Őszi kirándulások: Barangoljunk Magyarország titokzatos erdeiben!

Az erdő a népmesékben ősidőktől fogva varázslatos hely. A valóságban is az, hiszen minden évszakban szép, és folytonos megújulásával más és más arcát mutatja. Ősszel bordó, barna és sárga szőnyeget terít lábunk elé, télen medvenyomokkal és behavazott madárfészekkel, nyáron friss gyümölcsökkel, tavasszal nyíló ibolyával hívogat. Ősszel mindenképpen érdemes bebarangolni szépséges erdeinket.

Az ártéri rengetegben

Hazánk és Európa egyik legnagyobb ártéri vadonja a Duna jobb partján elterülő Gemenc. Korántsem véletlen, hogy a Gemenci erdő a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként napjainkban védett terület. A lebilincselő, hatalmas erdőség mintegy 18 000 hektáron terül el, és gazdag biodiverzitásáról, változatos vadállományáról, valamint egyedülálló ártéri élőhelyeiről ismert.

A hatalmas erdőt mintegy 180 négyzetkilométert időszakosan árvíz önt el, ennek köszönhetően egész Európában egyedülálló élőhelyek alakultak ki a területen. Az évszakos áradások miatt az erdő folyamatosan változó, dinamikus környezet, amely számos növény- és állatfaj számára biztosít kiváló életfeltételeket.

A Gemenci erdőben sétálva megpillanthatunk akár vaddisznókat vagy gímszarvasokat is, amelyeknek a bőgési időszaka az őszi hónapokban különösen látványos. A szarvasfélék mellett számos más emlős- és madárfaj, például a ritka fekete gólya és a réti sas is otthonra talál Gemencen. Az áradások következtében kialakuló holtágak, valamint a területen található nedves rétek, ligeterdők és nádasok gazdag növényvilágot rejtenek, köztük ritka és védett fajokkal.

A Gemenci erdő népszerű célpont az ökoturizmus kedvelői számára. A látogatók felfedezhetik az erdőt gyalogosan, kerékpárral, sőt, kisvasúttal is. A terület különösen vonzó a vadmegfigyelésre, a természetfotózásra és a madara életének tanulmányozására.

Gemenc egy páratlan faóriást is őriz, a pörbölyi Titán Magyarország legnagyobb törzskerületű fája. A több sarjból összenőtt fekete nyár körülbelül 100 éves, a matuzsálem vállmagasságban mért kerülete több, mint 12 méter. A Titán legkönnyebben a bajai Duna-híd lábánál lévő Potyka csárdától indulva közelíthető meg. A zöld nyárfalevél jelzésen haladva nagyjából 4 kilométeres túrával érhetünk a faóriáshoz.

Hazánk és Európa egyik legnagyobb ártéri vadonja a Duna jobb partján elterülő Gemenc.

Belépés csak külön engedéllyel

Aki háborítatlan erdők ölére vágyik, annak a Bükk-fennsík érintetlen vadonja ideálisabb célpont, igaz, a bükki őserdőt csak különleges engedéllyel lehet bebarangolni. A barlangok és víznyelők mellett a titokzatos bükkösök hangulata is régóta vonzza a bakancsos turistákat a hegységbe.

A bükk-vidéki őserdő a hegység egyik leglátogatottabb részén, az Istállós-kő és a Tar-kő között, a tengerszint felett nagyjából 900 méteres magasságban található. Az első részét, közel 25 hektárt a 19. század elején vették ki a gazdálkodásból. Később Király Lajos erdőmérnök javaslatára Pallavicini őrgróf a teljes területet véglegesen kivonta a termelésből és a tudományos kutatások színterévé tette. Azóta az emberi beavatkozásoktól mentes területen 45–50 méter magas, 100-200 éves bükkfák magasodnak.

A védett erdőrezervátum Magyarország egyik legidősebb erdejének ad otthont, ahol az emberi beavatkozás nélkül, természetes folyamatok szerint fejlődik az élővilág. A terület létrehozásának célja, hogy az ökoszisztéma zavartalanul létezhessen. A Bükki őserdő sudár matuzsálemei természetes úton öregednek és pusztulnak el. Azzal, hogy „lábon halnak meg”, hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Az őserdőben több százéves bükk- és tölgyfák fontos élőhelyet biztosítanak számos ritka és védett fajnak. Baglyok, denevérek és különféle rovarok élnek a rengetegben. Az elpusztult fák korhadása tápanyaggal látja el a talajt, elősegítve az új növények fejlődését.

A Bakony szurdokvölgyei

A Bakony szurdokvölgyei

A Bakony Magyarország erdőkben leggazdagabb vidéke, amely régi legendákkal és romantikus várromokkal csábítja a természetbarátokat. A hegyvidék különlegessége, hogy többféle erdőtípus is megtalálható itt, amelyek gazdag növény- és állatvilágot rejtenek. Sűrű lombos erdők, tölgyesek, bükkösök és gyertyános erdők váltakoznak, miközben sziklás, meredek hegyoldalak, patakok, völgyek és barlangok tarkítják a tájat.

A hegyvidéki bükkösök mélyén az aljnövényzetben harangvirág, páfrány és erdei tisztesfű nyílik, míg a naposabb, szárazabb tölgyesekben borókák és különféle cserjék is megjelennek. A magasabban fekvő részeken a bükk dominál, ami hűvösebb, nedvesebb környezetet biztosít a ritka növényfajok számára is.

A Cseszneki vár

A Bakonyba érkezve a bőség zavarával küzd az utazó, amikor túraútvonalat választ. Számos meseszép kirándulásban lehet részünk egy-egy népszerű látnivaló környékén. Az egyik legszebb bakonyi túraútvonal a Cuha-völgy. A völgyön keresztül vezető ösvény több patakátkelést és vadregényes sziklafalakat kínál, miközben a Cuha-patak kanyarog a völgyben. A Porva-Csesznek vasútállomástól indulva a túra Csesznekig tart, ahol a híres vár is meglátogatható. A Római-fürdő egy látványos vízesés a Gaja-patak szurdokvölgyében.

A túraútvonal Bakonynánáról indul, és a Gaja-szurdokon át vezet a vízesésig, amely a mészkősziklák közül bukik alá. A környéken sűrű erdők, meredek sziklák és romantikus táj várja a kirándulókat.

A Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb pontja (709 méter), szintén kiváló célpont a kihívást kereső túrázóknak. A hegytetőn található Vajda Péter kilátóról tiszta időben lenyűgöző panoráma nyílik a Bakonyra és a távolabbi vidékre.

Egy varázslatos homoki erdő

Egy varázslatos homoki erdő

Hegységeink mellett az Alföldön is számos szebbnél szebb erdőben kóborolhatunk. Az Ásotthalom határában telepített fenyves, bár nem őshonos erdő, mégis sok érdekességet tartogat a túrázók számára. A homokbuckákon húzódó fenyves különleges atmoszférát áraszt. Mivel nagyrészt fenyvesek alkotják, szerény aljnövényzet borítja, ám a talajon színpompás vadvirágok nyílnak.

A Ruzsafa névre hallgató nevezetes szürke nyárfát nagyjából kétszáz éve ültethették. Az idős matuzsálemhez számos régi történet fűződik, köztük néhány a 19. században élt hírhedt betyár, Rózsa Sándor emlékét őrzi.

Az ásotthalmi erdő a Kiskunsági Nemzeti Park védett területén található. A környék főként homokos talajú síkságairól ismert, ahol az erdők és a homoki puszták váltakoznak, különleges élővilágot alkotva. Az erdőt többnyire fenyő- és akácos állományok alkotják, de az őshonos nyárfajok is meghatározók. Az Ásotthalom környékén található homoki erdők, homoki sztyeppék és rétek különleges növényfajoknak, például a homoki árvalányhajnak, piros madársisaknak és a kék szamárkenyérnek adnak otthont.

Az ásotthalmi erdő a turisták számára kedves kirándulóhely. Számos tanösvény és túraútvonal található itt, amelyeken keresztül a látogatók felfedezhetik az erdő élővilágát és megismerkedhetnek a homoki táj egyediségével. Hazánk második leghosszabb túraútvonala, az Alföldi Kéktúra is áthalad az erdőn. A kék kereszt jelzésen haladva Rózsa Sándor fájától az Alsó-Ásotthalmi erdőn át Kiss Ferenc emlékfáját is elérhetjük. A Ruzsafa névre hallgató nevezetes szürke nyárfát nagyjából kétszáz éve ültethették. Az idős matuzsálemhez számos régi történet fűződik, köztük néhány a 19. században élt hírhedt betyár, Rózsa Sándor emlékét őrzi.

Mecseki lankákon

A kék kereszt jelzésen haladva Rózsa Sándor fájától az Alsó-Ásotthalmi erdőn át Kiss Ferenc emlékfáját is elérhetjük.

A Dunántúli dombvidékből szigetszerű kiemelkedés a Mecsek üledékes kőzetekből álló tömbje. A hegység a Bakonyhoz hasonlóan varázslatos túraútvonalakkal hívogatja a természetjárókat.

A Zengő, a Mecsek legmagasabb pontja, 682 méter magasan emelkedik. A csúcsra vezető túra Pécsvárad vagy Hosszúhetény településekről indul, és közepes nehézségű. Az út során sűrű erdők, tisztások és különleges növényvilág várja a túrázókat. A Zengőről lenyűgöző panoráma nyílik a környező vidékre, különösen tiszta időben, amikor a horvátországi hegyekig is ellátni.

A Jakab-hegy 592 méter magas csúcsával a Mecsek nyugati részén található. A hegy tetején áll a Pálos kolostor romja, amely különleges történelmi és spirituális élményt nyújt. A Jakab hegyi túra során a Babás-szerkövek, különleges kőformációk mellett haladunk el, amelyekhez több legenda is kapcsolódik. A Jakab-hegyre vezető útvonalak változatosak, így kezdők és tapasztaltabb túrázók is megtalálhatják a számukra megfelelő kihívást.

A Jakab hegyi túra során a Babás-szerkövek, különleges kőformációk mellett haladunk el, amelyekhez több legenda is kapcsolódik. A Jakab-hegyre vezető útvonalak változatosak, így kezdők és tapasztaltabb túrázók is megtalálhatják a számukra megfelelő kihívást.

A Mecsek különleges képződménye az Abaligeti-barlang, melynek környéke páratlan célpont egy könnyed túrára. A barlang felfedezése után érdemes a környező erdőkben folytatni a sétát, ahol tanösvények segítenek megismerni a helyi élővilágot. A barlang és környéke különösen nyáron hűsítő élményt nyújt, miközben a természet szépségeit csodálhatjuk.

További hírek