A nyári időszakban a magas UV-sugárzás hatására napégésre hasonlító, vagy ekcéma szerű bőrtünetekkel jelezheti a szervezetünk, hogy érzékenyek vagyunk egyes gyógyszerekre – mondta Dr. Sebők Szilvia mesteroktató, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze a tudás.hu-nak. Kiválthat ilyen tünetet antibiotikum, gyulladáscsökkentő, de akár vízhajtó is.
Mit nevezünk fényérzékenységnek?
Valamilyen külső hatásra – legyen az gyógyszer, kozmetikum vagy növényi anyag – az UV-fény reakciót válthat ki a bőrben.
A gyógyszerek kapcsán leggyakrabban fototoxikus, ritkábban fotoallergiás reakciókról beszélünk.
Mi játszódik le ilyenkor a szervezetben?
Fototoxikus reakció során az UV-fény hatására a bőrben jelen lévő gyógyszermolekulák vagy azok metabolitjai átalakulnak, és a lejátszódó kémiai reakció következtében reaktív oxigéngyökök (szabadgyökök) keletkeznek. Ezek kiváltják a sejt- és szövetkárosodást, amely gyulladásos mediátorok (például hisztamin, prosztaglandinok) felszabadulásához vezet, és kialakulnak a napégéshez hasonló, jellegzetes bőrtünetek. Ennek mértéke függ az alkalmazott gyógyszer dózistól és attól, hogy milyen mértékben éri a bőrfelületet az UV-fény.
A tünetek a napsugárzásnak kitett bőrfelületeken jelennek meg: égő, szúró, viszkető, fájdalommal járó pirosodás, súlyos esetben pedig felhólyagosodott bőr tapasztalható.
Fotoallergia esetén az immunrendszer is szerepet játszik a tünetek kialakulásában. A bőrfelületen, vagy a bőrben lévő gyógyszermolekulák az UV-fény hatására átalakulnak, a szervezet saját fehérjéihez kötődnek és az így létrejövő molekulák idegen anyagként (antigénként) kiváltják a szervezet immunreakcióját amelyben részt vesznek a védekező sejtek (például T-sejtek) is. Ezek a sejtek különböző hírvivő anyagokat, úgynevezett citokineket szabadítanak fel, amelyek gyulladást váltanak ki a bőrben.
A kialakuló tünetek ekcémaszerűek: viszkető, hámló felületek, amelyek nem kizárólag a napnak kitett felületekre korlátozódnak.
Mik a tünetei a fényérzékenységnek?
A bőr a szokásosnál jóval érzékenyebben reagál az UV-sugárzásra. Napégéshez hasonlító, vagy ekcéma szerű bőrtünetekre figyelhet fel a páciens.
Például napozás során gyorsabban leég valaki, hólyagossá válik a bőre, égő, viszkető, hámló részek alakulnak ki stb. Új gyógyszer szedése esetén érdemes lehet gyanakodni, de megjelenhetnek a tünetek régebben alkalmazott gyógyszereknél is, ha nagyobb mértékű napsugárzás éri a bőrfelületet.
Az emberek többsége azonban nem feltétlenül gondol erre, főképp, ha az adott gyógyszert nem is a bőrön kell alkalmazni.
Milyen gyógyszerek okoznak gyakran fényérzékenységet?
Több száz féle gyógyszer hatóanyag okozhat fényérzékenységet. Néhány érintett hatóanyagot kiemelve,
gyakori az antibiotikumok között, például a tetraciklinek (tetraciklin, doxiciklin), fluorokinolonok, szulfonamidok esetében. A nem szteroid gyulladásgátlók közül, amelyeket gyakran alkalmaznak fájdalom csillapítására, az ibuprofén, naproxen, ketoprofen és más NSAID-ok kiválthatnak mind fototoxikus, mind pedig fotoallergiás reakciókat.
De gondoljunk erre egyes pszichiátriai szerek, vízhajtók (hidroklorotiazid, ritkán a furoszemid), illetve a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek (amiodaron, nifedipin, verapamil) alkalmazásakor is.
A betegtájékoztatóban mindig feltüntetésre kerül, ha fényérzékenységgel kell számolni, de új gyógyszer kiváltásakor rákérdezhetünk erre a gyógyszertárban is.
A gyógyszereken túl milyen anyagok válthatnak ki hasonló bőrtüneteket?
A kertben végzett munka is rejt kockázatokat: egyes összetevőket, például furanokumarinokat tartalmazó növények és citrusfélék nedve is kiválthat fényérzékenységet, mint
a petrezselyem, a kapor, a lestyán, vagy a zeller kertészkedést követően, vagy az orbáncfű, akár belsőleg alkalmazva. Illatszerek, parfümök bizonyos összetevői szintén okozhatnak hasonló tüneteket.
Mennyi napon töltött idő válthatja ki az említett reakciókat?
A fényérzékenység a gyógyszerek esetében egy mellékhatás, így nem biztos, hogy mindenkinél kialakul és az sem biztos, hogy a tünetek erőssége megegyezik majd két beteg esetében.
Általánosságban elmondható, hogy a fototoxikus reakciók
viszonylag rövid időn belül, 30 perc vagy néhány óra elteltével kialakulnak a napon való tartózkodást követően.
Ez függ az adott hatóanyag fényérzékenyítő hatásának mértékétől, az adott gyógyszer dózistól, valamint a napsugárzás mértékétől is. A fotoallergia kialakulása lassabb folyamat. Itt egy késői (IV-es típusú, T-sejt mediált) túlérzékenységi reakcióról beszélünk,
ahol 24-72 óra is eltelhet a tünetek kialakulása és a napon való tartózkodás között. Ilyenkor nehéz visszakövetni a kiváltó okot – például ha valaki csak egy fejfájás miatt vett be egy fájdalomcsillapítót, lehet, hogy napokkal később már nem is gondol arra, hogy ettől alakultak ki viszkető, hámló foltok a bőrén olyan helyeken, ahol még a nap sem érte.
Ha valakinek érzékeny erre a szervezete, például ismert fotoallergiája van mire kell figyelnie?
Minden esetben gyógyszertől és egyéni adottságoktól függő reakcióról beszélünk.
Fotoallergiás reakciók esetén a szervezet már korábban kialakított bizonyos fokú érzékenységet az adott anyagra – ezt azonban a páciens rendszerint nem észleli, mivel a kezdeti időszakban nem jelentkeznek tünetek.
Az előzetes szenzibilizációt követően a fénynek és a fotoallergén anyagnak való újbóli kitettség váltja ki a fotoallergia jellegzetes bőrtüneteit.
Ez azért történik, mert a szervezet már korábban felismerte az adott anyagot, és immunválaszt indít ellene. Egy erősebb UV-sugárzás elindíthatja a tüneteket, amelyek az első jelentkezés után később már könnyebben ismétlődnek.
Nyaraláskor általában jóval több időt töltünk a napon, gyakran ekkor, vagy közvetlenül a nyaralás után jelennek meg az első panaszok.
Minél nagyobb UV-terhelés éri a szervezetet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy előjön a fényérzékenységi reakció. Amennyiben valaki érzékeny egy adott gyógyszerre, de nem éri sok napfény – például otthon tartózkodik főleg, vagy egy északi országban él –, a tünetek nem feltétlenül alakulnak ki.
Fontos tudni, hogy ha a szervezet már egyszer érzékennyé vált valamire, később ismételt találkozáskor gyorsabban és hevesebben jelentkezhet a reakció, ezért ilyenkor kiemelten ügyelni kell a napfény kerülésére és a megfelelő fényvédelemre.
Hogyan kerülhető el a tünetek kialakulása, és hogyan kezelhetőek a megjelenő tünetek?
A tünetek megelőzése érdekében kerülni kell az erős, intenzív napsugárzást.
Ha a gyógyszer szedése elkerülhetetlen, illetve az adagja nem csökkenthető, akkor fontos odafigyelni arra, hogy a beteg olyan ruházatot, kalapot és napszemüveget viseljen, amelyek minél nagyobb bőrfelületet takarnak.
Amennyiben a fényérzékenységi tünetek már jelentkeznek, a panaszok mérséklésében segíthetnek hűsítő gélek, nyugtató hatású készítmények vagy gyulladáscsökkentő kenőcsök.
Mennyi idő alatt húzódnak vissza a tünetek?
Ez a tünetek súlyosságától függ. Egy enyhébb foltosodás akár néhány óra alatt is enyhülhet, de egy hólyagos égés, vagy súlyosabb, nagyobb felületre kiterjedő ekcémás jellegű tünet esetén napokra vagy akár hetekre is szükség lehet a teljes regenerációhoz. Ilyenkor különösen fontos a napfény kerülése.
Milyen esetben kell orvoshoz fordulni?
Súlyosabb esetekben mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni. Nem biztos, hogy a gyógyszertárban, vény nélkül kapható készítmények elegendőek a tünetek kezelésére, különösen, ha a bőrelváltozások súlyosak, fájdalmasak, vagy nem javulnak pár napon belül.
