Kína óriási előrehaladást ért el az agyba ültethető chipek terén. A technológia még a tesztelési fázisban van, de a kisérletek bíztatóak. Ha bevállnak, akkor millió beteg életét teszi majd könnyebbé. És ez még csak a kezdet. Az agyba ültethető chipek megváltoztathatják a világunkat.
„Enni akarok” – jelent meg kínai betűkkel egy pekingi kórház számítógépén. A szavak egy 67 éves, amyotrófiás laterálszklerózisban (ALS) kórban szenvedő, beszélni képtelen nő gondolatait írta ki.
A pekingi rádió- és televízióállomás által márciusban videóra vett bemutató egy klinikai kísérlet része volt, amelyben öt páciensnek beültettek egy Beinao-1 nevű, érme méretű chipet, egy vezeték nélküli, úgynevezett agyi számítógépes interfészt (BCI). Ebben a technológiában az amerikai tudósok vezettek, de a szakértők szerint Kína gyorsan felzárkózik – írja cikkében a CNN.
Luo Minmin, a Kínai Agykutató Intézet (CIBR) igazgatója, a kísérlet vezető tudósa elmondta, hogy a kísérlet hírére „elárasztották” őket a potenciális betegek kérései.
„A betegek azt mondták, hogy ez olyan érzés, mintha visszanyernék az izmok feletti kontrollt” – mondta a CNN-nek adott interjú során a laboratóriumában Lou Minimin.
Luo szerint a technológia nagyon pontosan dekódolja a betegek agyából érkező jeleket és azok szöveges beszéddé vagy gépi mozdulatokká való fordítja.
Csapata azt tervezi, hogy a következő évben további 50-100 betegbe ültetnek chipeket.
„Ha bebizonyosodik, hogy biztonságos és hatékony … akkor az egész világon klinikailag alkalmazható lesz”.
Május óta a Beinao-1 szerint összesen öt páciensnek van implantátuma, ugyanannyi, mint Elon Musk Neuralinkjének. Egy másik amerikai cég, a Synchron, amelynek befektetői között Jeff Bezos és Bill Gates is szerepel, 10 pácienssel végzett kísérleteket, hatot az Egyesült Államokban, négyet pedig Ausztráliában.
Maximilian Riesenhuber, a Georgetown Egyetem idegtudományi professzora, aki nem vett részt a Beinao kísérleteiben, a CNN-nek elmondta, hogy annak ellenére, hogy Kína később kezdte, mint az Egyesült Államok ezeket a kísérleteket, óriási az előrehaladásuk.
„Kína megmutatta, hogy képes nem csak felzárkózni, hanem versenyképes is lenni, és most már bizonyos területeken a mezőny élére állt” – mondta. „Izgalmas, hogy mindkét országban rengeteg kutatás folyik, mert felismerték a BCI-ben rejlő lehetőségeket.”
A Precedence Research piackutató cég szerint az agytechnológia piaca tavaly mintegy 2,6 milliárd dolláros volt, és 2034-re várhatóan 12,4 milliárd dollárra emelkedik. De mind Kína, mind az USA számára ez a technológia sokkal többről szól, mint pénzről.
Hszi Csin-ping kínai vezető régóta célul tűzte ki, hogy országát tudományos és gazdasági nagyhatalommá alakítja. Márciusban az állami médiában azt írta, hogy a technológiai ipar a globális verseny „fő csataterévé” vált. Ambíciói aggodalmat keltettek az Egyesült Államokban, ami a technológiai háborút eredményezte, különösen a félvezetőiparban.
A CIBR-t, a Kínai Agykutató Intézetet a pekingi önkormányzat és több helyi egyetem közösen alapította 2018-ban, körülbelül két évvel azután, hogy Elon Musk megalapította a Neuralinket San Francisco közelében.
2023-ban a CIBR egy magánvállalatot inkubált NeuCyber NeuroTech néven, amely olyan agytechnológiai termékekre összpontosít, mint a Beinao-1. Luo Minmin a startup vezető tudósa , aki a CNN-nek bemutatta az intézetet..
Elmondása szerint a 60-as éveiben járó ALS-beteg évekig képtelen volt kifejezni magát.
„Ébren van, tudja, mit akar, de nem tudott beszélni” – mondta a tudós, aki a Pennsylvaniai Egyetemen szerzett PhD fokozatot idegtudományból, és közel egy évtizedet töltött az Egyesült Államokban. „A beültetést követően most már képes egyszerű mondatokat elég pontosan beszélni a rendszeren keresztül”.
Az amerikai és a kínai rendszer egyelőre eltér egymástól. Hogy melyik út lesz később a megfelelő, még számos kísérlet dönti majd el.
