Kihívások, fejlesztések, közép és hosszú távú célok – a 2025-ös MVM Future Talks talk show keretében szakértők járták körül az asztronautika jelenét és jövőjét. A műsorban Puskás-Dallos Peti és Szirmai Gergely egy marsi bázison és egy űrállomáson beszélgettek a vendégekkel, akik beszéltek az űrjog, az űrorvoslás, illetve az űrbányászat fontos kérdéseiről, de arról is, hogy az űrkutatás más, izgalmas területein milyen fejlemények történtek az elmúlt időszakban.
Nem vagyunk már nagyon messze attól, hogy emberek ezrei élhessék mindennapjaikat a Föld határain kívül. Amiről néhány évtizede még sci-fi íróktól hallottunk, hamarosan valóság lesz – már ha meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyek egyre kevésbé ugyan, de valamennyire még mindig hátráltatják az űr meghódítását.
A 2025-ös, sorban hatodik MVM Future Talks talk show elején a műsorvezetők, Puskás-Dallos Peti és Szirmai Gergely Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajóssal beszélgettek a „Marson”. Az asztronauta mesélt saját tapasztalatairól, az űrhajóssá válás izgalmas útjáról, és arról, milyen érzés apaként vállalkozni a küldetésre. A műsorvezetők a meghívott szakértőkkel egy marsi bázist idéző stúdióban folytatták a beszélgetést.
A témákat kommentálta Neil deGrasse Tyson nemzetközileg elismert amerikai asztrofizikus is.
Beszélt például azon megoldásokról, amelyeket az űr sajátosságai okozta problémák kiküszöbölésére alkalmaznak. Tyson elmondta, mint azt a sci-fikben is láthatjuk,
az űrhajók forgatásával mesterséges gravitációt idézhetünk elő. Dr. Hirn Attila mérnök-fizikus hozzátette, hogy bár ez a megoldás elméleti síkon létezik, mégis gazdaságosabb az űrhajósokat rehabilitálni Földre való visszatérésük után.
Zábori Balázs űripari szakember ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a megoldás elvileg működhet, de
amíg néha autók beindítása is problémát okoz számunkra, addig nem lehetünk biztosak abban, hogy képesek vagyunk egy több ezer tonnás, óriási űrhajó folyamatos forgatását megoldani.
Az emberek Marsra költöztetése elérhető célnak tűnik, jobban tesszük, ha robotokat használunk.
A robotok sokkal alkalmasabbak arra, hogy tudósok legyenek egy bolygó felszínén, mint maguk a tudósok. Ha megnézed az éppen a Marson lévő rovert, tele van műszerekkel és elvégzendő tudományos kísérletekkel. Ha én elmennék a Marsra, az egyik ilyen műszert használnám a mérésekhez. Szóval igazából emiatt nem is kell ott lennem
mondta Tyson.
A legnehezebb tényező az ember lesz, megfelelően életben tartani, és fenntartani az egészségi állapotát
tette hozzá Dr. Boross Katalin űrorvostan-kutató, aki az űrutazás emberi testre és elmére gyakorolt hatását boncolgatta.
Zábori Balázs szerint ugyanakkor elkerülhetetlen lesz, hogy más bolygók felé terjeszkedjünk, mert a Föld erőforrásai végesek, ahogy a férőhely is. Bár az élelmiszer mellett az áramellátás és a pontos landolás, valamint a sugárzás is kihívást jelent jelenleg, Zábori úgy gondolja, még a mi életünkben ember lép majd a Marsra.
Markovics Botond (Brandon Hackett) sci-fi író közreműködésével a műsor résztvevői megvitatták, mi az, ami az űrben a valóságban is úgy történik, ahogy a filmekben látjuk, és miért probléma, hogy a tűz másképp viselkedik súlytalanságban.
„Alacsonyabb hőmérsékleten kezd égni a láng […], sőt, néha olyan alacsony hőmérsékleten ég (mert nem olyan hatékony az égés), hogy ennek következtében szinte nem is látható szabad szemmel. És mivel alacsonyabb hőmérsékleten ég, ezért tovább fog égni, mert lassabban fog lezajlani az égési folyamat” – mondta Zábori, aki megjegyezte, ez azért gond, mert előfordulhat, hogy egy űrállomáson tűz keletkezik, és azt nem látják.
Szó esett továbbá az űrliftről, amit a Japánok már fejlesztenek, de a műsor szakértői egyetértenek abban, hogy felesleges és megvalósíthatatlan – sőt, jó eséllyel előbb fogunk teleportálni, mint működő űrliftet fejleszteni.
A térhajtómű is szuper lenne, de egyelőre az újrahasznosítható űrrakéták jelentik az űrutazás fejlesztésének következő lépcsőfokát.
Markovics és Zábori kitértek a generációs hajókra is, amelyekkel emberek generációi utazhatnak, egyetlen emberöltő alatt elérhetetlen távolságokba, és arra, miért nem lenne baj, ha az embrióként űrbe küldött embereket robotok nevelnék fel.
A műsor második felében Dr. Kristóf Péter űrgazdasági szakértő, Horváth Gyula műholdfejlesztő, és Dr. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója léptek színre, hogy az űrbányászatról, az űr meghódításának gazdasági és jogi aspektusáról értekezzenek. Véleményük szerint nem csak az űrszemét jelent problémát, hanem a műholdak is. „Amikor a MASAT-1 műholdat építettük, akkor gyakorlatilag ütközési előrejelzés, ami potenciális kereszteződés műholdpályák között, havonta volt 2-3. Most naponta van ennyi, merthogy menet közben a Starlinkek is felmentek,
16000 aktív műholdunk van fönt. Ehhez képest 180 ezer van előjegyezve, és még 2 millió van talonban. […] Ha nem vigyázunk, ennyivel több űrszemét lesz” – emelte ki Horváth Gyula.
Záró gondolatként Horváth elmondta, hogyan érdemes a területhez hozzáállni: „Zsákutcában sem szabad a fékre lépni, az űripar, űrtevékenység ilyen dolog, mert kiderülhet, mire odaérsz a végére, hogy nem zsákutca. És legtöbbször kiderül egyébként. Valahogy mindig meg tudjuk oldani technológiailag, tudomány szempontjából, úgyhogy én azt üzenném, hogy most van az az idő, amikor padlóig kell nyomni a gázt. Meg kell oldani azt az alapvető önsorsrontó helyzetet, amiben most vagyunk, de ebből a szép, új jövőből akkor lesz valami, ha most megyünk előre.”
A teljes adás az mvmfuturetalks.hu oldalon és az MVM Zrt. YouTube csatornáján nézhető meg.
Az MVM Future Talks idei dokumentumfilmjében Puskás-Dallos Peti Tokióig utazott, hogy kiderítse, ki birtokolja majd az űrt, ha az emberiség a Föld határain túl is területet szeretne foglalni. A film az mvmfuturetalks.hu oldalon látható.
