Az egyre ellenségessebbé váló külvilág a brit elhárítási tevékenység olyan mértékű átrendeződését teszi szükségessé, amilyenre a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások óta nem volt példa – mondta helyzetértékelésében a brit elhárító szolgálat (MI5) főnöke.
Ken McCallum az MI5 – hivatalos nevén Security Service – londoni székházában tartott éves beszámolójában közölte:
a szolgálat a rendőrséggel együttműködve 2020 óta 19, a tervezés előrehaladott szakaszában járó terrorcselekményt hiúsított meg Nagy-Britanniában, mindemellett sokszáz további, „alakulóban lévő fenyegetés” ügyében is közbelépett.
McCallum szerint
az al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorhálózatok ismét egyre aktívabbak, és arra használják ki a nemzetközi instabilitást, hogy szilárdabban megvessék lábukat.
A két terrorhálózat személyesen és közvetve is terrorcselekmények végrehajtására buzdít potenciális merénylőket a nyugati országokban – mondta az MI5 vezetője.
Ken McCallum különösen aggasztónak nevezte, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálatok során milyen
sok gyerek kerül az elhárítás látókörébe. Elmondta: a szolgálatok által terrorcselekmények ügyében tavaly őrizetbe vett 232 személy ötöde 17 évnél fiatalabb volt.
Az MI5 igazgatója szerint a másik igen aggasztó jelenség a külföldi államok jelentette fenyegetés meredek ívű erősödése. Ken McCallum szerint ezt az eszkalálódó folyamatot illusztrálja, hogy
az elmúlt egy évben 35 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiket külföldi országok részéről megnyilvánuló fenyegető tevékenységgel összefüggésben vontak vizsgálat alá.
A külföldi államok ráadásul most már folyamatosan ragadtatják magukat olyan „ronda módszerek” alkalmazására, amilyenekkel az MI5 eddig csak a terrorizmushoz kötődő ügyekben találkozott – fogalmazott a brit elhárító szolgálat vezetője.
A példák között említette, hogy az MI5 munkatársai immár rutinszerűen derítenek fel olyan eseteket, amelyekben külföldi állami szereplők szabotázsakciókra, gyújtogatásokra vagy fizikai erőszakcselekmények végrehajtására próbálnak elkövetőket találni Nagy-Britanniában.
Az MI5 vezetője szerint ez a távolból történő, rejtjelezett alkalmazások használatával folytatott online toborzási módszer főleg Oroszországra jellemző, mindenekelőtt azért, mert az európai országokban működő orosz nagykövetségekről az elmúlt időszakban többszáz orosz kémet utasítottak ki.
A brit elhárítás vezetője felhívta az ilyen módon felbérelt elkövetők figyelmét arra, hogy elfogásuk esetén megbízóik magukra hagyják őket, és nem számíthatnak arra sem, hogy fogolycserék esetén ők is szabadulhatnak.
A brit elhárítás vezetője szerint
az „iráni önkényuralmi rezsim is eszelősen törekszik” arra, hogy elhallgattassa a vele szembeszállókat az egész világon, beleértve Nagy-Britanniát.
McCallum elmondta: az
MI5 csak az elmúlt egy évben „húsznál több” iráni támogatással szervezett, potenciálisan halálos végű merénylettervet derített fel.
A kínai titkosszolgálatok nagy-britanniai tevékenységének intenzitásáról szólva az MI5 vezetője közölte: a brit elhárításnak legutóbb a múlt héten kellett „operatív módon közbelépnie” ilyen jellegű kínai tevékenység miatt.
Ken McCallum a kínai ellenzékieket érő zaklatások és megfélemlítő akciók között említette, hogy a hongkongi rendőrség nyomravezetői díjat tűzött ki „tucatnál is több” Nagy-Britanniában élő demokráciapárti aktivista ellen.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága már tavalyi helyzetértékelésében megállapította, hogy a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és „válogatás nélkül gyűjti” a titkosított és a szabadon hozzáférhető információkat.
A 222 oldalas szakbizottsági jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.
