Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy márciustól a Rába ismét teherautókat fog gyártani. A Rába-cégcsoport csodálatos történetű, de nagyon viharos közelmúlttal rendelkező gépipari vállalkozás. A cél most, hogy a Rába a Tatra közép-európai gyártási és fejlesztési központjává váljon. A győri társaság valaha, a szocializmusban a legnagyobb dollárkitermelő volt, de vajon lehet-e újra globális játékos most, amikor egy már valóban a világban is sikeres cseh céggel fog össze?
Orbán Viktor miniszterelnök Hatvanban némileg váratlanul, egy korábban állami, de immár magánkézben levő tőzsdei cégről, a Rába Járműipari Holding Nyrt-ről tett egy fontos bejelentést.
Mint mondta, Magyarország márciusban újraindítja a hazai teherautó-gyártást, a Rába–Tatra járművek gyártása Győrben zajlik majd.
A bejelentésnek volt előzménye, hiszen tavaly év végén már egy közleményben volt szó a nagy tervről, akkor ki is lőtt, az előtte sokat oldalazó részvényárfolyam.
A 4iG kezében
A Rába annyiszor és annyi mindennel próbálkozott már az utóbbi évtizedekben, az elég sok nehézséggel küzdő európai járműiparban, így természetesen a tervekről szóló optimista bejelentéseket illik a helyén kezelni.
Ám, ha bemutatjuk a cég közelmúltját, látni fogjuk, hogy azért ez az elképzelés nem a semmiből jött.
A Rába nemrég még az állam főtulajdonában állt (ez két entitást jelentett, az N7 Holding Zrt. védelmi céget és a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt), de szeptemberben a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT Zrt.) bejelentette, hogy egy projektvállalata (4iG SDT EGY Zrt.) tőzsdén kívüli ügyletben megvásárolta a RÁBA Nyrt. többségi, 74 százalékos tulajdonrészét, és 1789 forintos ajánlati áron kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesz a fennmaradó részvényekre.
Ekkor még nem is volt akkora visszhangja a hírnek, de amikor tavaly év végén azt is bejelentették, hogy a deal lezárult és megismerhettünk bizonyos terveket, a részvény egy csapásra 16 százalékkal drágult
A cseh partner
A 4iG már akkor bejelentette ugyanis, hogy egy rendkívül sikeres cseh cég, a Czechoslovak Group leányvállalata, a CSG DEFENCE kisebbségi, 37 százalékos közvetett részesedést szerezhet a társaságban, míg a 4iG SDT Zrt. Magyarországon kizárólagos jogokhoz jut a Tatra katonai járművek értékesítése, összeszerelése, szervizelése és disztribúciója terén.
Már itt felmerült, hogy a jövőben a Rába regionális gyártási és fejlesztési központként működhet, és akár egész teherautógyártást is végezhet.
Ennek a bejelentésnek pedig azért volt ereje, mert a hagyományosan erős védelmi iparral rendelkező Csehország említett cége igazi sikersztori, nemrég megjelent az amszterdami tőzsdén is, ezzel Európa legnagyobb védelmi társaságai közé emelkedett. Ha tehát ez a csoport lát fantáziát látnak a Rába-kooperációban, akkor annak van alapja.
A dicső múlt
Hagyjuk most kicsit a reménybeli dicső jövőt, és tekintsünk vissza a valóban dicső múltra!
A Rába, ha nem is mindig ezen a néven, de egy 129, sőt idén már 130 éves éves történet.
A győri társaság jogelődje az 1896-ban alapított Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. volt, és talán a fiatalabbak már nem emlékeznek rá, de a Rába hosszú története során gyártott személyautót, motort, autóbuszt, teherautót, még repülőgépet is.
Sajnos ma ez a pozíciója már erősen megkopott, de
a cég volt nagyon sokáig az amerikai piacon legsikeresebb magyar cég (a szintén tőzsdei, szintén R betűs Richter Gedeon például már lekörözte).
A Rába a tervgazdaságban a legendás Horváth Ede vezetésével a dollár-kitermelésben játszott jelentős szerepet. Éppen ezért Horváth Ede, aki négy évtizeden át dolgozott a cégnél, és ebből negyed századig (1963 és 1989 között) első emberként, valóságos kiskirály volt a Dunántúlon, hihetetlen ereje volt az ő szavának, Kádár János minden kérését támogatta, csak guruljon be az országba a sok dollár.
Zavaros közelmúlt
A rendszerváltás után a Rába sorsa viszonylag hányatott volt, a társaság 1992-től részvénytársaságként működött, és 1997-ben a részvényeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére.
Azt azért nem lehet mondani, hogy ez volt a BÉT legjobb befektetése, hiszen az indulás óta, aki végig megtartotta a papírokat, csak évi 1,1 százalékos hozamot ért el, pedig ebben az időszakban sokszor olyan magas inflációt hozó évek is voltak, hogy ez bizony valójában nem nyereségként, hanem méretes reálveszteségként értékelhető.
Igen ám, de az elmúlt egy év alatt a részvény feltámadt, 177 százalékot emelkedett a kurzus. Leginkább a magánosítás, majd a cseh kooperáció miatt, hiszen egy ideje látszott, hogy az európai védelmi ipar fellendülőben van, a befektetők pedig kezdtek hinni a Rába-Tatra együttműködésben. És így a részvény úgy szárnyalhatott, hogy a frissebb riportok amúgy visszaesést mutattak.
A felépítés
A Rába, mint holding viszonylag régóta egy speciális struktúrában működött. Ha leegyszerűsítjük a képletet,
a legnagyobb cég a Rába Futómű Kft. volt, amely nehézteherautók, buszok, katonai járművek futóműveit gyártja, vagyis egyrészt van teherautós tapasztalata, másrészt itt már bejött a védelmi ipar.
A második legnagyobb cége a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. volt, amely elsősorban multinacionális, főleg európai járműgyártóknak szállít be részegységeket.
Végül volt egy „futottak még” cég, ez volt az örök reménység a Rába Jármű Kft, amely speciális (elsősorban szintén katonai) járműveket, NATO-kompatibilis szállító-járműveket szerelt össze a Magyar Honvédség megrendelésé, de túl nagy forgalma nem volt, illetve az utóbbi időben ehhez az üzlethez kezdett felzárkózni egy negyedik láb, a hajtómű-üzlet.re.
Állandóan menteni kellett
Jól hangzik ez a sok tevékenység, de az elmúlt évtizedekben annyi balhé volt a Rába életében, szinte mindig menteni kellett a céget.
A kilencvenes évek elején az akkor még hatalmas cég azért csuklott össze, mert eltűntek a keleti piacai, szomorú apropó, hogy az élet ismétli magát, hiszen most az orosz-ukrán háború után épültek le a nagy nehezen visszaépített FÁK-megrendelések.
De olyan időszak is volt (szinte, mint most), amikor a dollár 1997-es gyengülése okozott drámát. Emlékszik még valaki? A dollár egy éven belül összecsuklott, előbb 300 forint volt egy dollár, majd egy év múlva már csak 180 forint, ezt nagyon nehezen élte túl a cég.
A cégvezetés rengeteget dolgozott a megmentésen, konszolidált, leépített, átstrukturált és a Rába életben maradt.
A legújabb útkeresés
A Rába-Tatra egy újabb mérföldkő, ez a legújabb útkeresés,
Régen úgy volt, Rába-MAN, de ezek eltűntek. Most az lesz, Rába-Tátra és ezeket Győrben fogják gyártani, és lesz újra önálló magyar teherautó-gyártás. Nem kifelé kell jönni az autógyártásból, hanem sokkal inkább meg kell erősíteni a pozíciókat”
mondta Hatvanban lelkesen Orbán Viktor.
Tény, hogy a Tatranak van piaca, vannak megrendelései, a katonai teherautói világszerte keresettek, de azért a siker nem garantált.
A tőzsdén ugyanis párhuzamosan él két bölcsesség a nehéz helyzetben levő szektorokról.
Aki hisz Orbán Viktor optimizmusában, az vallhatja azt, hogy akkor kell egy részvénybe, egy ágazatba befektetni, amikor már mindenki kiszáll, de van egy olyan angolszász bölcsesség is, amely szerint a hulló kést ne akarjuk elkapni. Ez arról szól, hogy amikor nagyon negatív a piac egy szektorral, akkor még a kései beszállók is jól megégethetik magukat.
