Mit jelent valójában a longevity, és hogyan segíthet a korszerű diagnosztika abban, hogy ne csupán tovább, hanem egészségesebben éljünk? Dr. Fedor Flóra Zsófia neurobiológussal, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatójával, a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. kutatási projektvezetőjével és Állatvédelmi Osztályának vezetőjével beszélgettünk a megelőzésről, a személyre szabott orvoslásról és a mesterséges intelligencia szerepéről.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk a longevity kifejezéssel. Mit takar pontosan ez a fogalom?
A longevity szó szerint hosszú élettartamot jelent, de a mai egészségügyi gondolkodásban ennél jóval többről szól. Nem pusztán az a cél, hogy minél több évet éljünk, hanem az is, hogy ezeket az éveket jó fizikai és mentális állapotban tölthessük el. Ezt fejezi ki az egészségben megélt életévek, az úgynevezett healthspan fogalma.
A hosszú élet önmagában nem feltétlenül siker, ha az utolsó évtizedeket súlyos betegségek és az önállóság elvesztése határozzák meg. A valódi kérdés az, hogy meddig őrizhetjük meg az életminőségünket, az aktivitásunkat és az emberi kapcsolatainkat.
Neurobiológusként engem különösen foglalkoztat, hogyan tarthatjuk fenn az agy egészséges működését, hiszen az emlékezetünk, a gondolkodásunk és a személyes autonómiánk mind szorosan összefügg ezzel.
Miben jelent más megközelítést ez a hagyományos orvosláshoz képest?
Nem a hagyományos orvoslás alternatívájáról beszélünk, hanem a megelőzés és a korai felismerés hangsúlyosabb szerepéről. Fontos, hogy ne csak akkor foglalkozzunk az egészségünkkel, amikor már tüneteket tapasztalunk.
Számos betegség hosszú ideig észrevétlenül alakulhat ki: a magas vérnyomás például sokáig nem okoz panaszt, mégis károsíthatja az érrendszert. Az agy szempontjából ez olyan, mintha egy város apró ellátóútjai fokozatosan romlanának. A vérnyomásunkra történő odafigyelés ezért az agy védelmében is fontos.
Éppen ezért kulcsfontosságú a kockázati tényezők időben történő felismerése, a bizonyítékokon alapuló szűrés és a megfelelő életmód. Ugyanakkor óvatosnak kell lennünk a túlzó ígéretekkel. Nincs olyan csodaszer, amely önmagában garantálná a hosszú és egészséges életet. A szervezet összetett rendszer, amelynek működését a fizikai állapotunk mellett a mentális jóllétünk is befolyásolja.
Hogyan kapcsolódik ide a személyre szabott orvoslás?
Az emberek különböznek egymástól: eltérhet a genetikai hátterük, a betegségekre való hajlamuk, és az is, hogyan reagálnak egy adott kezelésre. A személyre szabott orvoslás célja, hogy ezeket a különbségeket jobban figyelembe vegyük a megelőzésben, a diagnózis felállításában és a terápiás döntésekben.
Ebben fontos szerepet kap a molekuláris diagnosztika, amely többek között genetikai, fehérje- és sejtszintű eltéréseket, illetve biomarkereket vizsgál. Egyes betegségeknél ezek az információk már ma is segítenek a megfelelő célzott kezelés kiválasztásában. A genetikai vizsgálatok bizonyos kockázatok felismerését is támogatják, de egy hajlam kimutatása nem jelenti azt, hogy az adott betegség biztosan kialakul.
Mennyire fontos, hogy mindenki ismerje a saját genetikai kockázatait?
Ez egyszerre tudományos, orvosi és nagyon személyes kérdés.
Nem mindenki szeretné tudni, hogy egy vizsgálat alapján megnövekedett-e például valamely neurodegeneratív betegség kialakulásának kockázata. Az ilyen információ segítheti a tudatos döntéshozatalt, de szorongást is kelthet, különösen akkor, ha a kockázatot nem lehet egyértelműen befolyásolni.
Én személy szerint szeretek minél több információval rendelkezni a saját egészségemről, de teljesen megértem azt is, aki másként dönt. Éppen ezért fontos a megfelelő genetikai tanácsadás, a vizsgálati eredmények körültekintő értelmezése és az egyéni döntés tiszteletben tartása.
A BrainVisionCenter kutatásai hogyan kapcsolódnak ezekhez a törekvésekhez?
A korszerű diagnosztika fejlődése szorosan összefügg azzal, hogy egyre pontosabban tudjuk felismerni a betegségekre jellemző biológiai eltéréseket. A Prof. Dr. Rózsa Balázs által alapított BrainVisionCenterben ezen is dolgozunk: olyan technológiákat fejlesztünk, amelyek segíthetnek feltárni ezeket az eltéréseket, és új diagnosztikai lehetőségeket teremthetnek. Ennek egyik példája a Prof. Dr. Lotz Gáborral, a Semmelweis Egyetem docensével közösen fejlesztett, mesterséges intelligenciával támogatott digitális patológiai diagnosztika.
A cél olyan képelemző megoldások fejlesztése, amelyek segíthetik a daganatos elváltozások felismerését és a kemoterápiás eljárások hatásának vizsgálatát szövetmintákban.
A rendszer fejlesztésében kulcsfontosságú a patológus szaktudása: a mesterséges intelligencia nem önmagától „tanulja meg” az orvoslást, hanem megfelelően előkészített adatokra, szakértői értékelésre és alapos ellenőrzésre épül. Az ilyen technológiák hosszabb távon a gyorsabb és pontosabb diagnosztikai munkát támogathatják.
Miben különbözik ez a mesterséges intelligencia a közismert, általános célú chatbotoktól?
Itt nem arról van szó, hogy beírunk egy kérdést a ChatGPT-be, és megkapjuk a diagnózist. A szövetminták elemzésére fejlesztett rendszerek speciális feladatra készülnek: nagy felbontású képeken keresnek összetett mintázatokat és eltéréseket. Ezek létrehozása és validálása komoly kutatás-fejlesztési feladat, amelyhez informatikai és orvosi szakértelemre egyaránt szükség van.
A mesterséges intelligenciát eszköznek tekintem, amely megfelelő alkalmazás mellett kiegészítheti a szakember munkáját, de nem helyettesítheti a kritikus gondolkodást és a szakmai felelősséget.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy az AI kiváltja-e az orvost vagy a kutatót, hanem az, hogy megtanuljuk-e célorientáltan és felelősen használni.
Mit tehet ma az, aki szeretne hosszabb ideig egészséges maradni?
A legfontosabb lépések sokszor kevésbé látványosak, mint az új technológiák, de a hatásuk annál jelentősebb.
A rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mentális egészség védelme egyaránt alapvető. Ugyanilyen fontosak az ajánlott védőoltások és az életkorhoz, illetve egyéni kockázatokhoz igazodó szűrővizsgálatok.
A longevity számomra végső soron nem az örök élet ígérete. Arról szól, hogy a tudomány eredményeit felhasználva minél tovább megőrizhessük az egészségünket, az önállóságunkat és mindazt, ami miatt érdemes élni.
