Lehet, hogy tényleg élet volt a Marson? A NASA, az amerikai űrkutatási hivatal kutatói által az Astrobiology folyóiratban publikált jelentés sszerint nem biológiai forrásokkal nehéz magyarázni a Marsról szedett kőzetmintákban található szerves anyagok bőségét. Ha a további kutatások kimutatják, hogy régen élet volt a vörös bolygón, az az emberiség legnagyobb felfedezése lenne.
A Marson dolgozó Curiosity jármű 2025-ben talált olyan kőzetmintákat, amelyben lévő szerves anyagokat hosszan vizsgálták a tudósok – íja a NASA .
Az Astrobiology folyóiratban megjelent cikkben a kutatók azt állítják, hogy mivel a figyelembe vett nem biológiai források nem tudták teljes mértékben megmagyarázni a szerves vegyületek bőségét, ezért ésszerű feltételezni, hogy élőlények alkothatták őket.
A következtetés levonásához a tudósok laboratóriumi sugárzási kísérleteket, matematikai modellezést és a Curiosity adatait kombinálták, hogy „visszatekintsenek” körülbelül 80 millió évre – azaz arra az időtartamra, amely alatt a kőzet a Mars felszínén ki volt téve az extrém sugárzásnak. Ez lehetővé tette számukra, hogy megbecsüljék, mennyi szerves anyag lehetett jelen, mielőtt a kozmikus sugárzás hosszú távú hatásának következtében megsemmisült.
A válasz pedig, hogy ha ennyi megmaradt, akkor régen sokkal több ilyen anyag lehetett, mint amennyit a tipikus nem biológiai folyamatok előállíthatnak.
A vörös bolygón régen folyékony víz volt
A Mars a Naprendszerünk egyik legizgalmasabb égitestje. Egykor folyékony víz volt a felszínén és alkalmas lehetett az életre. A korai Mars nagyban hasonlíthatott a Földre, akár kék bolygó is lehetett. A köztudatban most mindenki vörös bolygóként ismeri a Marsot a környezetében lévő vasoxidok, a rozsdák okozta elvörösödés miatt. De nem mindig volt ez így – mondta a Jazzy rádiónak adott interjúban Fockter Zoltán, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.
Régen a Marsnak nagy globális mágneses tere volt, ami nagyon fontos az élet számára, mert egyfajta pajzsként funkcionál a világűrből jövő nagy energiájú sugárzásokkal szemben. A Földnek a mai napig van ilyen mágneses tere.
A Mars ezt a mágneses terét elveszítette, és ezáltal védtelenné vált a sugárzásokkal szemben, és ez felperzselte a bolygót. Tulajdonképpen azzá a hideg, sivatagos vidékké alakította, amilyennek ma is látjuk. De ez nem volt mindig így.
Nagyon sok kutató szerint, amikor a Naprendszer fejlődése elindult, az élet kialakulásának idejében, a Marson is megvoltak ugyanazok a körülmények, amik az élet kialakulásának a lehetőségét biztosítani tudták.
Olyan elméletek is vannak, miszerint nem is a Földön alakult ki az élet, hanem a Marson, csak aztán később átjutott a Földre. Ezt spóraelméletnek híják a kutatók. Sok szakcikk leszögezi azt, hogy nincs arra egyértelmű bizonyítékunk, hogy az élet a Földön alakult ki.
Könnyen lehet, hogy a Marson alakult ki. Becsapódott egy aszteroida a Marsba, az ott már jelenlévő baktériumok, különböző mikrobák által szennyezett kőzet a világűron keresztül eljutott a Földre. Itt lehullott és elvetette az élet magvait. Ilyen forgatókönyvek is elképzelhetőek.
Nagyon sok jel utal arra, hogy lehetséges, hogy bizony a Marson élet volt – mondta Fockter Zoltán.
Szénvegyületek és az élet
A Curiosity marsjármű nagy mennyiségű szerves anyagot talált a Marson. Ez azonban nem azt jelenti, hogy életet találtak. A szerves anyagok lényegében szénvegyületek. A szerves anyagok pedig az élet építőkövei.
Szerves anyagok vannak a világűrben is, például üstökösök felszínén, vagy hatalmas csillagközi felhőkben. A csillagkeletkezési területeken spektroszkópiai módszerekkel sikerült kimutatni a szerves anyagoknak jelenlétét. Ezek különböző kémiai folyamatok hatására létre tudnak jönni, élettől függetlenül.
A Marson talált hosszú szénláncú szerves anyagokkal kapcsolatban a kutatást végző NASA tudósok megjegyzik, hogy valószínű, az életnek köze van ehhez a dologhoz. De könnyen elképzelhető egy olyan geokémiai vagy kémiai folyamat is, amit most még nem ismerünk, és az élettől független.
Azáz százalékosan nem lehet kijelenteni, hogy amit most találtak, az élet által jött létre – emelte ki a csillagász.
De itt a Földön az ilyen anyagok az élettel összefüggésben jelennek meg.
Ha csak a földi tulajdonságokat vesszük alapul, akkor azt valószínűsíti ez a felfedezés, hogy a Marson egykor lehetett élet.
De a Mars az nem a Föld. Erről sem szabad megfeledkezni – emtte ki Fockter Zoltán.
Lehetnek még olyan tényezők, amiket nem ismer a tudomány.
Élet a Marson – az emberiség legnagyobb felfedezése lenne
Ha a Marson sikerülne bebizonyítani, hogy van élet, akkor az azt bizonyítaná be, hogy az élet annyira strapabíró, hogy egy marsi környezetet is túlél, és egy sokkal gyakoribb jelenség, mint ahogy most gondoljuk.
A mars élet bizonyítása egy világkép formáló felfedezés lenne.
Olyan elképzelés is van, hogy mélyen a talajban, ahova a sugárzások nem érnek el, akár a mai napig mikrobiális, bakteriális formában elképzelhető az élet. Ezt nagy erőkkel kutatják. A probléma ezzel csak az, hogy ahhoz, hogy ezt meg tudjuk vizsgálni, le kéne fúrni több méter mélyre a Mars talajába.
A legmélyebb fúrások eddig hatvan centiméter mélyig jutottak le.
Hogy sokkal lejjebb fúrjanak, akár 6-10 méterre, ahhoz nagyon komoly berendezésekre lenne szükség.
Egy biztos, az ilyen mennyiségben detektált szerves anyag koncentrációja már nem magyarázható aszteoridákból vagy üstökösökből származó becsapódásból.
A vizsgálatokat folytatják, de ez az első komoly publikáció arról, hogy akár élet is lehetett a szomszédunkban.
