Iszonyatos pénz ömölhet majd a következő öt évben a privátbanki számlákra, a kezelt vagyon mérete a 2023-as 8575 milliárd forint után 2028-ra meghaladhatja majd a húszezer milliárdot – ám az elitklubok ügyfélszáma eközben nem változik – hangzott el a privátbanki és vagyonkezelési szakma legnagyobb rendezvényén.
Alapjaiban változik meg a következő öt évben hazai privátbanki piac: a magyar elitet kiszolgáló pénzügyi szolgáltatókra bízott vagyon az összege a következő fél évtizedben bő duplájára emelkedik és a 2024 eleji 9000 milliárd forint után 2028-ra átlépi a 20 ezer milliárd forintos álomhatárt.
köszönhető, hogy a magyar gazdaság vállalkozói szerkezetének átalakulásával egyre több jel alapján megállapítható, bármilyen gazdasági fellendülési vagy beruházási vitalizálódás okozta vagyonbővülés a korábbiaknál is erőteljesebben koncentrálódik majd arra a legvagyonosabb ügyfélkörre, akik az elmúlt évtized során messze az átlag fölött bővítették már így is vagyonukat és befolyásukat a magyar gazdaság működésére.
A szakember szerint ehhez már nem is kell a kvázi-oligarchák felé lejtő, megkérdőjelezhető megbízásokról vizionálni: a magyar topgazdagok cégei, szolgáltatásai csaknem minden olyan üzletágban megkerülhetetlenné váltak, amely iparágak egy gazdasági beruházási bővülés esetén a leggyorsabban profitálnak a fellendülésből.
Mohón növekedő vagyonok, egyre kisebb elittel
A Blochamps szerint fontos azt is hangsúlyozni, hogy a remélt fellendülés és például a kormányzat deklarált kis- és középvállalkozói fókusza a következő években – azon túl, hogy elindítja a szakértők szerint amúgy szükséges konszolidációt a túlnépesedett vállalkozói piacon – így is számos kkv számára kínál lehetséges sikert és gyors növekedést.
Ám a hiba nem csak a társadalmi közép- és felső középosztály tőkehelyzetének bizonytalansága, de a vállalkozói réteg eltolódása is a gazdaságban. Ugyanis miközben statisztikailag rendületlenül sok kkv működik, a tulajdoni koncentrációk miatt a vállalkozói köröknek csak egy szűk rétege számára nyílik majd valódi lehetősége az igazi elitklubokhoz csatlakozni.
A prognózis szerint a vagyonkezelési hozamtermelés és a vállalkozói tőkebeáramlás révén az egy privátbanki számlára jutó átlagvagyon a 2018-as 109 millió forinthoz képest megnégyszereződik majd, s 5 év múlva minimum 450 millió forintot kezelnek majd 1-1 privátbanki számlán az ügyfelek – igaz, a belépési limitek is legalább 50 százalékkal emelkednek majd, nagyságrendileg 150 millió forintra.
Összességében a privátbanki ügyfelek és a vezetett számlák száma épp ezért stagnálni fog az elkövetkező években.
Erősebb versenyben az ügyfélmegtartás lesz a fő kihívás a privátbankokban
A piacvezető privátbanki tanácsadó cég vezetője a társaság által idén már 14. alkalommal megszerzett Privátbanki és Vagyonkezelői konferencián tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a piac előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy a szolgáltatóknak a jövőben már nem elsősorban az ügyfélszám bővülésére kell koncentrálniuk: a meglévő ügyfelek megtartása és professzionális kiszolgálása jelenti majd a siker receptjét.
A konferencia panelbeszélgetéseiben résztvevők egyetértettek a Blochamps előzetes felmérésének azon eredményével, amely szerint a szupergazdagok a befektetési teljesítmény és a szolgáltatások díjazása mellett egyre komolyabb mértékben az ügyfélkapcsolat minőségére koncentrálnak.
A vagyonosok elvárják azt, hogy privátbanki ügyintézőjük proaktívan viszonyuljon piaci folyamatokhoz és a felmerült problémákra gyors megoldása legyen.
Annak ellenére, hogy ez a vagyonos réteg nem igazán rövidtávú befektetésekben gondolkozik a vagyonával kapcsolatban, egyre fontosabb szerepet kap a precíz tanácsadás, a lehetőségek és szolgáltatások folyamatos, személyre szabott riportálása, a folyamatos döntésképesség biztosítása.
A jövő privátbankárának így jó eséllyel nem kell majd hivatali időben az irodájában ülnie, ám képesnek kell lennie, hogy akár egyetlen hírt értékelve 2-3 féle scenáriót felvázoló személyes hírlevélben tájékoztassa ügyfelét a hír megjelenését követő perecekben. Ehhez teljesen új skillek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia felhasználása alapkövetelmény lesz – értettek egyet a konferencia résztvevői.