A közelmúltban zajlott le a XXI. század eddigi legnagyobb vulkánkitörése, amely szinte sokkhatásként érte nemcsak a laikusokat, de a kutatókat is. Vajon mi ennek a magyarázata? Mit tudunk a környék vulkánjairól? Hol vannak a Földön víz alatti vulkánok és mennyire kell félnünk ezektől?
Január 15-én kitört egy vulkán a Csendes-óceán egy távoli vidékén. Ez önmagában maradhatna egy kis, színes széljegyzet a híradások tengerében, de erről a kitörésről pillanatok alatt tudomást szerzett az egész világ és a címlapokra került. Ennek az az oka, hogy teljesen váratlanul egy hihetetlen nagy erejű robbanás történt, amely közel 40 kilométeres magasságba juttatta a vulkáni hamut és pillanatok alatt egy 200–250 kilométer széles kitörési felhőt hozott létre (ennek alakja olyan, mint az atomrobbanásokkor keletkező, jellegzetes gombafelhő).
Forrás: Flickr.com
Az egész robbanást műholdfelvételekről követte élőben az egész világ.
A szakemberek sem vették észre a figyelmeztető jelzést
A kitörés hangját még a 9600 kilométerre lévő Alaszkában is hallották és az atmoszférában terjedő lökéshullám megkerülte a Földet – Magyarországon is érzékelték a műszerek. Múlt vasárnapra virradóra még egy közepes erősségű, a Richter-skála szerinti 5,5-ös magnitúdójú földrengés is követte a kitörést, ami lehet, hogy nem az utolsó.
A kitörés helyszíne a Tonga fő szigetétől, Tongataputól mintegy 60 kilométerre található Hunga Tonga és Hunga Ha’apai szigete volt. Dr. Németh Károly, az új-zélandi Massey Egyetem és az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet vulkanológia professzora így jellemezte a környéket:
A fővárosból halászhajók, néha jachtok hajózhatták körbe a szigeteket, de igazi geológiai expedícióra 2015 előtt nem került sor. Ez nem meglepő, hisz Tonga, pontosabban a Tongai Királyság nem egy gazdag ország, így a földtani megfigyelésekért felelős állami intézmény is külső adományokból működik, de legalább van (Tongai Geológiai Szolgálat), így nem sok erőforrásuk volt/van olyan szigetekre koncentrálni, ahol senki nem lakik, még ültetvények sincsenek vagy voltak, és úgy ránézésre is idős vulkáni sziklacsoportnak tűnnek.
Forrás: Wikimedia
Mindebből következik, hogy a terület vulkanológiai ismeretei enyhén szólva hiányosak. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a most történt vulkánkitörés szinte sokkolta nemcsak a társadalmat, hanem a szakembereket is. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az említett 2015-ös expedíció is már azért érkezett a helyszínre, hogy a Hunga Tonga – Hunga Ha’apai 2014. decemberi kitörésekor keletkezett új vulkáni felépítményt megvizsgálja. Figyelmeztető jelzés lehetett volna, hogy az új-zélandi szakembereknek, Shane Cronin professzornak és csapatának – akik ugyan csak pár napot töltöttek a környéken – az akkori vizsgálatai azt mutatták, hogy a Tongai Királyság a múltban már többször is áteshetett a mostanihoz hasonló vulkánkitörésen.
Még sok megrázó erejű kitörés jöhet a mélyben rejtőző vulkánokból
Tonga, földtani értelemben, egy tipikus óceáni szigetív, ahol az egyik óceáni lemez (a Csendes-óceáni lemez) a másik (az Indo-Ausztrál lemez) alá bukik és az alábukással párhuzamosan egy vulkáni szigetekből álló lánc alakul ki. Ez az aktív vulkáni ív a Tonga szigetvilág legdélebbi részétől Szamoáig tart és több tucat látható vulkánt magába foglal. Mivel részletes tengeraljzat térképek nem állnak rendelkezésre, ezért csak becslések vannak, hogy a víz alatt hány vulkán lehet még ezeken kívül. Az innen nem túl távoli Kermadec ív déli részén, Új-Zéland közelében eddig 23 víz alatti vulkánt sikerült azonosítani. Ezek alapján a teljes Tonga–Kermadec íven nagyságrendekkel több is lehet…
Ezek, a szubdukciós (alábukási) területekhez köthető vulkánok – akár kontinentális, akár egy másik óceáni lemez alá bukik az óceáni kőzetlemez –, amikor működésbe lépnek, sajnos természetüknél fogva szinte biztos, hogy katasztrófához vezetnek. Hatalmas, megrázó kitöréseket produkálnak, akár több 10 kilométer magasra juttatva a vulkáni port és a kitöréseket kísérő rengések gyakran szökőárakat okoznak.
A tenger alatti vulkánoknak azonban van két másik, kevésbé veszélyes formája is. Az egyik a szubdukciós ívekkel ellentétben azokon a területeken keletkezik, ahol két kőzetlemez eltávolodik egymástól: ezek az óceán középi hátságok. A hátságokon zajló magmafeláramlás egy jóval nyugodtabb folyamat: a repedéseken át az óceáni aljzatra kinyomuló láva hatalmas, gömbölyded babzsákokhoz hasonló alakban gördül végig a felszínen. Innen kapta nevét is: párnaláva. Létezésükről sokáig nem tudott az emberiség, hiszen több ezer méter mélyen, a víz alatt, nagyobb földrengésektől mentesen működnek. Egyetlen helyen bukkannak a felszínre, Izlandon, ahol az óceán középi hátság szép fokozatosan kiemelkedik az Atlanti-óceánból.
Ahol a tűzhányók beépülnek a helyiek mindennapjaiba
Szintén a tengeraljzatról emelkednek akár a víz felszíne fölé is az úgynevezett forró pontok felett kialakuló vulkánok. Ezek a forró pontok a kőzetlemezek belsejében találhatók, ahol a földköpeny mélyebb régiójából egy meleg köpenycsóva emelkedik fel, amely egy viszonylag kis kiterjedésű foltban felhevíti és megolvasztja a litoszféra alját. A magma a töréses-árkos hasadékokon keresztül a felszínre nyomul és egy vulkánt hoz létre. Ilyen forró folt kialakulhat kontinentális és óceáni lemezen belül is. Ez utóbbira a legismertebb példa a Hawaii-szigetek, amely esetében megfigyelhető az is, hogy ahogy a Csendes-óceáni lemez lassan elmozdul a forró pont felett, az aktív vulkanizmus úgy tolódik el fokozatosan és rajzolja ki a szigetsort. Ezek is békés vulkánok, előszeretettel látogatják őket a turisták, hiszen testközelből figyelhető meg a felszínre nyomuló magma.
A Hawaii-szigetekre is jellemző, hogy a szinte mindennapos vulkáni működés beépült az őslakosok mindennapjaiba és hitvilágába. Mivel Tonga az emberiség egyik legrégebbi királysága (legalább 4000 évvel ezelőtt népesültek be a szigetek), ezért valószínű, hogy a kutatók által feltételezett, ismétlődő vulkánkitörések itt is beépülhettek a kultúrába, az itt élők legendáiba. Talán ebben is érdemes lenne a kutatóknak picit elmélyülni, ha a szigetek vulkanizmusának a történetét szeretnék még jobban megismerni.
