Az elmúlt két-három évben a vállalkozások kétharmada nem költött innovációra, pedig ez határozná meg leginkább a jövőjüket- árulta el a Tudás.hu-nak Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár.
Hol tudta a legjobban megmozgatni a KKV-kat a Demján Sándor Program? Melyik lett a legnépszerűbb támogatási forma?
A legnagyobb érdeklődés egyértelműen az 1+1 beruházásélénkítő alprogram iránt mutatkozik, ennek keretében
a vállalkozások minden befektetett forintja mellé további 1 forintot teszünk, így a cégek 50 százalékos intenzitással juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz.
Számokban mekkora az érdeklődés?
Az első ütem már a lezárás közelében jár: mintegy 1400 vállalkozás kapott 108 milliárd forint értékben támogatói okiratot, ebből kb. 106 milliárd forint már ki is lett fizetve. Az értékelés még zajlik – vannak kifogáskezelések és hiánypótlások –, így az első ütem hivatalosan még nem tekinthető lezártnak.
A második ütem jelentkezése december 1-jén zárult, a 20 milliárd forintos keretre 618 pályázat érkezett 48 milliárd forintnyi igénnyel, tehát itt is egyértelmű túljelentkezés látható.
Mely ágazatokból érkezett a legtöbb pályázat?
Az első ütem tapasztalatai alapján a feldolgozóipar, a logisztika és a kereskedelem dominált, ezekben az ágazatokban a beruházások és korszerűsítések gyorsan tudnak hasznosulni. A második ütemet a tevékenységi kör szempontjából már kizárólag a feldolgozóiparra szűkítettük.
Milyen típusú beruházások kapcsán keresik leginkább a programot?
Jellemzően az új eszköz- és gépbeszerzésre fordítják a vállalkozások, rendszerint korszerű technikát és modernebb gépeket vásárolnak, amelyekkel kapacitásukat és értékesítési volumenüket bővítik. Az ilyen fejlesztésekhez gyakran társul önerőből egy digitalizációs beruházás is.
Mekkora lehet a program hatása a GDP-re?
A program logikája szerint minden támogatási forint mellé ugyanekkora összeget kell a vállalkozásnak mozgósítania. Ez alapján az 1. ütem úgy 200 milliárd forintnyi mozgósítást jelent, a második pedig további 40 milliárdot.
A tapasztalat azonban az, hogy a támogatási összegnek nem a duplája, hanem inkább a triplája az, ami megmozdul, így az első két ütem összesen körülbelül 390 milliárd forint gazdasági hatást generálhat.
Hogyan látja jelenleg a magyar KKV-szektor állapotát? Mik az erősségek és mik a kihívások?
A működő KKV-k nagy túlélők, hisz egy sor válságot vészeltek át, ideértve a COVID-ot, az energiaár-sokkot, illetve a háborús-inflációs környezetet is. A 2024-es adatok alapján mostanra elkezdett kiegyenlítődni a megszűnő és alakuló cégek száma, ami korábban negatív irányba billent.
A foglalkoztatás magas: a szektorban 2,4 millió ember dolgozik, ami közel teljes foglalkoztatást jelent.
Tovább dolgozunk a magyar kkv-k megerősítése érdekében, mert ők jelentik a magyar gazdaság gerincét, akik munkát és megélhetést adnak a családoknak. Az a célunk, hogy a kkv-k hatékonyabbá, termelékenyebbé és versenyképesebbé váljanak.
A vállalkozások óvatosak, likviditást óvnak, a fejlesztéseket világos megtérüléshez kötik – ezért is kulcs a kamattámogatott források biztosítása. Kihívást jelent ugyanakkor a szakemberhiány, amely az IT mellett a hagyományos iparágakban is jelentkezik.
A hitelezettségi mérték is visszafogott jelenleg: látható, hogy egész Közép-Európában jóval alacsonyabb a hitelezési aktivitás, mint Nyugaton.
A beruházási kedv pedig továbbra is visszafogott, részben azért is, mert globálisan is nyomottak a piacok. A kormány célja változatlan: stabil, kiszámítható és biztonságos környezetet adni a vállalkozásoknak, amit a Demján Sándor Program eszköztára is támogat.
Mennyire nyitottak a KKV-k az exportra?
Jelenleg úgy 35 ezer vállalkozás exportál, ebből 17 ezer magyar tulajdonú, de köztük sok a nagyvállalat.
A KKV-k exportjának növeléséhez a kormány és az EXIM közösen olyan konstrukciókat dolgozott ki, amelyek nemcsak a már exportáló, hanem az exportálni tervező cégek számára is elérhetők.
Nemcsak kedvezményes hitel, hanem kifektetéshez szükséges forrás, tőkefinanszírozás vagy lízing is igényelhető. A kezdeti 500 milliárdos keretet kétszer emelték, jelenleg 700 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 450 milliárdra már szerződés is született, a kereslet tehát jelentős.
A munkaerőpiac jelenleg kevésbé feszes. Mennyire könnyű vagy nehéz a munkavállalók megtartása a KKV-knál?
A munkavállalók megtartása több tényezőn múlik.
A cégek számára egyre fontosabb a képzés, mert így tudják szinten tartani a tudást. Közben a mesterséges intelligencia előretörése miatt új kompetenciákra lesz szükség szinte minden ágazatban.
A bérek vásárlóereje éves alapon 9%-kal nőtt, ami költségoldali nyomást jelent a cégeknek, ezért a vállalkozásoknak hatékonyságot kell növelniük.
Számos tanácsadási és mentorprogram elérhető, amely csökkenti az információhiányt anélkül, hogy költséget jelentene a cégeknek – ezek igénybevétele kulcsfontosságú.
Az innováció terén hogy állnak a hazai kis- és közvállalkozások régiós összehasonlításban?
Az elmúlt két-három évben a vállalkozások kétharmada nem költött innovációra, pedig ez határozná meg leginkább a jövőjüket.
A kutatások szerint egy középvállalatnak évente legalább 10 millió forintot kellene K+F-re fordítania.
Az utóbbi időben több adócsökkentés és adminisztrációs egyszerűsítés is megjelent. Milyen hatások várhatók, és jöhetnek-e továbbiak?
Az Országgyűlés által elfogadott adócsomag éves szinten 80–90 milliárd forintnyi adóteher-könnyítést hoz. Emellett vannak nem számszerűsíthető, de jelentős adminisztrációs könnyítések is – például ritkább bevallási kötelezettség.
Az intézkedések összesen 230–250 ezer vállalkozást érintenek, legnagyobb számban az egyéni vállalkozókat. Őket például az áfamentesség értékhatárának emelése, a szochoalap szorzóinak eltörlése és a költséghányad bővítése is érinti.
A középvállalatok is érintettek, például a KIVA szabályainak módosítása miatt. Emellett jelentős könnyítés az üzemanyagot érintő jövedéki adó esetében az emelés elhalasztása is, amely nemcsak a cégeket, hanem a magánszemélyeket is érinti.
Ha a Demján Sándor Program forrásait és az adóintézkedések hatásait együtt vizsgáljuk, összesen pluszban úgy 2800 milliárd forint válik elérhetővé a vállalkozások számára, ami mintegy 400 ezer cégnek jelenthet valamilyen formában segítséget.
