A kormány családpolitikai intézkedéseit, köztük a 30 évesnél fiatalabb anyák személyi jövedelemadó-mentességének bevezetését elemezték közgazdászok, arra keresve a választ: az anyagi juttatások eredményeznek-e több gyereket és fiatalabb anyákat?
Magyarországnak van egy bevált, működő receptje a demográfiai kihívásokra, a népességfogyás megállítására – ezt Varga Judit, egykori igazságügyi miniszter, ma az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke mondta a Normalitás védelme és az együttműködés erősítése az EU többszintű kormányzásában nevű rendezvényen a napokban.
Hogy ez mennyire igaz, három közgazdász, Kuncz Izabella, a Corvinus Egyetem adjunktusa, Németh Petra, ugyancsak a Corvinus adjunktusa és Szabó-Bakos Eszter, a Corvinus docense vizsgálta, elemzésük a Közgazdasági Szemlében jelent meg.
Az gyorsan kijelenthető: 2022-ben az EU-n belül Magyarországon csökkent a leggyorsabban a népesség, így változatlan nyugdíjrendszer mellett egyre nagyobb teher hárul az aktív dolgozókra, miközben emelkedik a nyugdíjas szegénység veszélye.
A szerzők kiemelik: 2001 és 2011-között 1,8 évvel emelkedett a szülési átlagéletkor – vagyis ennyivel később vállaltak gyereket a magyar nők.
A 2011 és 2021 között már “csak” 0,6 évvel emelkedett az első gyermek vállalásának életkora – vagyis itt valódi lassulás következett be.
A szerzők szerint az szia-mentesség bevezetésével a kormány azt akarja elérni, hogy minél korábban szüljenek a nők, ami várhatóan emeli a születésszámot is. Nemzetközi példák is azt igazolják: minél fiatalabban szül valaki, annál könnyebben vállal több gyermeket.
A kutatók – korábbi vizsgálati anyagok felhasználásával – megállapították: “a nők gyermekvállalási döntését főként a karrierrel kapcsolatos költségek befolyásolják, ez alapján határozzák meg a számukra optimális anyai életkort.
Költségként felmerül egyrészt a szülési szabadság alatt bekövetkező bércsökkenés, másrészt a munkapiacon kívül töltött idő alatt az emberi tőke amortizálódása, amely indirekt módon szintén negatívan befolyásolja az életpálya-jövedelmet. Az anyákat érintő bérszakadék az anyák és a hasonló jellemzőjű gyermektelen nők bére közötti különbséggel mérhető.
A szakirodalom erre sokszor mint az anyasági bérhátrányra hivatkozik, amely a kelet-közép-európai országokban a legmagasabb az EU-n belül. „A gyermekvállalás életre szóló költsége tehát – különösen a korai gyermekvállalásé – igen jelentős a magasan képzett nők számára, vagyis a szülés késleltetése a racionális döntés számukra.”
A kutatók egyenletekbe kényszerítették szülő nőket és a megszületésre váró babákat. Az eredmény: az szia-mentesség bevezetése “az egyik célját ugyan elérheti: bevezetésének hatására, ha csekély mértékben is (a 0,97 százalék a 2022-es adatok alapján körülbelül 858-cal több gyermeket jelent), de több gyerek születik. A másik cél, miszerint csökkenjen a szülő nők átlagos életkora, nem teljesült.”
Az egyetlen vígasz – ugyancsak a modellszámítások eredményei hivatkozva -, hogy lényegében semmibe nem kerül az intézkedés a költségvetésnek. Ugyanis az adókedvezmény mindössze 0,0005 százalékkal csökkenti a költségvetési bevételeket, de az általa generált jövedelememelkedés a termékek és szolgáltatások iránti kereslet megugrásával 0,00049 százalékos növekményt eredményez.