Miért fontos a gazdaságnak, hogy a 81 éves Joe Biden, vagy a 77 éves Donald Trump lesz a következő amerikai elnök? Valójában a kérdésre túl egyszerű válaszolni. Naná, hogy fontos az, hogy ki vezeti a világ leghatalmasabb gazdaságát. De most azért olyan fokozottabb tétek is az asztalon vannak, hogy a régi-új elnök mennyire szeretné folytatni Ukrajna támogatását, vagy mennyire szeretne összeütközni Kínával.
Ma, az úgynevezett szuperkedden egyszerre 15 államban döntik el, hogy ki legyen Joe Biden kihívója a novemberi elnökválasztáson. (Frissítés: Trump és Biden is nagy arányban nyert az úgynevezett szuperkedden.)
Az amerikai elnökválasztásról biztosan lehetne óvatosan fogalmazni, de azért nem igazán érdemes finomkodni.
A demokratákat szinte biztosan Joe Biden, míg a republikánusokat szinte biztosan Donald Trump fogja képviselni a 2024. november 5-i (keddi) elnökválasztáson.
Ilyen lefutott előszezonra, azért régen volt példa, hiszen az előválasztás nem szokott már februárban formalitássá degradálódni.
A gazdaság is nagyon készül
Az Egyesült Államokban a tőzsdével kapcsolatban mindenről hosszú idősorok vannak, hogy teljesítenek a piacok a demokraták és a republikánusok alatt, mikor vár váltást és mikor kontinuitást a piac, de a cikkek azt is megmutatják, hogy melyik cégnek ki a kedvezőbb, illetve a demokraták és a republikánusok (mármint a politikusok) milyen részvényeket tartanak.
Ezek tényleg nagyon érdekes összeállítások.
Ha megnézzük például, hogy a gazdaság kinek drukkol, hagyományos értékválasztásokat le tudunk írni.
A demokratákat a filmipar, a netes (informatikai) világ, a gyógyszeripar innovatívabb része, a megújuló energia, illetve a szakszervezetek kedvelik. A republikánusokat a szállítmányozók, a farmerek, a hagyományos energiatermelők, a dohányipar, az acélipar, a cukoripar és a fegyverlobbi.
De azért ezekben az értékválasztásokban nagyon sok minden keveredhet.
Mindenesetre, ha pár kifejezetten demokrata és pár republikánus papírt kellene megnevezni, akkor demokrata az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, illetve a Salesforce és republikánus a Lockheed Martin, a Boeing, a Wal-Mart, a Coca-Cola, illetve a Conoco.
Trump inkább befuthat
Mindenesetre, ha elfogadjuk, hogy Biden és Trump fog megküzdeni, azt is elmondhatjuk, hogy ma talán még fej-fej mellett állnak, és amikor a gazdaság nincs rossz állapotban (most nincs igazán), akkor ez inkább a regnáló elnök győzelmét sejteti, de valamiért most mégis Trumpnak adnak árnyalatnyival nagyobb esélyt a fogadóirodák elemzői.
Ha valaki 100 dollárt tesz Trump győzelmére 130 dollárt kaphat vissza, ha Bidenre tesz ugyanennyit 175-öt.
Mindenesetre az látszik, hogy mindkét jelöltet eléggé utálják a másik oldalon, vagyis a népszerűtlen, morálisan is megkérdőjelezett, öregnek és alkalmatlannak tartott és igen megosztó jelöltek között inkább az fog dönteni, hogy ki mennyire tudja mozgósítani a másik ellen szavazó híveit, vagy „kényszerhíveit”.
A mozgósításban inkább a republikánusok állnak jól, de ha esetleg Trump kellemetlen kampányba keveredik (elég gyakran téveszt nagyokat, vagy mond konfrontatívakat), akkor megvan az esélye annak, hogy egy kisebb részvételi arány mentén a szavazók egy része ugyan nem tudja jó szívvel Bidenre adni a voksát, de Trumpra sincs kedve szavazni, így kimegy inkább egyet kirándulni, nem megy el szavazni.
Trump esetében azért annak is van némi, nem túl magas esélye, hogy valamilyen erősebb jogi ügybe keveredik, akár meg is hiúsul a jelöltsége.
A fő témák
Ha most három fő kampánytémát kellene megnevezni, akkor amerikai gazdaság, Ukrajna támogatása és Kína elleni intézkedések lennének a fő topikok.
A gazdaságban pedig a letiltásáig nagy twitterező Trump valamiért hitelesebbnek tűnik. Róla elhitték anno, hogy az ő érdeme, amikor állandóan kiposztolta a magas tőzsdeindexeket, Biden idején (noha a tőzsdeindexek még magasabban vannak) már inkább a visszaesés hangulata rögzült a szavazókban.
Donald Trump fő kampányüzenetei akár itthon is ismerősen csenghetnek: az elnöknek az amerikaiak érdekeit kell követni, tegyük naggyá az Egyesült Államokat, illetve, rosszabbul élünk, mint 4 éve.
Trump még tud mit ígérni
És bár lehet, hogy a most javasolt Trump-intézkedések semmi jót nem hoznának, de Bidennek nincs könnyű dolga, hiszen ő mit ígérhetne?
Mindenki azt várja tőle, hogy lépjen most, ha van valami a tarsolyában.
Trump viszont így könnyen mondhatja, hogy magasabb importvámot vezet majd be általánosan is, de a kínaiak ellen extra intézkedések is lesznek, vagy korlátozza a bevándorlást, adócsökkentést fontolgat.
Emellett a szokásos drasztikusságával a klímaegyezményeknek, Ukrajna támogatásának is nekimenne, ami mind-mind úgy fordítható le, hogy az amerikai munkavállalóknak maradjon több pénz, munkahely, védekezzünk Kína, a környezetvédők, az ukrajnai pénzelfolyás és a bevándorlók ellen.
Vagyis Trump lett a fehér munkásosztály szószólója, nem pedig a gazdagoké, mint a republikánusok régebben.
Bidennek nehéz dolga van
Joe Bidennek viszont nincs könnyű dolga. Ha nem kellően népszerű most, nyolc hónap alatt nem fog úgy megjavulni az emberek gazdasági érzete, hogy érdemben javuljon az elnök megítélése.
Nem nagyon látszik, hogy mit tudna megoldani a választásig, mivel javíthatná a reputációját, mitől tudna jobb politikusnak tűnni?
Így sokkal inkább olyan elemekben bízhat, hogy Trump még mindig elidegenít bizonyos szavazókat. Elsősorban a republikánus női szavazókat, mert ők tényleg idegenkednek tőle, vagy a republikánus elitet, ők is fanyalognak az „egyszerűbb” kirohanásokon, vagy akár Nikki Haley híveit, mert Trump – a szokásos nyersességével – olyan durván bánik a pártom belüli ellenfeleivel is, hogy az szintén ellenérzéseket szülhet.
Viszont meglepő módon az amerikai elnökválasztáson is egyre fontosabb muszlim vallású szavazók Biden ellen fordultak, mert az Izrael-Hamász háborúban nem fogadják el az Egyesült Államok határozott oldalválasztását.
A tőzsde várakozásai
Említettük már, hogy rengeteg szakcikk jelenik meg arról, hogy a tőzsdék mire számítanak. Nemcsak elméleti szinten, mint ebben a cikkben, de akár egyedi befektetésekre lebontva is elemezgetik a demokrata és a republikánus győzelem hatásait.
A tapasztalatok úgy szólnak, hogy a tőzsde jellemzően erősödik az elnökválasztás évében, ha nincs nagy gazdasági válság ez szinte mindig így történt az elmúlt évszázadban.
A piacok nem szeretik a bizonytalanságot, a megosztottságot, vagyis a szoros eredményt, az újraszámolásokat, de azt sem, ha megosztott a hatalom, vagyis más színű az elnök, más színű a kongresszusi, vagy a szenátusi többség.
Ha mindenféle rezsimet összehasonlítunk, az amerikai tőzsdék átlagosan akkor szárnyaltak a legjobban, amikor tiszta republikánus, majd ha tiszta demokrata hatalom volt és csak ezeket követték a vegyes kombinációk.
Végül egy szintén nagyon sokszor visszatérő megfigyelésről.
Ha a novemberi választás előtti hónapokban intenzíven drágulnak a részvényindexek, akkor az álmoskönyvek szerint a hivatalban lévő elnök nyeri a választást, ha idegesen esnek a piacok, akkor pedig váltás várható.
