot – tette hozzá.
A munkáltatói járulékokat 2010 óta kevesebb mint felére csökkentette a kormány, de a munkát terhető adókat tovább szeretnék mérsékelni – mondta.
A miniszter a többi között felidézte, hogy a kormány 11 pontos adócsökkentési csomagja mintegy 100 milliárd forintot jelent a vállalkozóknak, az éttermeket és a cukrászdákat segítő 5+1 akcióterv pedig szintén 100 milliárd forintos csomag 2026-ban.
Gazdaságfejlesztésre a hazai GDP 6 százalékát fordítják a költségvetésből, 6170 milliárd forintot, ez több mint háromszorosa a 2010-esnek. Ebből 178 milliárd megy energetikára, 654 milliárd az agráriumba, 2800 milliárd közlekedésre és 2540 milliárd vállalkozásfejlesztése. A gazdaságfejlesztési források 41 százaléka jut 2026-ban vállalkozásfejlesztési kiadásokra, ennek kétharmada a kis- és középvállalkozásoknak, illetve 70 százalék a hazai tulajdonú cégekhez – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.
„Ha valaki azt állítja, hogy az a kormány nem a gazdaságot segíti, nem a gazdaságra költ, az hazudik!” – fogalmazott Nagy Márton
