Az Artisjus 2025-ben mintegy 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek és zeneműkiadóinak. Az összeg minden korábbinál nagyobb része járt magyar szerzőknek, összesen 22 945 főnek, az új szerzők immár több mint ötöde 20 év alatti.
A tavaly kifizetett 15,195 milliárd forint 12 százalékkal haladja meg az előző évit, és reálértékben először (5,9 százalékkal) több, mint a pandémia előtti összeg. Ez a zenét használó iparágak sikeres teljesítményén túl annak köszönhető, hogy 2025-ben lehetővé vált a jogdíjak inflációkövető emelése – közölte a magyar szerzői jogvédő iroda egyesület az MTI-vel.
Mint írták,
az elmúlt egy évtizedben folyamatosan nőtt a magyarok részesedése az összes jogdíjból. Ez főként az online zenehallgatás utáni jogdíjak további erősödésének tudható be, mivel ott az Artisjus csak közvetlenül a magyar dalok után érvényesíthet jogdíjat. A hazai szerzők részesedése 2025-ben már majdnem elérte az 59 százalékot. Hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, ahol az éves top 10 csak helyi zenékből áll össze.
Fontos bővülési ok az arénakoncertek számának növekedése is, abban a magyar fellépők (így magyar dalok) magas aránya. A pandémia előtt ez szinte kizárólag a nemzetközi sztárprodukciók terepe volt, 2024-2025-ben viszont a magyar előadók számára is elsődleges piaccá lépett elő.
2025-ben 22 945 szerző kapott jogdíjat az Artisjustól, ami 10 százalékos emelkedés az előző évihez képest.
A közlemény kiemelte: általában elmondható, hogy az keres jól a jogdíjakból, aki mögött komoly szerzői életmű áll. Tavaly a bruttó legalább egymillió forint jogdíjban részesülőknek átlagban 411 különböző műve szólalt meg valamilyen formában (élő- vagy háttérzeneként, rádióban vagy online).
A jogdíjak általános emelkedése ahhoz vezetett, hogy az átlagbérekhez viszonyított jogdíjpiramis felsőbb szintjein is növekedés állt be.
Azok, akik szerzői jogdíjból az átlagkereset kétszeresét is megkeresték, 76-an voltak, ami az eddigi legmagasabb szám. Egy professzionális zenész jövedelmének mintegy ötödét teszi ki a szerzői jogdíj, az átlagkereset legalább 20 százalékát 2025-ben 915 fő érte el.
Az elmúlt évben 1403 szerző regisztrált az Artisjushoz, a fiatalok aránya folyamatosan emelkedik. Míg 2021-ben csak 106 húsz év alatti szerző jelentkezett be a jogkezelő rendszerébe, addig ez a szám
2025-ben már 298 volt; a húsz év alattiak aránya így 21,2 százalék az új regisztráltak között.
Nemzetközi jelenség, hogy
a stream oldalakra felkerülő új dalok száma óriásit nőtt az utóbbi években, és már napi átlag százezer körül van.
Láthatóan megnőtt azok száma is, akik az Artisjusnál regisztrálva „hivatalosan” is szerzővé akarnak válni. Ennek megfelelően a regisztrált új szerzemények száma is növekszik: 2024-ben már a pandémia által megnövelt volument is meghaladta, tavaly pedig tovább emelkedett,
az Artisjusnál 28 874 új szerzeményt jegyeztek be a szerzők.
Az utóbbi két év látványos növekedésére a legvalószínűbb magyarázat, hogy a zeneszerzés, szövegírás és hangszerelés munkáját immár egyre több mesterséges intelligencia alapú eszköz támogatja, így az emberi dalszerzői munka szélesebb kör számára érhető el, és ez nagyobb mennyiségű dalt eredményez
emelte ki a kommüniké.
Hangsúlyozták,
az Artisjushoz regisztrált zenék mindig tartalmaznak emberi alkotási mozzanatot, tehát az MI ezeknél legfeljebb ezt támogató eszközként szerepel, nem önálló „gyártóként”. A szerzők által megadott adatok alapján a három legnépszerűbb műfaj a pop (24 százalék), a rock-metál (18 százalék) és az elektro-dance (15 százalék).
Az új művek majdnem kétharmadának egy szerzője van.
Más képet mutat viszont, ha a sikeres dalokat nézzük: a rádiókban játszott magyar dalok közül a legtöbb jogdíjat termelő szerzeményeknek átlagban 2,6 szerzője volt.
Online még inkább a sokszerzős együttműködések hódítanak, hiszen a harminc legtöbb digitális jogdíjat termelő dalnak átlagban 4,8 szerzője volt, ami jelentős emelkedés az előző évi 4-hez képest.
2025-ben először egyetlen olyan szám sem került a 30 közé, aminek csak egy szerzője lett volna.
