Az euró gyors bevezetése helyett sikeres bevezetésére van szükség – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a 64. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben.
Varga Mihály kiemelte:
ha a közös európai fizetőeszköz magyarországi bevezetése gyors lesz, az ellen senki nem fog tiltakozni, de a hangsúlyt a sikeres és megfelelő csatlakozásra kell helyezni.
Kifejtette: az euró bevezetése gazdaságtörténeti jelentőségű projekt, a végső célt azonban ennek megvalósítása során sem szabad szem elől téveszteni, az pedig a társadalom jövőjének, jólétének fenntartható növelése és a gazdasági felzárkózás.
Az euró ebben nagyon fontos eszköz, de önmagában a bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése még nem garancia a gazdasági sikerre
figyelmeztetett a jegybankelnök.
MTI/Máthé Zoltán
Olyan csatlakozást kell tehát célul kitűzni, ahol a közös fizetőeszköz átvételével Magyarország képes lesz gazdasági fejlettségét fenntartható módon növelni – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: Magyarország 2004-ben, uniós csatlakozásával vállalta az euró bevezetését. A bevezethetőség politikai megítélése és gazdaságpolitikai kivitelezhetősége azóta időről-időre változott. A 2000-es években volt politikai elköteleződés, de hibás volt a gazdaságpolitika. A 2010-es években a gazdaságpolitika egyre több feltételt teljesített, a politika viszont „inkább várakozó álláspontra helyezkedett.” A 2020-as évtizedben pedig a világ belépett a válságok korszakába, a politika álláspontjának változatlansága mellett.
Most ismét új szakaszba léptünk, vállalásunkhoz erős politikai elköteleződés is társul, a cél egyértelmű kijelölése fontos első lépés
mondta az elnök.
Ezen az úton rengeteg a feladat és a teendő, a végső sikerhez nélkülözhetetlen a társadalmi támogatottság, az összehangolt stratégia és a felkészült reálgazdaság – tette hozzá.
Ebből az első feltétel adott, a lakosság négyötöde támogatja az euró bevezetését, de csak 22 százalékuk érzi az országot felkészültnek erre, tehát „a magyar pesszimizmust is le kell küzdeni a csatlakozás sikeréhez”
– fogalmazott.
Jó hír, hogy két év szünet után 2026-ban az inflációs adatban ismét teljesül a referenciaérték. A kedvező befektetői hangulat és a felfokozott piaci várakozások a Covid óta nem látott szintre javították az ország kockázati megítélését. A forint a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájává vált – emelte ki a jegybankelnök, megjegyezve a várakozások „most picit szembe mennek a világtendenciákkal”.
Leszögezte:
Magyarország a korábban csatlakozóknál nehezebb gazdasági növekedési környezetben vág neki az euró bevezetésének.
Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van, és nehezített pályán mozgunk a lassuló, romló világgazdasági folyamatokat figyelembe véve
mondta.
Az euróbevezetés hasznát és kockázatát elemezve rámutatott: a 2010-es évektől a csatlakozás költség-haszon egyenlege megváltozott. Nyereségként említette a kiszámítható árfolyamot. A magyar gazdaságnak 100-130 milliárd forintba kerül évente a forint átváltása. A magyar export közel 59 százaléka euróövezeti országokba irányul, a csatlakozás tovább javíthatja ezt az arányt – mondta.
Fontosnak nevezte, hogy az uniós és a magyar inflációt meghatározó tényezők, valamint a növekedési ciklusok egybe essenek, ellenkező esetben a csatlakozás nem lesz elég a pénzromlás leszorításához.
Elmondta:
a 3 százalékos inflációs cél fokozatos csökkentését tervezik, egyben kiemelte, hogy az idei, a GDP 7,5 százalékát kitevő költségvetési hiány több mint kétszerese a maastrichti 3 százalékos kritériumnak. A hiány csökkentése tehát az euróbevezetés egyik kulcsa
– húzta alá.
A maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő és nem egyenértékű az alkalmazkodással, miközben az euró bevezetéséhez elengedhetetlen – összegzett Varga Mihály.
