Gyakran az időjárás-jelentésekben is figyelmeztetnek az érkezésére, sokan azonban csak egy eső utáni porrétegből érzékelik. Dr. Varga Györggyel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával arról beszélgettünk, hogy tud idejönni a szaharai por, mennyire ártalmas és minek köszönhetjük, hogy ideáig elvándorolnak.
Mit értünk szaharai por alatt?
A Szahara körülbelül 5 millió évvel ezelőtt alakult ki, és azóta is sivatagi környezet uralja. Az üledékképződés aprózódási folyamatai játszódtak le a térségben, ahol
semmilyen növényzet nem köti meg a hatalmas mennyiségű, finomszemcsés, törmelékes anyagot. Ezt a konszolidálatlan anyagot a szél könnyen képes megmozgatni.
A szaharai por esetében azonban nem a homoktengerekre kell gondolnunk, hiszen a szél azokat nem tudná több ezer kilométeres távolságra elszállítani. A homokszemcsék ugyanis valamivel nagyobbak, mint az ásványi porszemcsék.
A porszemcséket úgy kell elképzelni, hogy beleférnek az ujjlenyomatunk barázdáiba – magyarul ezt kőzetlisztnek is nevezzük. Ezt a finom anyagot a szél akár több ezer vagy tízezer kilométeres távolságra is képes elszállítani. Ez egy ősi, több tízezer éve zajló természetes folyamat, amely fontos környezeti tényezőként van jelen.
Hogyan kerül a levegőbe?
Nagyon sokféle homok- és porvihar képes kialakulni sivatagi környezetben. Néhány tíz- vagy akár százméteres homokfalak is végigsöpörhetnek például egyiptomi városokon, beterítve a teljes környezetet.
Ilyen homokviharokat láthatunk Kínában, Ausztráliában, sőt az Egyesült Államokban, erre remek példa volt a Chicago-t is elérő vihar.
A sivatagi környezetben jellemzően sok poranyag lebeg a levegőben, és egy-egy helyi szélvihar során nagy mennyiség kerülhet a légkörbe.
Ezek a porszemcsékkel telített légtömegek olyankor a légkör magasabb szintjeibe is fel tudnak emelkedni.
A globális légköri rendszerhez kapcsolódó szelek – a meteorológiai helyzet függvényében – vagy az Atlanti-óceán felé, vagy keletre, illetve Európa irányába szállítják tovább ezeket.
Mindig esővel érkezik?
A szaharai porviharos eseményeket akkor észleljük, amikor a poranyag megjelenik a felszínen.
A szaharai pornak körülbelül 90%-át az eső mossa ki a légkörből. Száraz időszakokban is jelen lehet a levegőben, de ezek az apró szemcsék olyan felhígult koncentrációban jutnak el hozzánk, hogy ha nagy területen oszlanak szét, észre sem vesszük.
Az elmúlt másfél évtizedben a szaharai porviharos események gyakorisága és intenzitása jelentősen megnőtt. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden esetben esővel együtt le is hullik, de
a Magyarország feletti légkörben egyre többször megjelenik.
A déli áramlások gyakran kapcsolódnak a mediterrán ciklonokhoz, amelyek csapadékot is hozhatnak. Ezért tapasztaljuk sokszor, hogy esővel együtt érkezik a szaharai por.
Mennyire volt ez jellemző régen? Hazánkban újkeletű jelenségnek számít?
Régebben is elért minket, de sokkal ritkábban. Személy szerint gyermekkoromban egyetlen egyszer tapasztaltam. A magyar szakirodalom már a XVIII. században is említést tesz róla, sőt, Charles Darwin is feljegyezte. A nyolcvanas–kilencvenes években itthon mindössze évi 2-3 alkalommal fordult elő ilyen esemény. Az elmúlt években azonban
évente akár 12–15 alkalommal is előfordulhatott.
A klímaváltozás miatt tapasztaljuk gyakrabban?
Mi egyértelműen az éghajlatváltozással összefüggő folyamatokat látjuk a háttérben. Megváltoztak a globális áramlási viszonyok, különösen a mi térségünkben. Magyarország a nyugati szelek övében helyezkedik el, azonban egyre gyakoribbá váltak az úgynevezett meridionális áramlási helyzetek.
Ez azt jelenti, hogy nem nyugatról keletre fúj a szél, hanem észak–déli vagy dél–északi irányban. Az utóbbi években a déli áramlások gyakorisága megnőtt, így az afrikai légtömeg gyakrabban éri el a Kárpát-medencét.
Milyen magasan érkeznek a porszemcsék?
Leggyakrabban 3000 méteres magasságban észlelhetők. Amikor az ilyen porviharos eseményeket azonosítjuk, a légtömegek útját visszavezetjük a forrásterülethez – ez legtöbbször a Szahara térsége. Bár a 3000 méter a legjellemzőbb magasság, a szaharai porszemcsék 1500 és 6000 méter között is megjelenhetnek a légkörben, sőt, akár még magasabban is. A légköri mérések szerint még 6000 méteren is képesek befolyásolni a felhőképződést.
A Szaharából ezek az ásványi szemcsék 3–4 nap alatt jutnak el térségünkbe.
Károsak lehetnek ezek a szemcsék az egészségre?
Az ásványi eredetű porszemcsék összetétele hasonló a felső földkéregéhez: jellemzően kvarcból, karbonátokból, agyagásványokból, valamint vas-oxidokból állnak. Ezek egyébként a mi környezetünkben is előfordulnak.
Nagy koncentrációban természetesen nem egészségesek, de ritka, hogy akkora legyen a légköri por mennyisége, hogy az komolyabb egészségügyi kockázatot jelentsen – például rosszabb legyen a levegőminőség, mint egy nagyvárosban. Dél-Európában azonban ez már jelentősebb problémát okozhat. A Kanári-szigetek környékén jellemzőbbek azok a légköri porkoncentrációk, amelyeket mi még nem tapasztaltunk meg a Kárpát-medencében a szaharai por események során.
Mire számíthatunk a jövőben?
A változó légköri áramlási rendszerek hátterében elsősorban a globális felmelegedés áll. Bolygónk melegedése rendkívül egyenetlen: az Északi-sarkvidék 3–4-szer gyorsabban melegszik, mint az alacsonyabb földrajzi szélességek térségei. Ez azért jelentős, mert a hőmérséklet-különbségek határozzák meg a magaslégköri futóáramlások (jet stream) viselkedését. Ezek eltolódása miatt sokkal gyakrabban alakul ki északi vagy déli irányú áramlás. Északi áramlás esetén hideg légtömegek érkeznek, míg déli áramlás esetén a szaharai por is elérhet bennünket.
Mibe szólhat bele a szaharai por?
Befolyásolja a napenergia-termelést, ami hazai viszonylatban kiemelt jelentőségű.
A légkörbe jutó ásványi porszemcsék megszűrik a napsugárzást, emellett hatással vannak a felhőképződésre is, mivel apró jégkristályok képződhetnek rajtuk.
Hatalmas, több országot lefedő fátyolfelhő-rendszert, az úgynevezett cirrus-ernyőt is képesek létrehozni, amely jelentősen csökkentheti a napenergia-termelés hatékonyságát. Ezeket a jelenségeket sajnos jelenleg még nem tudjuk kellő pontossággal előrejelezni, így közvetetten hatással lehetnek hazánk energiaellátására is.
