A globális áramtermelés talán leggyorsabban fejlődő területe a kis, moduláris atomreaktorok (SMR) piaca. A fő előny ugyanis az, hogy ez az erőmű folyamatosan tud áramot termelni, de egyáltalán nincs emissziója. Vagyis olyan, mint a hagyományos atomerőművek, csak ennek talán nem fog évtizedekig tartani a megépítése.
Magyarország merész vállalkozásba fogott, a kormányzati illetékesek (Orbán Viktor kormányfő, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve a leggyakrabban Lantos Csaba energiaügyi miniszter) előszeretettel nyilatkoznak arról, hogy Magyarország elindul a kis moduláris reaktorok (SMR) irányába. Szakmai alapon Lantos Csaba ezt már gyakran kilátásba helyezte, a másik két politikus leginkább azután beszélt erről, hogy tavaly novemberben magyar politikai küldöttség járt Donald Trump amerikai elnöknél, ahol
a megállapodások egyik eleme az volt, hogy Magyarország legfeljebb 10 (nyilván amerikai technológiájú) SMR építését vállalja, amelyek együttes értéke elérheti a 20 milliárd dollárt.
Szuper termék, csak még alig létezik
Ha majd bemutatjuk az SMR-ek jellemzőit, látni fogjuk, hogy nagyon sok előnye van ennek az erőműtípusnak, csak gyorsan szögezzünk le egy nagyon fontos korlátot,
ma ezeknek az SMR-eknek még nincs kiforrott prototípusa, egységes technológiája, nincs bevett gyakorlat az engedélyeztetésre, a működtetésre. vagyis sokan fejlesztenek, de a tömeges eladásokig még nem jutott el a világ.
Így tervezni vele, akkor ez nem lehet könnyű – gondolhatnánk, mert valójában egy hatékony erőműtípus bevezetése évtizedek, akár évszázadok munkája.
2025 például azt az érdekes áttörést hozta, hogy az Európai Unióban a naperőművekkel és a szélerőművekkel előállított villamosenergia már meghaladta a fosszilis energiahordozókból (gáz, szén, olaj) előállított áram mennyiségét.
Szép siker, és biztos azt gondoljuk, hogy a nap és a szél energetikai hasznosítása milyen kiváló, új találmány. Pedig, dehogyis, nemcsak a szélmalmokra, vagy az üvegházakra, de a klasszikus gőzgépek meghajtására is már több mint egy évszázada próbálgatták a napot és a szelet.
John Ericsson, a félelmetesen sok találmánnyal rendelkező svéd származású, de Angliában és az Egyesült Államokban dolgozó mérnök-feltaláló 1870-ben építette fel az első napenergiával működő gőzgépét.
Miért bízunk mégis benne?
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a nukleáris erőmű maga nem új találmány, vagyis nem a semmiből kell kifejleszteni a kisebb, rugalmasabb, moduláris típusait, és olyan nagy erőkkel és annyi tőkével fejlesztik éppen a világban, hogy az bizakodásra adhat okot.
De kezdjük talán azzal, hogy miért olyan vonzó ez a kisebb atomerőmű?
- Az SMR kibocsátásmentes technológiával tud áramot előállítani.
- Más kibocsátásmentes technológiákkal ellentétben ez nem ciklikus, nem időjárásfüggő termelés, hanem lehet akár folyamatos is.
- A nagy atomerőművi projektek engedélyeztetésben, időben és költségekben borzasztóan elúsznak, ha sikerülne az SMR-t szabványosítani, az sokkal gyorsabb lehetne.
- Az SMR modulokból épül fel, könnyen növelhető az igények szerint a mérete.
Kik fejlesztenek?
Donald Trump híres arról, hogy mennyire kedveli a fosszilis anyagok kitermelését és felhasználását. Ez így van, de azt tudta, hogy az Egyesült Államok éppen nagyon hisz az atomerőművekben és az SMR-ekben is, és erre is van egy nagy amerikai stratégia?
Az illetékes intézmény, a U.S. Department of Energy (DOE) Office of Nuclear Energy (NE) 2025 végén hirdetett egy nagy stratégiát, amelyben a távlati cél az, hogy 2050-re 400 GW legyen az összes atomerőművi kapacitás.
Mint ezen a nagyon látványos ábrán látszik,jelenleg csak 97 GW a kapacitás, amivel így is az Egyesült Államok a világ legnagyobb nukleáris energia termelője, megverve Franciaországot és Kínát.
Meglepő, de a régiónkban legismertebb atomnemzet, vagyis Oroszország a hazai nukleáris kapacitásait tekintve, a kanyarban sincs, persze, ott annyi az olcsó földgáz, hogy erős nyomás nem is volt az atomerőművek fejlesztésére. Az amerikai tervekben, nagyon komoly SMR kapacitások is vannak, jelenleg ennek a Westinghouse nevű cég az amerikai éllovasa.
Ráadásul, ami még nagyon ígéretes, hogy egyáltalán nemcsak az államok, de az AI nagy energiafelhasználói is szeretnének tiszta, azaz kibocsátásmentes energiát.
Így SMR-t fejleszt az Amazon, a Googleés a Microsoft is.
Magyarországon is csócsáljuk
Itthon is van már a politikusi szándékokon túl, kifejezetten erre szakosodott szakmai intézmény is, ez a BME (TTK) Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontja.
Eddig főleg előnyökről beszéltünk, de nem szabad úgy tenni, mintha nem lennének hátrányok, vagy legalábbis ne lennének hangos ellenzők.
A nukleáris energiának mindig lesznek kritikusai, akik attól tartanak, hogy óriási biztonsági kockázat egy nukleáris létesítmény, vagy később az atomszemét tárolása, de azért egy biztonságos és a hagyományosnál sokkal rugalmasabb nukleáris technológia tényleg nagy kincs lenne a magyar energiamixben.
Ha ugyanis elfelejtjük a gigantikus, Paks-szerű létesítményeket, akkor a sokkal kisebb, mikro-, kis- közepes nukleáris reaktorok alkalmasak lehetnek egy nagyobb ipari felhasználó, egy település, de akár egy óceánjáró tanker önálló energiaellátásának biztosítására is, utóbbi azt is mutatja, hogy akár hordozható is lehet egy ilyen moduláris reaktor.
A világban nagyon sok technológiai fejlesztés zajlik, az általunk választott amerikai mellett erős a kínai, a koreai, a brit SMR-ipar.
Csak ez egy olyan verseny, ahol valakinek győznie kellene, mert az SMR akkor lesz igazán gazdaságos, ha tömegtermelésben készülhetnek el az eszközök, ehhez pedig győznie kell majd egy, vagy legfeljebb két-három szabványnak.
Magyarország reálisan nem lesz technológiai éllovas, mi vevők leszünk csak, nem a mi, legfeljebb10 SMR-ünk fogja eldönteni a globális versenyt. Ugyanakkor az AI és a nagy AI-kötődésű vállalatok annyira hatékonyak, hogy abban bízhatunk, hogy amennyiben ők fantáziát látnak ebben, akkor nagyon gyors lesz az innováció.
És ami az áramtermelésben nagy előny, vagyis egy rugalmas és tiszta energia, az ugyanúgy előny lehet még egy csomó területen, említettük az óceánjáró hajókat, de gondolhatunk a tengeralattjárókra, a fűtésre, a nehéziparra.
Biztos, hogy az atomtól mindig félni fogunk egy kicsit, de azért a vele elérhető emissziócsökkentés olyan előny, amire szintén biztosan növekvő lesz az igény.
Mikor lehet meg az első magyar SMR, 2035, 2040?
Nem tudjuk, de, hogy középtávon jó eséllyel ez lehet az egyik legmeghatározóbb hazai energiatermelő eszköz, az egyre valószínűbb.
