Egy Seattle melletti garázsban az informatika múltja és jövője találkozik. Darko Mesaroš, az Amazon Web Services (AWS) fejlesztői szakértője régi számítógépeket gyűjt, restaurál és kelt új életre. A Commodore 64, az IBM PC és egy több mint negyvenéves távgépíró nála már a legmodernebb mesterségesintelligencia-modellekkel is képes kommunikálni. A különös kísérletek azonban nem pusztán technológiai játékok. Sokat elárulnak arról is, milyen tudásra lesz szükségük a jövő informatikusainak.
Egy 1984-es IBM PC XT zöld monitorján lassan, karakterenként jelenik meg a szöveg. A számítógép több mint negyvenéves, mégis egy modern mesterséges intelligenciával folytat beszélgetést. A gép előtt Darko Mesaroš ül, az Amazon Web Services (AWS) Distinguished Developer Advocate szakértője, aki szabadidejében egy különleges, működő számítógép-múzeumot hozott létre Seattle közelében, saját garázsában.
Ez a számítógép idősebb nálam. Mi lenne, ha képes lenne beszélgetni egy nagy nyelvi modellel?
idézte fel egyik kísérletének kiindulópontját Mesaroš, aki november elején közép- és kelet-európai technológiai újságíróknak mutatta be gyűjteményét és legújabb fejlesztéseit.
A régi számítógépek iránti érdeklődése gyerekkorából ered. Szerbiában nőtt fel, ahol 1991 és 2003 között egy Commodore 64 jelentette számára a számítástechnika világát. Ma már a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia területén dolgozik, de a régi gépek iránti kíváncsisága megmaradt. Garázsában különböző korszakok számítógépei sorakoznak, amelyeket nem egyszerűen kiállítási tárgyként őriz. Azt szeretné, hogy évtizedekkel a gyártásuk után is használhatók legyenek.
Amikor egy régi távgépíró találkozik az AI-jal
A garázs egyik legérdekesebb kísérletében egy 1982-es DEC távgépíró kapcsolódik a modern mesterséges intelligenciához. A berendezésnek nincs képernyője. A válaszokat papírra nyomtatja. Mesaroš találó megfogalmazásával ez a „mesterséges intelligencia papíron”.
A technikai megoldás egyszerre egyszerű és ötletes. A régi gép soros kapcsolaton keresztül továbbítja a karaktereket, egy apró modememulátor pedig a jeleket modern hálózati kommunikációvá alakítja. A háttérben egy konténerben futó alkalmazás dolgozik, amely az AWS nyílt forráskódú Strands Agents fejlesztői eszközkészletét használja és az Amazon Bedrock szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a mesterségesintelligencia-modellhez. Hasonló módon egy Commodore 64 is képes kommunikálni a mai AI-rendszerekkel. A kísérletek egyik tanulsága, hogy a különböző korszakok technológiái között a közös szabványok és kommunikációs protokollok teremtenek kapcsolatot.
A történet igazi hősei a szabványok. Régen megegyeztünk abban, hogyan kommunikáljanak egymással a modemek és a terminálok. Ma pedig abban, hogyan használjanak eszközöket és kommunikáljanak egymással az AI-ügynökök
fogalmazott Mesaroš.
De vajon mi értelme egy több évtizedes számítógépet mesterséges intelligenciához kapcsolni? „Hasznos ez? Talán nem. Szórakoztató? Abszolút” – válaszolta a szakember.
A kísérleteknek ugyanakkor komolyabb céljuk is van. A régi számítógépek korlátozott teljesítménye arra kényszeríti a fejlesztőt, hogy alaposan megértse a működésüket, tudatosan tervezzen és olyan problémákat oldjon meg, amelyekre nem talál kész válaszokat.
A mesterséges intelligencia nem teszi feleslegessé a fejlesztőket
Mesaroš szerint a mesterséges intelligencia alapvetően átalakítja a szoftverfejlesztést. Az AI ma már képes átvenni a programkód megírásának jelentős részét, de ebből nem következik, hogy a fejlesztők munkája feleslegessé válna.
A mesterséges intelligencia átvette a programozás egy részét, de a szoftvermérnöki munka mindig is sokkal többről szólt, mint a kódírásról. Meg kell érteni az ügyfelek igényeit, a rendszerek skálázhatóságát, működtetését és felügyeletét. A mérnöki döntések továbbra is kulcsfontosságúak
hangsúlyozta.
A szakember úgy látja, hasonló átalakulás zajlik, mint amikor a felhőtechnológia megjelenésével a korábban elkülönülő rendszergazdai, hálózati és adattárolási feladatok új szerepkörökben egyesültek. A fejlesztőknek most is szélesebb tudásra lesz szükségük. Nem elegendő programkódot írni, érteniük kell a teljes rendszer működését és az üzleti célokat is.
Az AWS Kiro nevű AI-alapú fejlesztői eszköze például lehetővé teszi, hogy a programozás előtt a fejlesztő a mesterséges intelligencia segítségével részletes követelményrendszert, műszaki tervet és feladatlistát készítsen. Ez a specifikációvezérelt fejlesztés különösen fontos lehet az összetett, éles környezetben működő alkalmazások esetében.
Mesaroš szerint nem az lesz a döntő, ki tudja a leggyorsabban előállítani a legtöbb kódot, hanem az, ki képes önállóan, megalapozott döntéseket hozva valódi problémákat megoldani.
A jövő fejlesztőinek legfontosabb képessége a kíváncsiság
A szakember szerint a mesterséges intelligencia korában különösen felértékelődik a kíváncsiság és az elmélyült figyelem. Attól tart, hogy a fejlesztők egy része pusztán az AI által készített megoldások jóváhagyójává válhat, miközben fokozatosan elveszíti a technológia működésének megértéséhez szükséges tudást.
„Bárki megkérhet egy nyelvi modellt, hogy építsen neki valamit. De ha kíváncsi vagy, hajlandó vagy mélyebbre ásni, kísérletezni, és nem mindig a legegyszerűbb utat keresed, akkor valóban létre tudsz hozni valami újat” – mondta. A pályakezdőknek is azt tanácsolja, hogy bátran használják a mesterséges intelligenciát tanulásra, de ne bízzanak rá minden döntést. Építsenek saját projekteket, kísérletezzenek, és merjenek hibázni.
Az egyik kérdés, amit állásinterjúkon felteszek: mi volt az utolsó dolog, amit elrontottál? Amikor megjavítod azt, amit elrontottál, akkor tanulsz igazán.
A Seattle melletti garázs ezért jóval több különleges technológiai gyűjteménynél. A negyvenéves számítógépek és a legújabb AWS-technológiák találkozása azt mutatja meg, hogy az informatika fejlődése nem egyszerűen a régi eszközök lecseréléséről szól. A technológia folyamatosan változik, de a problémamegoldás, a kreativitás és a kíváncsiság továbbra is a jó mérnök legfontosabb eszközei maradnak.
