Tudta Ön, hogy a zajártalom ugyanolyan káros, mint a légszennyezettség? – Budapest Európa egyik leghangosabbja

Hatalmas “űrhóembert” képez a két összeolvadó fehér törpe
2020-03-03
Több mint 900 ezer munkahelyet érinthet Magyarországon a Mesterséges Intelligencia
2020-03-04
Show all

Tudta Ön, hogy a zajártalom ugyanolyan káros, mint a légszennyezettség? – Budapest Európa egyik leghangosabbja

Sokaknak úgy tűnik, hogy a környezetvédelmi törekvések között a zajszennyezés elleni harc kicsit mostohagyerek. Pedig szakemberek szerint a halált okozó környezetkárosító hatások között a légszennyezés után a második helyen a zajszennyezés szerepel, ami egyre nő. Tegnap volt a Hallás Világnapja, úgyhogy az igazán aktuális kérdésről két szakemberrel beszélgettünk!

Egyre több a zaj környezetünkben. Mennyiben vesszük ezt komolyan?

Hogy a környezetünket uraló zaj hogyan változott az elmúlt évtizedekben, arra hadd szolgáljak a saját emlékeimmel. Én egy tanyán kezdtem az életemet.

Egy út volt mellettünk, ahol a lovaskocsik mellett napjában két autóbusz ment el, egy oda, egy vissza. Ma ugyanazon az úton folyamatos az autóforgalom.

Ha apám a kertet rendbe akarta tenni, akkor a legnagyobb zaj az volt, amikor fente a kaszát. Ma a kerti munkákhoz sokféle gépet használunk és mindegyik nagyon hangos. És ez a csendes vidéki környezet zajosabbá válását mutatja. Mit szóljunk a városokhoz, ahol egész nap zajban élünk – mondja Kiss Sándor a Szent János Kórház audiológus szakorvosa.

A munkahelyi zaj kordában tartására van törvény, a lakókörnyezet zajszennyezésének korlátozása is néha, így a Szigetfesztivál, a Bulinegyed, vagy a repülőtér kapcsán bekerül a köztudatba. Ebben a tekintetben tehát van már némi előrelépés. Ahol viszont nincs, az a szórakoztató ipar és a média zajszennyezésének korlátozása szervezetünkre. Ebben nincs még szabályozás.

Sok panasz érkezett például a szakemberekhez, hogy gyermekeknek tartott rendezvények nagyon hangosak.

A Magyar Tudományos Akadémia Ausztikai Osztályközi Állandó Bizottságában célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk ezeket.

Valóban azt találtuk, hogy e rendezvények kétharmadában kockázatos, vagy veszélyes hangterhelés éri a gyermekek szervezetét.

A hallásukat a rendezvények előtt és után összehasonlítva, kiderült, hogy sok esetben csökkent a fülük működése. Jóllehet ez átmeneti, mégis riasztó, hiszen kisgyerekekről van szó. Ezek után a bizottság szakmai véleményt alakított ki, melyet egy szabályozási tervezet formájában benyújtottunk a minisztériumnak. Ebben javaslatot teszünk, hogy bizonyos életkorú gyerekeknek meghatározott hangerőt elérő helyen mennyi időt szabadna tartózkodniuk. Most várjuk ennek elbírálását– tájékoztat Gáborján Anita, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr Gégészeti Klinikájának adjunktusa.

Ma már vannak online zajtérképek is, amelyek megmutatják, egyes városoknál, vagy azokon belül mekkora a zajterhelés.

Ha valaki valahol él, dolgozik, vagy mozog, nagyon sokat változtatni nem tud az ottani környezet zajmennyiségén. Azt viszont megválogathatjuk, hova megyünk el szórakozni, milyen hangos zenelejátszót használunk. Az utóbbiakba is beépítették már egy bizonyos hangerő fölött kötelező jelleggel a figyelmeztető jelzést.

Ma már a mobilapplikációk segítségével is megmérhetjük környezetünk zajterhelését és láthatjuk, hogy az jó-e még mondjuk a gyermekünknek, vagy saját magunknak.

E tekintetben egyébként nem a plázamozik zaja volt a legriasztóbb, hanem a koncerteké – mondja az adjunktusnő.

Milyen mértékben változott az emberek hallásának minősége a zajkárosodás növekedésére?

Szerencsére nem tapasztalom azt a halláskárosodást, ami megfelelne a zajszennyezés növekedésének, bár lehet, hogy a pácienseim viszonylag csendesebb térségből jönnek. Ugyancsak nem érzékelem az időskori halláscsökkenés fokozódását, inkább hirtelen zajterhelés következtében fellépett hallásproblémákkal találkozom – mondja Kiss Sándor.

 A kétévente kötelező iskolai hallásszűréseknél egyre több gyereknél találnak halláscsökkenést, különösen a legérzékenyebb magas hangok vonatkozásában.

S ha már valakinek fiatal korban károsodik a hallása, ezt egész élete során cipeli magával. S mivel az életkor is kitolódik, arra számíthatunk, hogy a jelenleg az emberek 15-20 százalékát érintő és a természetes időskori halláscsökkenést is magába foglaló halláskárosodás fog egyre több embert érinteni – teszi hozzá Gáborján Anita.

Mi számít halláskárosodás szempontjából veszélyes zajhatárnak?

Munkahelyeken 80 decibelt lehet halláskárosodás nélkül nyolc órán át elviselni. Ez a hangos kiabálás hangerejének felel meg, igaz az egyéni érzékenységek ebben eltérőek – tájékoztat Kiss Sándor.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség nemrégen készült felmérése szerint Budapest Európa egyik legzajosabb fővárosa. Az is kiderült, hogy Kelet-Közép Európa fővárosai is benne vannak a top tízben, míg több évtizeddel korábban ezek a települések csendesebbek voltak a fejlett nyugat-európai nagyvárosoknál. Mi történhetett?

Ez valóban döbbenetes helyzet. Lehet, hogy most ért el hozzánk az az infrastrukturális fejlettség, ami ezt a változást okozta. Csak remélhetjük, hogy a fejlődés további fázisában nálunk is csillapodni fog a zaj, ahogy ma már a csendesebb motorokkal, halkabb elektromos járművekkel sűrűbben ellátott Nyugaton – vélekedik Gáborján Anita.

Meg tudja szokni a szervezetünk a zajt?

Nem, sőt egy idő után nemcsak hallásromlással reagálunk rá, hanem pszichés és vegetatív elváltozásokkal, így például magas vérnyomással, vagy bél- és emésztőrendszeri zavarokkal. A zaj stresszhormonok, így adrenalin és kortizol felszabadulását is eredményezi, ráadásul még alvás közben is hat.

Azok az emberek, akik olyan területen élnek, ahol magas a háttérzaj, fokozottan ki vannak téve a szívbetegség, cukorbetegség és a rák kockázatának is.

Anatómiailag mindkét oldalon a belső fül 32 ezer szőrsejtje alakítja át a hangrezgéseket idegingerületekké.

Ezek idegeredetű sejtek és az elpusztult idegsejtek általában nem képesek regenerálódni.

Ugyan van egy természetes pusztulási folyamat is, ami az időskori halláscsökkenés fő oka és hatvan év fölött még a zajmentes környezetben élő természeti népeknél is megfigyelhető. Főként a magas hangok „elvesztésével” kezdődik, ahogy a folyamatos zajban élők halláskárosodása is elsőként a 4-6 ezer hertzes, szintén magas tartományú zajok környezetében élőket érinti. Egyébként a fülünkben van egy anatómiai „védőgát”, két aprócska izom, ami erős hang hatására megfeszül és ettől az egész hallócsont láncolat a dobhártyával együtt merevebbé válik, amitől kevésbé viszi át a hangot, de ez is csak egy idő után „kapcsol be”. Egy idő után azonban ez elfárad. Ezért sem jó az állandó erős zaj – mondja Kiss Sándor.

Honnan számít valaki nagyothallónak?

A beszédfrekvenciákon mért 25 decibeles halláscsökkenéstől. Megmérjük ötszáz, ezer és kétezer hertzen a hallást, és ha az eredmények átlaga kiadja a 25 decibelet, felírhatjuk a hallókészüléket. Harminc decibeles veszteségnél már zavarok adódhatnak az emberi beszéd megértésében is figyelmeztet Kiss Sándor.

Van-e lehetőség a halláskárosodás után azért valamiféle hallásrehabilitációra?

Sajnos nincs olyan gyógyszer, ami egy elvesztett hallást visszahozna.

A hirtelen kialakuló halláskárosodások egy részét ugyan szteroidokkal lehet javítani és megpróbálunk bevetni agyi keringésjavító szereket is, de ezek hatása nem garantált. És persze itt vannak a hallókészülékek, amelyekkel szemben érdekes módon nálunk nagy az idegenkedés, miközben Nyugaton sokkal gyorsabban elfogadják ezeket. Néha úgy érzem, sokan nem hajlandók foglalkozni a hallásuk gyengülésével, pedig mára mini számítógépként is funkcionáló digitális hallókészülékek mintegy 70 százalékát állja az egészségbiztosító – mondja Kiss Sándor.

Amikor a hosszú távú zajkárosodás maradandóvá válik, sajnos már lehet mit tenni.

Ezért kell a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni hangsúlyozza Gáborján Anita.

Palugyai István

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?