Afrikában jelenleg 22 fegyveres konfliktus van. Azt hisszük Afrika elmaradott, és bár tényleg rosszabbul élnek, mint Európában, a fejlődés ott is megállíthatatlan.

Amikor a ruandai népirtás elől bő 20 éve a tömegek Kongóba menekültek, polgárháborút robbantottak ki az országban és megdöntötték a regnáló diktátor Mobutu uralmát. Ám a térségben ezután káosz alakult ki. A harcok egymást követték. A fegyverek pedig azóta se csitulnak: idén a Kongói Demokratikus Köztársaságban a harcok miatt mintegy másfél ezer ember halt meg.

Vannak azonban ennél veszélyesebb pontjai is a fekete kontinensnek.

Afrikában jelenleg 22 fegyveres konfliktus zajlik, közülük pedig a Szomáliai polgárháború a legvéresebb. Az anarchiába süllyedt országban a milíciák és a különféle bűnbandák 2018-ban mintegy 4000 emberrel végeztek. Az ehhez hasonló hírek alapján sokszor úgy tűnik, hogy Afrika egy helyben toporog és a legtöbb itt lévő ország egyik konfliktusból a másikba esik.

De ez így nem teljesen igaz. Amikor a svéd orvos, Hans Rosling nemrég három évtizednyi távollét után újra meglátogatta az afrikai Mozambikot, alig akart hinni a szemének.

Rosling döbbenten látta, hogy a kórházi termekben van villany, a nővéreknek telik szemüvegre, ráadásul írni-olvasni is tudnak.

Mindez csekélységnek tűnik, de a szakember még emlékezett a ’80-as évekbeli állapotokra, amikor egész Mozambikot a nyomor és az elmaradottság jellemezte. Csak 2000 óta az országban 10 évvel 61 évre nőtt a várható élettartam, az ezer főre eső csecsemőhalálozás pedig 176-ról 71-re esett. Természetesen ezek a számok jócskán elmaradnak az európai adatoktól. Viszont egyértelmű jelét adják a fejlődésnek. Mozambik mellett pedig más pozitív példák is akadnak:

jellemző, hogy jelenleg a GDP két afrikai országban Líbiában és Etiópiában nő a leggyorsabban az egész világon.

A számok mindenfelé arról árulkodnak, hogy az átlagos afrikai élete évtizedek óta egyre jobb. És hogy mit hoz a jövő? Az előrejelzések alapján a kontinens jelentősége folyamatosan nőni fog. Nézzük mit jelent mindez a konkrétumok szintjén:

• A Föld lakossága 2050-ig közel 2,4 milliárd fővel fog nőni. Az ENSZ becslései alapján ennek a növekedésnek több mint a feléért, vagyis az 54 százalékáért Afrika fog felelni.
• Ha a csecsemőhalálozás a jelenlegi trendeket tartva tovább csökken, akkor még 30 év és a 18 év alatti gyerekek harmada, az öt év alattiaknak pedig a 40 százaléka Afrikában fog élni.
• Az itteni lakosság fele a városokban él. Jellemző, hogy a 9 leggyorsabban növekvő város mind afrikai (köztük találjuk például Bamakot, Nairobit, Kamplát vagy Luandát is). Egy urbanizációs szakértő Daniel Hoornweg szerint 2100-ban a világ legnagyobb városa Nigéria központja Lagos lesz (a maga 21 millió lakosával jelenleg is a hetedik legnagyobbnak számít).
• Jelenleg 400 olyan afrikai vállalat működik, amelynek az éves forgalma túllépi az 1 milliárd dollárt, és 700 olyan, amelyik az 500 milliót. Részben épp azért, mert ez a szám várhatóan folyamatosan gyarapodni fog, 2030-ban már a helyi lakosság 43 százaléka vagy a közép vagy a felsőosztályba fog tartozni. Ugyanebben az évben a háztartások fogyasztása elérheti a 2,5 trillió dollárt, ami több mint a duplája a 2015-ös adatoknak.
• Az afrikai gazdaságok rendkívül eltérő eredményeket produkálnak. Az egyes régiók közti különbséget a globális felmelegedés tovább erősítheti. Ha a kontinensen a GDP növekedés átlagosan évi 4 százalék lesz a következő években, akkor annak ellenére, hogy a városokban a tömegek egyre jobban fognak élni, a populáció növekedésével a mélyszegénységben élők száma is gyarapodni fog, és 2035-re megközelítheti a 600 milliót (ami a jelenlegi állapotokhoz képest 170 milliós növekedést jelent).