Nincs és nem is volt semmilyen megállapodás a magyar állam és az Alibaba között „Magyarország-pótdíj” felszámításáról, a fogyasztók félrevezetésére alkalmas gyakorlat pedig elfogadhatatlan – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
A tárca közleménye szerint a sajtóban megjelent hírek szerint
az Alibaba e-kereskedelmi platform egyes magyarországi vásárlások esetén 4,5 százalékos, „Hungary Surcharge” (Magyarország-pótdíj) megnevezésű tételt számít fel.
A híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány és az Alibaba között nem jött létre semmilyen megállapodás, amely bármilyen formában felhatalmazást adna „Magyarország-pótdíj” felszámítására, beszedésére, vagy annak állami teherként való feltüntetésére
– írták.
Közölték, hogy
a magyar kormány a fogyasztók védelme érdekében határozottan fellép minden olyan piaci gyakorlattal szemben, amely megtéveszti a vásárlókat vagy jogtalan többletterheket hárít rájuk,
a kabinet pedig „azonnali hatósági vizsgálatokkal és összehangolt fellépéssel garantálja a tisztességes versenyt, valamint a magyar emberek érdekeinek és jogainak hatékony védelmét az online kereskedelemben is”.
A magyar fogyasztók megtévesztésére alkalmas minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely egy vállalkozás által egyoldalúan meghatározott többletköltséget hatósági előírásként, „kötelező állami teherként”, vagy kormányzati megállapodás következményeként tüntet fel.
A tisztességes piaci működés alapkövetelménye, hogy a fogyasztók által fizetendő díjak jogalapja világos, egyértelmű és ellenőrizhető módon kerüljön bemutatásra.
Az Alibaba jelenlegi gyakorlata ezt nem teljesíti, ezért az NGM felszólítja a kereskedőt, hogy az érintett díjtétel alkalmazását szüntesse meg, és a magyar fogyasztók számára adott tájékoztatását tegye egyértelművé,
különös tekintettel arra, hogy a díj ne kelthesse azt a látszatot, mintha annak beszedése állami felhatalmazás vagy kormányzati megállapodás alapján történne – olvasható a közleményben.
Az NGM közleménye szerint az Alibaba által alkalmazott díj felveti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúját, ezért a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság haladéktalanul vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a fogyasztók előzetes tájékoztatása megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, illetve hogy a közzétett információk nem minősülnek-e megtévesztőnek.
A számlázási és díjfeltüntetési gyakorlat jogszerűségének ellenőrzése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is megkezdi a szükséges vizsgálatokat annak tisztázására, hogy az alkalmazott díjtételek kezelése és feltüntetése összhangban áll-e a vonatkozó előírásokkal.
A magyar kormány következetes célja, hogy a fogyasztók védelme érdekében a piacon kiegyensúlyozott, tisztességes versenyfeltételek érvényesüljenek a hazai és a külföldi – így az Európai Unión kívüli – szereplők között egyaránt, s ezáltal a jogkövető vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba, a fogyasztók pedig átlátható, ellenőrizhető információk alapján hozhassanak döntést
– rögzítették.
Amennyiben a 4,5 százalékos díj a 2025-ben a platformokra is kiterjedő kiskereskedelmi különadóval, illetve annak értelmezésével összefüggésben merült fel, fontos rögzíteni:
Magyarország az adóalanyok körének rendezésével az egyenlő versenyfeltételeket erősítette, és nem elfogadható, hogy bármely piaci szereplő ezt a fogyasztók felé „állami pótdíjként” kommunikálja, vagy kormányzati megállapodásra hivatkozva jelenítse meg
– olvasható a tárca közleményében.
